Nemzeti Sport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemzeti Sport
Nemzeti Sport logó.png
Adatok
Típus napilap
Tematika sport

Ország Magyarország
Alapítva 1903
Ár 285 magyar forint
Tulajdonos Nemzeti Sportügynökség
Kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.
Főszerkesztő Szöllősi György
Példányszám 19 649[1]
Nyelv magyar
Szakterület sport
Székhely Budapest
OCLC 909323310
ISSN
  • 0866-2517
  • 1418-1630
A Nemzeti Sport weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Sport témájú médiaállományokat.

A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja. (Nincs közvetlen összefüggése az 1903-ban alapított, azonos című lappal.)

Története[szerkesztés]

Az első Nemzeti Sport[szerkesztés]

Az első, Nemzeti Sport című újság alapítója Fodor Károly műegyetemi vívómester. Az akkoriban hiánypótló újság Fodor vívótermében készült. Az első újság 30 fillérbe került.

1903-ban hetente jelent meg először a vívással és minden egyéb sporttal foglalkozó hetilap. Szerény példányszámban, kis méretekben, fekete-fehér változatban, a tudósítók kézzel írt oldalakat juttattak el a szerkesztőkhöz. 1907-ben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalos lapjává nyilvánította. 1912. november 10. és 1919. október 2. között – a túlzott mértékben megnövekedett költségek miatt – nem jelent meg. 1919. szeptember 18-án az első kiadvány Képes Sport címmel jelenik meg. Október 2-án már Nemzeti Sport névvel, már hetente kétszer kerül a terjesztőkhöz.

1922. augusztus 22-én megalakult a függetlenséget, önállóságot biztosító Nemzeti Sport Lapkiadó Rt.. A heti megjelenés háromra emelkedett.

Vadas Gyula főszerkesztő irányításával 1923-ban napilap lett, az újság hetente ötször jelent meg. Keddi napokon Képes Sport mellékletet tartalmazott. 1925-től jellegzetesen zöld papírra nyomtatták az újságot. Ebben az évben szórakoztató melléklettel Bolondos Ötletek Képekkel (BÖK) bővült. Állandó mottói közé tartozott: Tévedni bírói dolog. Létrehozták, évente adták át a Nemzeti Sport Plakettjét, az első elismerést Schlosser Imre kapta.

Felelős szerkesztői közé tartozott Hoppe László, Pluhár István, Feleki László, Mattanovich Béla.

Főszerkesztői[2][szerkesztés]

A Népsport[szerkesztés]

A második világháború végétől Népsport néven jelent meg sportnapilap Magyarországon. A rendszerváltásig (1990-ig) Népsport volt a neve (leszámítva az 1956-os forradalmat követő néhány hónapot, amikor csak Sport volt a cím).

A privatizáció óta[szerkesztés]

Eredeti nevét a privatizációval egyidejűleg kapta vissza, kezdetben az átmenetet jelképező Nemzeti (nép)Sport alakban, majd a nép szót elhagyva. 1997-ben elindult online változata, a Nemzeti Sport Online (közismert rövidítése: NSO).[3] 1999-ben a Ringier Kiadó Kft.-hez került a lap kiadói joga és a teljes szerkesztőség. 2014-ben a Ringier Kiadó Kft. és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. egyesülése miatt végrehajtott portfóliócsere következtében a Mediaworks Hungary Zrt. lett a tulajdonos.

A Mediaworks 2022 nyarán létrehozta az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, amely augusztustól a Nemzeti Sport kiadója lett Ballai Attila vezetésével, aki a Mediaworks sportdivízióját is vezeti. 2022. szeptember 30-án a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Sportügynökség Zrt. (NSÜ) aznap este 22 órától a kiadó Kft. tulajdonosa, és ezzel egy időben az NSÜ az MTI útján közleményt adott ki mint a Nemzeti Sport kiadójának új tulajdonosa. Ugyanakkor a korábbi tulajdonos, a Mediaworks az eladást nem erősítette meg, de a logója lekerült a sportlap weblapjáról.[4][5][6]

Felelős szerkesztők[szerkesztés]

Dr. Mamusich Mihály, Tabi László, Kutas István, Tabák Endre, Várkonyi Sándor, dr. Boross Dezső, Gyenes András, Németh Péter, Török Péter, Lakat T. Károly, Szabó Illés, Kiss László, Zsiday István, Gyárfás Tamás, Kő András, Jakab József, Nagy N. Péter, Rochy Zoltán, Szombathy István, Vincze András.

Témái[szerkesztés]

A lap számos sportággal foglalkozik. Kiemelten fontos szerepet kap a labdarúgás. Figyelemmel kíséri a magyar labdarúgó-bajnokság, az európai élvonalbeli bajnokságokat, az olimpiai játékokat, valamint a kontinensi és világbajnokságokat.

A labdarúgáson kívüli sportágak, például a Formula–1, a Rali-világbajnokság, a tenisz, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és az úszás hírei is a hasábokra kerülnek.

Kiemelt figyelmet kapnak azok a sportágak, amelyekben Magyarország hagyományosan jól teljesít. Hetente egyszer részletesen taglalják az utánpótlás és amatőr sportesemények eredményeit.

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. „MATESZ Gyorsjelentés 2022/I. negyedév”.  
  2. A Nemzeti Sport alapítója és főszerkesztői. Nemzeti Sport Online (2003. márc. 14.)
  3. Nemzeti Sport Online: A Westel 900 segítségével világhálóra kerültünk. Nemzeti Sport, VIII. évf. 278. sz. (1997. okt. 11.) 2. o.
  4. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/2c37fcde09d54ad90dcdc24aff4cb3e4d8a7822c/megtekintes
  5. Állami tulajdonú cégé lesz a Nemzeti Sport napilap. 24.hu. 24.hu (2022. szept. 30.)
  6. A magyar állam megszerezte a cseh repülőgépgyáras céget és a Nemzeti Sportot. www.napi.hu. Napi.hu (2022. okt. 1.)

Források[szerkesztés]

  • (1958) „újságcikk”. Labdarúgás 1958. IV. évfolyam 4. szám.  
  • (1960) „újságcikk”. Játékvezető 1960. II. évfolyam 5. szám.  
  • (2013) „újságcikk”. Népszabadság 2013. március 16..  

További információk[szerkesztés]