Budapesti Értéktőzsde
Budapesti Értéktőzsde | |
A Budapesti Értéktőzsde székháza | |
Típus | Tőzsde |
Alapítva | 1864. január 18. |
Székhely | Krisztina körút 55., Budapest, Magyarország |
Vezetők | Végh Richárd Vezérigazgató |
Tulajdonos | MNB (81,35%) Patria Finance a.s. (5,20%) kisbefektetők (13,45%)[1] |
Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság (2023. jún. 21. előtt Zrt.[2]) |
Termékek | kibocsátói szolgáltatások, kereskedési szolgáltatások, piaci információk, befektetési termékek fejlesztése |
Leányvállalatai | KELER Központi Értéktár Zrt. |
A tőzsdén jegyzett részvénykibocsátók száma: 66[3] (2024. július) A tőzsdén jegyzett részvények értéke: 15 901 milliárd forint[4] (2024. július) | |
é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 19° 03′ 07″47.502778°N 19.051944°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 19° 03′ 07″47.502778°N 19.051944°E | |
A Budapesti Értéktőzsde weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Értéktőzsde témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), angolul: Budapest Stock Exchange (BSE) a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában piaci kapitalizáció és likviditás alapján, a nyilvánosan kibocsátott magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye. Székhelye a Krisztina körúton, Budapesten található, a Magyar Nemzeti Bank budai központjában, az I. kerületben.[7] Korábban, 1864-től kezdve, az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Szabadság téri Tőzsdepalotában székelt az intézmény és a nyilvános kikiáltásos kereskedés is itt folyt.[8] A tőzsde jelenleg a tőzsdén jegyzett vállalatok, magyar magánbefektetők és a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van. A Budapesti Értéktőzsde tagja a Tőzsdék Világszövetségének, illetve az Európai Értéktőzsdék Szövetségének is.[9]
A Budapesti Értéktőzsdén zajlik a magyar értékpapírpiaci kereskedés teljes volumene és a Közép- és Kelet-Európai forgalom egy jelentős része is. A tőzsde 2007-ben határozott a nyílt kikiáltásos kereskedés megszüntetéséről, azóta kizárólag elektronikus platformon keresztül lehet kereskedni, amely jelenleg a Xetra rendszert jelenti.[10][11] A Xetra rendszerben jegyzett részvények árfolyama jelenti a referenciaárat a magyar tőkepiac számára, illetve a legismertebb magyar tőzsdeindex, a BUX kalkulációja is ez alapján történik. A Xetra 60 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a teljes európai piacon, több mint 230 kereskedőház rendelkezik közvetlen tagsággal 18 európai országból ezen a kereskedési platformon, továbbá Hongkongból és az Egyesült Arab Emírségekből is csatlakoznak hozzá befektetési szolgáltatók. A BÉT platformján munkanapokon 9:00-17:00 óráig tart a tőzsdei kereskedés, amit egy záróaukciós szakasz követ 17:00-17:05 között, majd utókereskedési szakasz következik 17:05 és 17:20 között. A BÉT-en van lehetőség a piac nyitása előtt is árat jegyezni 08:15 és 08:30 között, amit a nyitóaukciós szakasz követ 08:30-tól egészen az éles tőzsdei kereskedés 09:00 nyitásáig.[12]
A BÉT története
[szerkesztés]1864–1914: Tőzsde születik
[szerkesztés]A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864-1900) is választottak. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet és ezen a néven 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.
A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948, egykori MTV-székház, ma egy kanadai befektetőtársaság tulajdona).
Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni.
A kilencvenes évek elején ismét látványos periódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány: a telefon volt.
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
1914–1948: Világháborútól világháborúig
[szerkesztés]Az első világháború Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.
A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, amelynek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget. Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.
Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett több száz százalékkal. 1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát, megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.
A II. világháborút követő hiperinfláció idején élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsdei kereskedés zajlott, részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban. A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésekor nyitották meg ismét. Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.
1990-től napjainkig: Újjászületés
[szerkesztés]A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde. A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal sui generis (önálló jogi személy) szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a MOL, az OTP Bank, a Matáv (ma Magyar Telekom), a Domus, a Globus, és a Richter Gedeon Nyrt. magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet.
Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete, funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ezt követően 1992-ben került át a Tőzsde az V. kerületi, Deák Ferenc utca 5. szám alatti patinás épületbe, ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT 1990-es újraalapítása óta harmadik székhelyére költözött, az Andrássy úti, egykori Herzog-palotába. 2015 februárjától 2022 februárjáig a Budapesti Értéktőzsde a főváros pénzügyi központjában, a történelmi Tőzsdepalota szomszédságában elhelyezkedő Bank Centerben működtette a parkettet. A BÉT jelenleg a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában, a Krisztina körúton üzemel.
Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés – részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszer, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.
A BÉT származékos piaca 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulásától, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között – vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait, az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kontraktus kereskedése is.
A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a tizenkét év önálló jogi személyi lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, részvénytársaság ügyvezetősége lépett.
A tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, aminek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését.
