Pluhár István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pluhár István
Személyes adatok
Születési dátum 1893. december 10.
Születési hely Tata-Tóváros, Magyarország
Halálozási dátum 1970. december 1. (76 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Poszt fedezet
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
1911-1920 Magyar 1867-1918 Győri ETO
1920-1927 Magyar 1919-1946 BEAC
Válogatottság
1921 Magyar 1919-1946 Magyarország 002 0(0)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Pluhár István, Pápai, (Tata-Tóváros, 1893. december 10. – Budapest, 1970. december 1.) magyar labdarúgó-játékos, sportújságíró, újságíró, testnevelési főiskolai tanár (1931-1944), rádiós sportriporter.

Pályafutása[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

Győrött érettségizett, az ottani Egyetértés Tornaosztálynál kezdett sportolni. Joghallgató a budapesti tudományegyetemen, a BEAC sportolója lett. Az egyetemi klub színeiben Pápai névvel mint jobbfedezet és jobbszélső kétszer volt válogatott labdarúgó 1921-ben. 1928-ban abbahagyta a rendszeres sportolást.

Újságíróként[szerkesztés]

1920-tól a Nemzeti Sport tudósítója, 1924-től rovatvezetője, majd 1933 végéig főmunkatársa. Tudósítóként sok külföldi mérkőzésen szerepelt. Egyidejűleg a Testnevelési Főiskolán a labdarúgás tanára (1931–44) s a Testnevelés című lap szerkesztője (1934–44).

Rádióriporterként[szerkesztés]

1930-ban a TF-en tanított, amikor – mint kétszeres válogatott futballistát – felkérték, hogy közvetítse a Magyarország–Olaszország (0:5) Európa Kupa labdarúgó-mérkőzést. Ekkor állt először a Magyar Rádió mikrofonja elé (1930. máj. 11.). Életében nem csinált még hasonlót, de nem sokat tanították, fölvitték a lelátó tetejére, és annyit mondtak neki, hogy itt a mikrofon, lehet beszélni. A premier olyan jól sikerült, hogy a másnapi lapok azt írták: a legjobb játékos Pluhár volt. 1930-tól dolgozott a Rákóczi úti négyszobás lakásból időközben a mai épületébe költöző rádióban. 1933-tól a Magyar Rádió sportriportere, ő közvetítette a jelentős labdarúgó- és vízilabda-mérkőzéseket. Különösen a XI., berlini olimpiáról (1936) adott rádióközvetítései voltak emlékezetesek, ahol mind a tíz magyar aranyérmet a helyszínről ünnepelte. A háborút követően 1945-től, mint a Magyar Rádió riportere tovább dolgozott. 1947-től a rádióban is megkezdődött a politikai tisztogatás, a kitűnő sportriporter sokak szemében megbízhatatlanná vált.

Sportvezetőként[szerkesztés]

Vértesszőlősi Sportegyesület (VSE) 1932. márciusában alakult sportszerető falusi fiatalok kezdeményezésére, a labdarúgásra épülve. Az egyesület eddigi elnökei: Pluhár István, Kormány Károly, Slezák Béla, stb.

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1921. november 6. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  4 – 2  Svédország barátságos - becserélve 46'
2. 1921. december 18. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  1 – 0  Lengyelország barátságos -
Összesen 2 mérkőzés 0 gól

Emlékezete[szerkesztés]

  • Alakja felbukkan (sportriporteri minőségében, említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.

Írásai[szerkesztés]

  • Sportok könyve (szerkesztő), Budapest, 1935. Káldor Könyvkiadó vállalat
  • A berlini olimpia (Budapest, 1936) - Az 1936. évi berlini olimpia története. 400 képpel.
  • Magyarországi Sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942)
  • Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942)
  • Svéd világ, svéd sport (Budapest, 1943)
  • Szerelmünk, a mikrofon (Szepesi Györggyel) - Budapest, 1967. Sport Kiadó
  • Játszottam, oktattam, tudósítottam (New York, 1977)

Források[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pluhár_István&oldid=19820850”