Szabad Föld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabad Föld
Szabad Föld.svg
Adatok
Típus hetilap
Formátum tabloid

Ország Magyarország Magyarország
Alapítva 1945. augusztus 29.
Ár 350 Ft
Tulajdonos KESMA
Kiadó Mediaworks Hungary Zrt.
Főszerkesztő Gajdics Ottó
Társszerkesztő Habik Erzsébet
Példányszám 46 205 (2020)[1]
Nyelv magyar
Székhely 1013 Budapest, Alagút utca 1.

ISSN 0133-0950
A Szabad Föld weboldala

A Szabad Föld egy magyar hetilap, "a magyar vidék lapja". A KESMA-hoz tartozó lap, amit a Mediaworks ad ki. Hetente több mint 40 000 olvasó kezébe jut el a kiadvány.[2] Főszerkesztője Gajdics Ottó.

Története[szerkesztés]

Az MKP földmíves-hetilapjaként, az első száma 1945. augusztus 29-én jelent meg. 1948. június 20-tól az MDP, 1949. január 2-a és 1952. január 13-a között a Földmunkások Országos Szövetsége adta ki. 1958. április 20-tól a Hazafias Népfront, 1973. június 3-ától pedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hetilapjaként jelent meg.

Eck Gyula 1971-től 1994-ben bekövetkezett haláláig állt a lap élén.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után a Szabad Föld vágyott privatizációs célpont volt, hiszen bőven félmillió fölötti példány-számmal érte meg 1989–1990 fordulóját.

A lapot 1990 januárjában a Demján Sándor által képviselt kanadai CEIC Holding vette meg, amely aztán bevitte egy új cégbe, a Szabad Föld Rt.-be (korábban a Hírlapkiadó Vállalat jelentette meg az újságot). A következő évben – részben egy leányvállalatán keresztül – a Magyar Hitel Bank Rt. (MHB) vette át a céget többségi tulajdonosként, ám garantálta „a lap szellemi és anyagi értékeit”. Az 1992-es átlagpéldányszám 568 ezer volt (az előző évi 675 ezer!), s 543 ezer példány el is fogyott, a cég nyereséget hozott: 1991-ben 31 millió, 1992-ben 39 millió forintot. Ezt követően szétvált a Szabad Föld tulajdonosi (alapítói) és kiadói joga: az előbbi maradt az rt.-nél, míg az utóbbi az ugyancsak MHB-érdekeltségű Mai Nap Rt.-hez került bérleti díj (1994-ben 175 millió forint) ellenében. 1995 elején az Állami Vagyonkezelő Rt. vette meg az MHB-lapokat (a Szabad Földnél az rt. részvénytöbbségét), majd miután visszavették a kiadói jogot is, eladásra hirdették meg. A nyertes – ugyancsak még 1995-ben – a Postabank-csoport lett (ekkor a példányszám mintegy 440 ezer volt). A Postabank mellé a következő évben az MSZP-által létrehozott József Attila Alapítvány került, amely az egyik alapító részvényes, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) részét vette meg (s Annus József szocialista parlamenti képviselő került a lap élére).

Az 1998-as kormányváltás után a József Attila Alapítvány 1999-ben a Ringier Kiadó Kft.-nek adta el a részét, s ezt követően az új részvényes és a csőd szélére került, állami irányítású Postabank-csoport küzdött-pereskedett a lapért. Jellemző a Szabad Föld iránti vágyakra, hogy a Fidesz-MPP 1999. májusi kongresszusán is szóba került a lap: Homa János képviselő a baloldali érdekkörből való „kiemelését” javasolta. Ez sikerült is: a lap kiadói jogát áttették egy Postabank-cégbe, kicselezve így a Ringier-t is. A következő lépés már a Magyar Nemzet kiadójának, a Nemzet Kft.-nek juttatta a kiadói jogot: egy 2000-ben kelt bérleti szerződés alapján 11 évre, mintegy évi 150 millió forintért. Az új, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Liszkay Gábor által vezetett kiadó 2001 elején átalakította a lapot (keddről péntekre került a megjelenés, s a vidéki hetilap jelzőjét „független”-ről „családi”-ra változtatták), amelyet hozzáillesztettek a napilaphoz, például közös műsorújságot adnak ki. 2003 őszére egyébként maga a Szabad Föld Rt. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonába került, miután az 2006-ig halasztott fizetéssel átvette a részvényeket a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től, amelynek cége, a Bodrogköz Kft. 2000-ben szerezte meg azokat a Postabank–Ringier párostól. Ez a helyzet azt jelentette, hogy a lap 2002 tavaszától úgy volt ellenzéki, hogy közben állami tulajdonban volt (ahogy 1994 után a Magyar Nemzettel is megtörtént), más kérdés, hogy az első Orbán-kormány idején kötött szerződés miatt az új kabinet könnyen nem „férhetett hozzá” a 2003 negyedik negyedévében már csak 151,7 ezer példányban fogyó, a Magyar Nemzetből is ismert Gajdics Ottó felelős szerkesztésében megjelenő laphoz. Sajtókörökben 2003 nyarán-őszén azonban már híre ment, hogy a kormányzat mindenképpen szeretné „kiszabadítani” a Szabad Földet. Erre novemberben sor is került: ekkor a Geoholding-cégcsoporthoz tartozó Szabad Lap Kft. vette át az újság megjelentetését, állítólag mintegy 250 millió forintos lelépési díjat fizetett a Liszkay Gábor-féle Nemzet Kft.-nek. Ez irányváltással is járt: a vezetőket lecserélték, illetve menesztették, és Tamás Gábor személyében új főszerkesztőt hoztak a Népszabadságtól.

2016-ban a lapot addigi tulajdonosaitól egy Jörg Marquardhoz köthető projektcég, a liechtensteini bejegyzésű XXI Century Invest vásárolta meg.[3] 2017-ben elhunyt Horváth László főszerkesztő.[4] A lap jelenleg a KESMA tulajdonában van.

Főszerkesztői[szerkesztés]

Kulturális mellékletei[szerkesztés]

  • Képes Szabad Föld (1947 - 1948, ill. 1959 - 1960)
  • Szabad Föld Képes Vasárnapja (1953 - 1956)
  • Százoldalas Szabad Föld (1978 - 1995)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]