MKB Bank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MKB Bank Nyrt.
MKB Bank logo.svg
Az MKB Bank épülete Budapest V. kerület Váci utca.jpg
Típus kereskedelmi bank
Jogelőd Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
Alapítva 1950
Székhely 1056 Budapest, Váci utca 38.
Vezetők
  • Dr. Balog Ádám
    Vezérigazgató
  • Hetényi Márk
    Digitális, Retail és Stratégiai vezérigazgató-helyettes
  • Dr. Csapó András
    Jogi, kormányzati és kiemelt ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes
  • Nyemcsok János
    Általános vezérigazgató-helyettes
  • Bakonyi András
    Vállalat és treasury vezérigazgató-helyettes
  • Ginzer Ildikó
    Kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes
  • Bánfi Zoltán
    Befektetési Bank és Uniós Fejlesztések vezérigazgató-helyettes
Iparág pénzügyi szolgáltatás
Forma Nyrt
Termékek banki szolgáltatások
Összes vagyon 1 865,162 milliárd forint (2015. június 30.)
Alkalmazottak száma 1530 fő (2019. féléves adat)
Tőzsde Budapesti Értéktőzsde

Magyar cégjegyzékszám 01-10-040952
A MKB Bank Nyrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MKB Bank Nyrt. témájú médiaállományokat.

Az MKB Bank Nyrt. (röviden: MKB, korábban Magyar Külkereskedelmi Bank) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank (BayernLB) magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja.[1]

Története[szerkesztés]

A második világháború után kiépülő kommunista rendszer a bankokat államosította és saját elképzelései szerint átszervezte, vagy megszüntette. Így történt Magyarország első modern értelemben vett bankjával is, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal (amit 1841-ben alapítottak). A rendszer ezt a bankot szervezte át külkereskedelmi ügyleteinek lebonyolító bankjává és ennek adta 1950-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank elnevezést.

Salusinszky István vezérigazgató irányítása alatt tevékenységi köre hamar kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező, irányító, finanszírozó és lebonyolító munkájával is.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésével az összes nem kereskedelmi banki funkcióit más bankok illetve állami cégek vették át, az MKB pedig általános kereskedelmi bank lett.

1994 és 1996 között több lépcsőben privatizálták a bankot, ami így a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank (BayernLB) többségi tulajdonába került; 2010-ben a részvények 89,89%-át birtokolták. A fennmaradó hányad a BAWAG P.S.K. osztrák bank tulajdonában van (2010-ben 9,77%), míg 0,34%-ot birtokoltak egyéb cégek.

2003-ban az MKB felvásárolta a Konzumbankot, amit 2004-ben teljesen beolvasztott. 2005-ben többségi tulajdonos lett a bolgár Unionbankban, 2006-ban pedig a romániai Romexterra Bankban (ma: Nextebank).

A válság után a BayernLB kötelezettséget vállalt, hogy nemzetközi leányvállalataitól megtisztítja a portfólióját, így 2013-ban az Unionbankot megvette a bolgár Fibank, 2013. december 31-én eladták a Nextebankot, és 2016 végéig az MKB Bank értékesítésének is meg kell történnie az Európai Bizottság döntésének értelmében.[2]

2014. júliusában a magyar állam vásárolta meg a BayernLB-től.

2019. januárjában a Mészáros család és üzlettársuk Szíjj László építési vállalkozó, együttesen 81,5 százalékos tulajdonosai lettek az MKB Banknak.[3]

2020 végén a bank részvényeit a Magyar Bankholding Zrt.-be apportálták.

2021. december 15-én az MKB Bank közgyűlése, valamint a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb döntéshozó szervei jóváhagyták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Magyar Takarék Bankholding egyesítésére vonatkozó fúziós menetrendet.

2022. február 4-én a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte az MKB Bank és a Budapest Bank fúzióját. Az egyesülés 2022. március 31-én történt meg. A Budapest Bank beolvadt az MKB Bankba. Az egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatja működését. Az egységes pénzintézeti brand bevezetése a tervek szerint 2023-ban valósul meg. Az MKB Bank Nyrt. név alatt egyesült bankhoz az előzetes tervek szerint 2023. májusában csatlakozik majd a Takarék Csoport is. A tulajdonos továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. lesz, az ügyfélkiszolgálás zavartalanul, a későbbiekben több helyszínen folytatódik majd.[4][5]

Gazdálkodási adatok[szerkesztés]

A bankszámlával rendelkező lakossági ügyfelek száma 2015 első félévének végén megközelítette a 200 ezret, a vállalatiaké meghaladta az 53 ezret. A lakossági megtakarításokban (betét, kötvény, befektetés alap) elért piaci részesedés ugyanekkor 5,2, a  hitelezésben – a jelzáloghitelezési tevékenységnek köszönhetően – 7,1 százalék volt. A nem pénzügyi vállalati hitelezésben 12,2, faktoringban 10 százalék, míg betétállományban 8,9 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett 2015 júniusának végén. A privát banki ügyfelek száma 2015. június 30-án meghaladta az 1900-at, a kezelt vagyon a 313 milliárd forintot.[6]

Szponzori tevékenység[szerkesztés]

Az MKB 2005-től 2011-ig fő szponzora volt a magyar női kosárlabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB-Euroleasing Sopron csapatának, illetve 2005 óta a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB-MVM Veszprém KC csapatának is (mindketten bevették a nevükbe a bank nevét), valamint 1996 óta támogatja a kajak-kenu szövetséget is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mészáros Lőrinc befolyásoló részesedést szerzett az MKB Bankban. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  2. Eladta román leányát az MKB Bank
  3. Hivatalos: Mészáros és üzlettársa az egyik legnagyobb magyar bank 81,5 százalékos tulajdonos
  4. Engedélyezte az MNB az MKB és a Budapest Bank egyesülését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  5. Az MKB Bank története (magyar nyelven). mkb.hu. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
  6. 2015-ös féléves jelentés Archiválva 2015. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, mkb.hu (hozzáférés: 2015. október 2.)

Források[szerkesztés]