Váci utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váci utca
A Váci utca a Vörösmarty tér felől
A Váci utca a Vörösmarty tér felől
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész Belváros
Korábbi nevei Lipót uca, Fő utca, Városház tér, Városház utca, Rózsa utca, Tyúk utca
Nevezetes épületei Hét választófejedelem-ház, Angolkisasszonyok rendháza, Szent Mihály templom, Új városháza
Irányítószám 1052, 1056
Körzethívószám 01
Földrajzi adatok
Hossza 1,2 km
Elhelyezkedése
Váci utca (Budapest)
Váci utca
Váci utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 03′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Váci utca témájú médiaállományokat.

A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal. Az utca és számos mellékutcája sétálóutcák.

Korábbi nevei[szerkesztés]

A Pest városán észak-déli irányban végighaladó utca északi (a Kristóf tér és a Párizsi utca közötti) részét a török korban (XVI–XVII. század) Bécsi utca mahallénak, déli (a Szabadsajtó út és a Fővám tér közötti) szakaszát pedig Nagy utca mahallénak nevezték. Északi végében állt a Váci kapu. A török hódoltság után, 1690-től a mai lefutás teljes hosszában Lipót utca (Leopoldgasse) lett a neve, majd az 1750-es évektől északi részét Váci utcának (Waitznergasse) hívták, de a Vörösmarty tér és a Piarista utca közötti szakaszt néha Fő utcának (Hauptgasse), a Szabadsajtó út és a Duna utca közötti részt pedig a Rózsa utcának (vagy térnek, Rosengasse/platz) is nevezték. A Szarka utca és a Vámház körút közötti déli szakasz a XIX. században Tyúk utca (Hühnergasse) néven volt ismert.

A Piarista utca és a Kígyó utca közé eső szakaszon 1913 előtt az utca térré szélesedett a Duna felé. Ez volt Pest város főtere, amelynek déli oldalán állt a városháza. A XVIII. században általában Fő térnek (Hauptplatz), 1810-től Régi vásártérnek (Alte Marktplatz), majd XIX. században Városház térnek (Stadthausplatz), 1848-49-ben pedig Szabadság térnek hívták. A Kígyó utca és a Szabadsajtó út közötti szakasz neve 1874-től Városház utca volt.

Mai nevét 1899-ben kapta, amikor az említett közterületeket egy utcává vonták össze.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Vörösmarty tér 2., Fővám tér 5.

A Hermész-kút a Fontana Áruház előtt

Leírása[szerkesztés]

A belvárost átszelő forgalmas Szabadsajtó út, mely az Erzsébet híd pesti hídfőjére vezet fel, két szakaszra osztja az utcát. Mindkét végén megtalálható az egykori városkapuk térkőbe illesztett alaprajza. (Váci kapu és a Belgrádi kapu) Az északi 1986 óta a Belváros első sétálóutcája, a déli szakasz pedig 1996-ban épült át azzá.

A Vörösmarty tértől a Szabadsajtó útig[szerkesztés]

A tértől a Szabadsajtó útig vezet az utca északi része, mely élénk forgalmú sétálóutca – a közeli Andrássy úthoz hasonlóan – rengeteg elegáns üzlettel, étteremmel, régiség- és népművészeti boltokkal, amelyeket szívesen látogatnak a turisták. Ezen a részen található a Pesti Színház és a Csók István Galéria, valamint az 1983-ban felállított Hermész-kút.

  • 4. szám: Hild József tervezte 1840-ben Bene Ferenc számára, háromemeletes 7 ablakos klasszicista lakóház.
  • 9. szám: ún. Hét választófejedelem-ház, volt Nákó-ház. Három épületes ház 15 ablakkal. Udvarán két oldalon emeletenként dóroszlopos folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás. Lépcsőházában három allegorikus női aktszobor látható a XIX. század második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte egy régebbi fogadó helyére 1840-ben, Nákó József részére. A fogadó egykori dísztermében Liszt Ferenc hangversenyezett, 1823-ban, 11 éves korában. Sok bált is rendeztek benne. Már 1777-ben ismert volt mint Zu den 7 Kurfürsten-szálló. Fogadó jellege 1840-ben megszűnt, majd 1862-től 1902-ig Nemzeti Szálló néven működött. Udvarát a hajdani Corso Mozi részére beépítették, ekkor épült át a bejárata is. Jelenleg a Pesti Színház működik a mozi helyén. Homlokzatának bal sarkában a híres szecessziós virágüzlet, a Philantia maradt meg e stílus emlékeként. A virágüzletet Kőrössy Albert tervezte 1909-ben
  • 10. szám: Háromemeletes, 10 ablakos klasszicista lakóház, a századfordulón üzletekkel bontották meg a földszintjét. A kapualja csehsüveg boltozatos, félköríves, fabábos korlátú lépcsőháza van. A lépcsőházban fején kosarat tartó női alak látható, udvari kőkonzolos függőfolyosói az első emeleten barokk (1800 körüli), a második emeleten klasszicista (1840 körüli) stílusúak.
  • 11. szám: ún. Thonet-ház, mezzanin+három emelet+padlásemeletes lakóház, 3 kettősablakos tengellyel, pirogránit díszítésű Zsolnay burkolólapokkal, kovácsoltvas erkélyrácsokkal, eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon oszlopos baldachinok alatt szobrokkal. Az igen egyénien kialakított ház Lechner Ödön tervei szerint készült Pártos Gyula és Klein H. János közreműködésével 1888-tól 1890-ig, korai szecessziós stílusban.
  • 11/b szám: Lahne lakó- és üzletház, Révész Sámuel és Kollár József tervezte 1912-ben.
  • 14. szám: Kőrössy Albert tervezte lakó- és üzletház 1913-ból.
  • 16. szám: Fontana Áruház (volt Aranypók-Konzumex Divatáruház) 1983-ban épült
  • 18. szám: Lakó- és üzletház 1910-ből, földszintjén az egykori Kosztelitz drogéria 1928-ban készült neobarokk portálja és berendezése.
  • 20. szám: Taverna szálloda 1985-ben épült
  • 21. szám: Zászlós irodaház 1985-ben épült. Az épületet (a Tavernával együtt) Finta József és Csizmár Gyula tervezte.
Szent Mihály-templom
Angolkisasszonyok (Congregatio Jesu) rendháza

