Postabank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Postabank és Takarékpénztár Rt.
A bank Auth Attila által tervezett első logója (1988)
A bank Auth Attila által tervezett első logója (1988)
Típus Zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva 1988. június 28.
Megszűnt 2004. augusztus 31.
Jogutód Erste Bank
Székhely 1051 Budapest, József nádor tér 1/A
Vezetők Princz Gábor (1988-1998)
Madarász László (1998-2002)
Király Júlia (2002-2004)
Forma kereskedelmi bank
Termékek banki szolgáltatások

A Postabank és Takarékpénztár Rt., vagy rövidebb és ismertebb nevén Postabank egy magyarországi kereskedelmi bank volt, ami 1988-ban alakult és 2004-ben szűnt meg. Az Erste Bank 2003 végén vásárolta meg az államtól 400 millió euróért[1] és 2004-ben olvasztotta magába.

Története[szerkesztés]

Magyarországon 1987. január 1-jén vezették be a kétszintű bankrendszert, amivel újra megnyílt az út a kereskedelmi bankok létrehozása előtt.

A Postabank 1988. június 28-án alakult. Az állam a részvények 22%-át, a Magyar Posta 28%-át birtokolta ekkor; a többi magyar közép és kisbefektetők kezében volt. 1990-ben elsőként a kereskedelmi bankok közül részben külföldi kézbe került, amikor két osztrák bank összesen 16%-nyi részvényt vásárolt fel. A Postabank meghatározott feltételekkel ugyan, de a kezdetektől gyűjthetett lakossági betéteket szemben a többi kereskedelmi bankkal, akiknek csak 1989. január 1-jén engedélyezték ezt a tevékenységet (addig csak a takarékpénztárak gyűjthettek lakossági betéteket).

Princz Gábor a bank alakulásától egészen 1998-ig volt az elnök-vezérigazgató. Ez alatt az idő alatt gyakorlatilag a teljes politikai elittel jó kapcsolatokat épített ki. Számos ismert közéleti személyiségnek nyújtott a piacinál jelentősen kedvezőbb kamatú kölcsönöket, illetve betétjeikre is a piacinál jelentősen magasabb kamatot fizetett. Ezekről nem készült szabályos nyilvántartás, többségükről vélhetően személyesen Princz döntött. Az ő vezetése alatt a bank mintegy 647 millió forintnyi „VIP hitelt” helyezett ki, illetve összesen 1,2 milliárd forintnyi „VIP betétet” kezelt.

1997. február 28-án vélhetően az ÁB-Aegon egyik egri tisztségviselője terjesztette el azt a rémhírt egy körlevélben, miszerint a Postabank hamarosan bedől. A rémhír nyomán kialakult helyi bankpánik pillanatok alatt országossá vált. A betétesek megrohamozták a bankot és két hónap alatt a bank forrásainak egyhatodát, mintegy 25 milliárd (más források szerint 40 milliárd) forint közötti összeget vettek ki. A Postabanknak állami segítséget kellett kérnie, hogy konszolidálja a helyzetét. Ennek során pattant ki a „Postabank-ügy”, derült fény arra, hogy a bank és vezetése gyakorlatilag mindenkit félrevezetett, könyvelését is hanyagul vezette, számos törvényi kötelezettséget és előírást elmulasztott teljesíteni. A prosperáló bank látszata mögött valójában mintegy 150 milliárdos veszteség állt; a magyar állam ennyi pénzből konszolidálta a Postabankot, ami így teljesen állami tulajdonba került.

Az ügy egyik mellékszálaként a világ egyik legnagyobbjának számító Arthur Andersen könyvvizsgáló cég magyarországi leányvállalata összeomlott, ügyfelei rövid idő alatt mind elhagyták, újakat pedig gyakorlatilag képtelenek voltak szerezni, miután a magyar állam beperelte a teljes veszteség megtérítésére. Az 1997-ben megindított per még 2011-ben is tartott (2010-ben a kártérítési követelést 52 milliárd forintra csökkentették, mivel a többi később nagyrészt megtérült). Az Arthur Andersen 2001-ben az Enron-ügy miatt globális szinten is csődbe ment, így a követelés behajtására esély sincs. A per 2011-ben még folyamatban volt.[2]

Princz 1999-ben hagyta ott a bankot, amikor az ügyészség 36,1 milliárd forintos értékben elkövetett hűtlen kezelés miatt emelt vádat ellene. A Világgazdaság nevű lap az ügy kipattanása után, 1999-ben leközölte a teljes VIP listát pontos összegekkel és kamatokkal. Princzet végül a Legfelsőbb Bíróság 2009. február 11-én jogerősen 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, amivel le is zárult az ellene ebben az ügyben indított per.[3]

2003 végén az Erste Bank magyarországi leánybankja nyerte el a Postabank privatizálására kiírt tendert és vehette meg a magyar állam tulajdonában álló 99,97%-nyi részvényt. A Cégbíróság 2004. augusztus 31-én jegyezte be az Erste Bank Hungary Rt. és a Postabank és Takarékpénztár Rt. egyesülését. A Postabank részéről a bankot 2002-től megszűnéséig elnöklő Király Júlia vezette le az egyesülést.

Források[szerkesztés]

  1. Átrajzolták a számokat (Király Júlia, a Postabank elnöke), Magyar Narancs, 2003/40., 2003. október 2.
  2. Értelmetlen ugyan, de folytatódik a Postabank-per, HVG, 2011. január 26.
  3. Princz Gábort 3,6 millió forintra büntették (magyar nyelven). Index, 2009. február 11. (Hozzáférés: 2009. október 28.)