Észak-Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Magyarország
North Hungary Region.png

Központ Miskolc
Megyék Borsod-Abaúj-Zemplén
Heves
Nógrád
Népesség
Teljes népesség 1 209 142 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13 428 km²
Legmagasabb pont Kékes, 1014 m
Észak-Magyarország régió elhelyezkedése és megyéi

Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.

Közigazgatás[szerkesztés]

Észak-Magyarország járásai:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

Nógrád megye

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Város Lélekszám (2010)
Miskolc 158 101 fő (2016. jan 1.)[2] +/-
Eger 54 480 fő (2016. jan 1.)[3] +/-
Salgótarján 35 188 fő (2016. jan 1.)[4] +/-
Ózd 33 141 fő (2016. jan 1.)[5] +/-
Gyöngyös 29 920 fő (2016. jan 1.)[6] +/-
Kazincbarcika 27 078 fő (2016. jan 1.)[7] +/-
Hatvan 20 250 fő (2016. jan 1.)[8] +/-

Demográfia[szerkesztés]

  • Lakosság: 1 209 142 fő (2010)
  • 0–14 éves korig terjedő lakosság: 16%
  • 15–64 éves korig terjedő lakosság: 67%
  • 65 év fölötti lakosság: 17%

A KSH adatai alapján.

Turizmus[szerkesztés]

Lillafüred a Szeleta-tetőről

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád megyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye legtöbb múzeuma Miskolcon található. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Tokaji Történelmi Borvidék a világörökség listáján is szerepelnek. Érdekes látnivaló a honfoglalás kori régészeti park Kisrozvágyon. A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

Lásd még:

Heves megye

Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.

Lásd még: Heves megye turisztikai látnivalóinak listája

Nógrád megye

Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.

Lásd még: Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája

Néhány adat[szerkesztés]

  • Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve

2000 : 6 774 $

2001 : 7 519 $ 845 $

2002 : 8 028 $ 509 $

2003 : 8 426 $ 398 $

2004 : 9 064 $ 638 $

2005 : 9 321 $ 257 $

2006 : 9 572 $ 251 $

2007 : 9 981 $ 409 $

  • Teljes termékenységi arányszám, egy nőre

2000 : 1,54

2001 : 1,47

2002 : 1,45

2003 : 1,41

2004 : 1,42

2005 : 1,44

2006 : 1,49

2007 : 1,45

2008 : 1,49

2009 : 1,47

  • Munkanélküliségi ráta,%

2000 : 10,1%

2001 : 8,5%

2002 : 8,8

2003 : 9,7%

2004 : 9,7%

2005 : 10,6%

2006 : 11,0%

2007 : 12,3%

2008 : 13,4%

2009 : 15,3%

  • Születéskor várható átlagos élettartam, év

Férfiak :

2000: 66,20 év

2001: 66,73 év

2002: 66,68 év

2003: 66,68 év

2004: 66,97 év

2005: 66,84 év

2006: 67,37 év

2007: 67,54 év

2008: 67,90 év

2009: 68,37 év

Nők :

2000 : 75,25 év

2001 : 76,26 év

2002 : 76,00 év

2003 : 75,84 év

2004 : 75,80 év

2005 : 75,93 év

2006 : 76,39 év

2007 : 76,43 év

2008 : 77,05 év

2009 : 76,70 év

Lábjegyzet[szerkesztés]

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/thm/tablak.html

További információk[szerkesztés]