A Szabadsajtó úttól a Vámház körútig[szerkesztés]

A Duna gyöngye

Az utca déli része kevésbé forgalmas. Utcaképe sokat megőrzött a 19. századból, több klasszicista és eklektikus épület látható itt. Az utcának ebben a részében áll a volt angolkisasszonyok temploma és zárdája, valamint az új Városháza, amiben a főváros közgyűlése tartja üléseit.

  • 42. szám: Korányi-ház, első emeletén Korányi Sándor orvosprofesszor egykori lakásának eredeti berendezése. A házat Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte 1908-ban.
  • 47. szám: Angolkisasszonyok (a rend mai neve 2003-tól Congregatio Jesu) rendháza, amely otthont ad Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumának is.
  • 47/b. szám: Szent Mihály-templom, amelyet a domonkosok építettek föl a XVIII. században, barokk stílusban. 1784-ben II. József király elvette a rend pesti templomát és kolostorát, és azokat 1787-ben az angolkisasszonyoknak adta. Az ő tevékenységüket a kommunista diktatúra tiltotta be 1950-ben. Azóta a templom az Esztergomi Főegyházmegye önálló templomigazgatóságaként működik.
  • 50. szám: Kétemeletes klasszicista saroklakóház 6 ablakkal. A Váci utcai oldalán a ház 4-7-4 ablakos, középrizalitos homlokzatú főpárkánya kazettás, a középrizalit emeleti ablakai felett akrotérionos szemöldökpárkányok vannak. A régebbi ún. Frühwirt-féle házat 1837-ben Hild József építette át kétemeletesre Neumayer Tódor részére. Később Liedemann majd Calderoni látszerész háza volt.
  • 52. szám: A lakóházat 1910-ben Nagy és Benedict tervezte.
  • 55. szám: kétemeletes romantikus lakóház, homlokzatán 6 ablakkal. Emeleti ablakai falpillérekkel szegett edikulás keretezésűek. Korábbi emeletes lakóházból építette Diescher János 1847-ben Trifunovics János részére.
  • 56–58. szám: 1910-ben ifj. Ray Rezső tervezte.
  • 57. szám: Kétemeletes, romantikus 7 ablakos lakóház 1855 tájáról. Főpárkánya konzolos, alatta medaillonok vannak. Kasselik Fidél építette emeletesre 1822-ben. Kétemeletesre alakításakor kapta romantikus külsejét, lépcsőháza eredeti kialakítású.
  • 59. szám: kétemeletes, 4 ablakos klasszicista saroklakóház. Klasszicista folyosórácsai és lépcsőháza van, udvara közös az 57-es számmal. Zotani Lőrinc építette 1837-ben Rottenbiller Lipót számára.
  • 62-64. szám: Új városháza, amely Steindl Imre terve szerint 1870-1875 között épült neoreneszánsz stílusban.'
  • 66. szám: a szerb egyházközség háza, háromemeletes gazdagon kiképzett eklektikus épület 9 ablakkal. Földszinti ablakai fölött páros puttók láthatók. Oszlopos, oromzatos kapukeretének oromzatán szobortalpazat van, ezen egykor Szent György szobra állt. Kertjében áll a pesti szerb templom. Az épületet Weber Antal tervezte 1874-ben.
  • 76. szám: a háromemeletes romantikus lakóházat Pan József építette Vomberger Mátyás részére 1861-ben.
  • 80. szám: 1912-ben tervezte Böhm Henrik és Hegedűs Ármin.

Források[szerkesztés]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Váci utca témájú kategóriát.
  • Székely András: Budapest
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 584–586. o. ISBN 963-05-6411-4
  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)