Észak-Magyarország (napilap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Észak-Magyarország
Adatok
Típus napilap

Ország  Magyarország
Alapítva 1944
Ár

110 Ft (előfizetőknek: 88 Ft) Pénteki szám TV-Plusz magazinnal:

120 Ft (előfizetőknek: 88Ft)
Tulajdonos Media Development Management Kft.
Kiadó Inform Média Lapkiadó Kft.
Főszerkesztő Uri Mariann
Példányszám

36 826

(MATESZ: 2013. II. negyedév)
Nyelv magyar
Székhely 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3.

ISSN 0133-0357
Az Észak-Magyarország weboldala

Az Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilap. 2017 óta a lap kormánypárti újsággá vált.[1][2][3]

Az Észak-Magyarország regionális irodája Kazincbarcikán (2013 tavaszáig)

Története[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

Az Észak-Magyarország a Felvidéki Népszava és a Szabad Magyarország jogutódja. A Felvidéki Népszava a Szociáldemokrata Párt, míg a Szabad Magyarország a Magyar Kommunista Párt újságja volt, s az utóbbi Miskolc felszabadulását követően, 1944-ben jelent meg először. A két munkáspárt egyesülésekor a két lap is összeolvadt, s ettől kezdve lett a neve Észak-Magyarország.

Kezdetben a lap naponta jelent meg, kivéve az infláció éveit, amikor a papírhiány miatt időszakosan, csak heti háromszor. Megalakuláskor a lap mindössze kétoldalas (1 lap) volt, később négy, az ’50-es években hat, 1969-től nyolc oldalon jelent meg.

Az ’50-es években az Észak-Magyarország, hasonlóan a többi megyei laphoz, a központi lapokat másolta. Az „Észak” később a központi politikát, de annak helyi jellegét igyekezett hangsúlyozni. Mindemellett teret kaptak a helyi, megyei eseményekről való tudósítások, beszámolók is. A külpolitika részletes taglalása is visszaszorult, helyette rövid nemzetközi összefoglalók kaptak helyet.

Egyesülés a Déli Hírlappal[szerkesztés]

Az Észak-Magyarország – mint megyei lap – a sokoldalú igények miatt nem tudott megfelelően foglalkozni a Miskolcot érintő legfontosabb kérdésekkel, így a helyi lakosság kevés információt kapott a város életéről. Ezért 1969. szeptember 1-jén napvilágot látott a városi napilap Déli Hírlap néven. Ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén volt az ország első olyan megyéje, ahol a rendszerváltozás után egyidejűleg két megyei napilap létezett. Ráadásul szűk egy esztendőn át, 1995-től egy harmadik napilapja is volt a térségnek, az ugyancsak Miskolcon megjelenő Új Észak.

Egy osztrák, vorarlbergi befektetői csoport 1991-ben megszerezte az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló című megyei lapok tulajdonjogát. Ezek korábban az állampárt tulajdonában voltak, a megyei pártbizottság felügyelete alatt jelentek meg, majd az Antall-kormány idején versenytárgyaláson értékesítették őket.[4][5]

A Déli Hírlap kezdetben – 1992-ig – az Esti Hírlaphoz hasonlóan kora délelőtt került az utcára, s naponta 20 ezer példányban kelt el. A Déli Hírlap a korai megjelenése miatt évtizedekig előfizetők nélkül létezett, a teljes példányszám a standokon és a rikkancsoknál kelt el. Később hajnalban jelent meg, előfizethetővé vált, és példányszáma 1997-ben meghaladta az Észak-Magyarországét. A lap vasárnap kivételével hétfőn nyolc-, a hét többi napján hatoldalas volt.

Az 54 százalékban a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Déli Hírlap Kft. kiadó jogát 2002-ben, az Észak-Magyarországot már korábban megszerző Inform Média Kft. vásárolta meg. A két szerkesztőség összeköltözött, a terjesztés és hirdetésszervezés összeolvadt.

Vasárnapi Észak[szerkesztés]

2000-től 2013-ig olvasható volt a Vasárnapi Észak, amely híreket és beszámolókat adott Borsod-Abaúj-Zemplén megye életéről, emellett bel- és külpolitikai eseményekről is tájékoztatott. Az Axel Springer kiadásában megjelenő igényes, izgalmas, olvasmányos lap a megyei napilap vasárnapi számaként jelent meg.[6]

Rovatok[szerkesztés]

  • Országban-világban
  • Megyei körkép
  • Aktuális
  • Gazdaság
  • Mikor, hová… ?
  • Multimédia
  • Szólástér
  • Sport
  • Hűségoldal
  • Miskolc
  • Sziréna
  • Autós/Utazás
  • Képriport

  • Műsor
  • Interjú
  • Fókuszban…
  • Pályázat
  • Álláskereső
  • Egészségtár
  • Konyha
  • Gyógyír
  • Az Észak tippjei
  • Szolgáltatás
  • Napról napra
  • www.eszak.hu

Mellékletek[szerkesztés]

  • Tv Plusz
  • Sportélet
  • 50 ifjú tehetség
  • Városaink
  • Településeink
  • Maradj itthon!
  • Iránytű
  • Gazdasági iránytű
  • Egy járásnyira

Hűségprogram[szerkesztés]

Az Észak-Magyarország nagyszabású hűségprogramja 2009-ben kezdődött. A programhoz kapcsolódó hűségkártya felmutatásával a kártyabirtokos és családja a hűségprogramban részt vevő elfogadóhelyen, üzletben, szolgáltatónál kedvezménnyel vásárolhat. 2013 év végére közel 200-ra nőtt a kártyaelfogadó-helyek száma, olyan partnerek csatlakoztak a programhoz, amelyeknél napi gyakorisággal használható a hűségkártya. Az Észak-Magyarország a hűségkártyát kizárólag az egy éven túli, vagy éves szerződéssel rendelkező előfizetői számára bocsátotta ki.

Főmunkatársak[szerkesztés]

  • Uri Mariann – főszerkesztő
  • Varga Zsolt - értékesítésfejlesztési vezető
  • Maros Éva - regionális értékesítési vezető
  • Kálmán Mária - terjesztési területfelelős csoportvezető[7]

Elérhetőségek[szerkesztés]

  • 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3.
  • Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók: 178.
  • Telefon: 06/46/998-998
  • Fax: +36-46-501-262
  • E-mail: eszak@eszak.hu.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]