A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2. óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en. A Budapesti Árutőzsde 1989-ben indult útjára, amikor is egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság (az Árutőzsde Kft.) a határidős ipar intézményes hátterének megteremtésére vállalkozott Magyarországon. 1994-ben a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt. 1995 végére a BÁT a világ legjelentősebb 35 tőzsdéje közé került. Jelentős változásokat hozott a 2002-ben elfogadott egységes tőkepiaci törvény, amely előírásainak megfelelően a Budapesti Árutőzsde 2003. május 20-án részvénytársasággá alakult. A tulajdonosi kör jelentős átalakulását követően, több hónapos előkészítő munka után 2005. november 2-án a BÁT piacait sikeresen integrálta a Budapesti Értéktőzsde Zrt., majd 2006-ban – 17 évvel a megalakulását követően – a BÁT végelszámolással megszűnt.
A Budapesti Értéktőzsde 2010-től volt tagja a CEESEG AG Holdingnak, amelynek további tagjai voltak a bécsi, ljubljanai és prágai tőzsde.
Az MNB 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében addig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG Holdinggal és az Österreichische Kontrollbank AG-vel. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde minősített többségi tulajdonosává vált.
A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben új piacot indított BÉT Xtend néven közepes méretű vállalkozások számára. [13] Ezt megtámogatólag jött létre a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely 2018 óta magánbefektetőkkel karöltve nyújt közösen tőkét olyan vállalkozásoknak, melyek vállalják a BÉT Xtend piacon való tőzsdei részvénykibocsátást.
2019-ben a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódóan elindult a BÉT másodpiaci szegmense, a BÉT Xbond, amely alternatív kereskedési platformot kínál a kötvénykibocsátást tervező vállalatok számára.[14]
A Budapesti Értéktőzsde a már korábban megkezdett, hazai tőkepiac-fejlesztési törekvéseit a 2021-ben közzétett, a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában ismertette. Eszerint a BÉT célja továbbra is az, hogy a tőkepiacok Magyarországon betöltött szerepét növelje, valamint a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével támogassa a vállalatok növekedését és versenyképességét, biztosítva ezzel a magyar háztartások gyarapodását.[15]
A Budapesti Értéktőzsde 2023. június 21-én, újraalapításának 33. évfordulóján a BÉT Standard kategóriájába lépett. A tőzsdei megjelenés célja a nyilvános működés előnyeinek népszerűsítése a hazai középvállalatok körében, a tulajdonosi célok és a Tőzsde nemzetközi törekvéseinek támogatása mellett.[2]
A tőzsde elnökei
[szerkesztés]Hivatali idő kezdete | Hivatali idő vége | Név[16] |
---|---|---|
1990. április | 1995. február | Bokros Lajos |
1995. február | 1995. április | Czirják Sándor (ügyvezető elnök) |
1995. április | 1996. június | Száz János |
1996. június | 1998. június | Járai Zsigmond |
1998. június | 1998. szeptember | Lotfi Farbod (ügyvezető alelnök) |
1998. szeptember | 2002. április | Simor András |
2002. április | 2004. június | Jaksity György |
2004. június | 2008. június | Szalay-Berzeviczy Attila |
2008. december | 2011. szeptember | Patai Mihály |
2011. november | 2015. december | Michael Buhl |
2015. december | 2017. március | Nagy Márton |
2017. március | 2019. május | Végh Richárd |
2019. május | 2023. december | Patai Mihály |
2023. decembertől | Virág Barnabás |
A BÉT tőzsdeindexei
[szerkesztés]A tőkepiaci folyamatok jelzésére jött létre a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX index, a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényeinek indexe, a BUMIX, a közép európai blue chip index, a CETOP, valamint a BÉT XTEND piacának kis- és középvállalatait tömörítő XTEND.
A hazai részvényindexek (BUX, BUMIX) a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy mutatószámba. A regionális blue-chip index (CETOP) a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú közép-európai vállalatok részvényeinek teljesítményét tükrözi. Az XTEND index a Budapesti Értéktőzsde Xtend multilaterális kereskedési platformjára (MTF) bevezetett kis- és középvállalkozások (KKV) részvényeinek teljesítményét tükrözi.
A tőzsde jelenlegi igazgatósága
[szerkesztés]2023. december 21-től:[17]
Virág Barnabás | elnök |
Végh Richárd | tag |
dr. Bacsa György | tag |
Bánfi Attila | tag |
dr. Fömötör Barna | tag |
Kuti Zsolt | tag |
dr. Máté Géza | tag |
Tőzsdei Tanácsadó Testület (TTT)
[szerkesztés]A 12 fős Tőzsdei Tanácsadó Testület (TTT) 2016-ban alakult, feladata a BÉT stratégiai és üzleti döntéseinek előkészítése, megalapozása és véleményezése.[18]
A Testület tagjai | |
dr. Hardy Ilona, elnök | Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár |
dr. Bánfi Tamás | Budapesti Corvinus Egyetem |
Cselovszki Róbert | Erste Befektetési Zrt. |
Hegyi Ádám | K&H Bank Zrt. |
Jaksity György | Concorde Értékpapír Zrt. |
Járai Zsigmond | MOL Nyrt. |
Nagy Kálmán | Concorde MB Partners |
dr. Nemescsói András | DLA Piper Hungary |
Orbán Gábor | Richter Gedeon Nyrt. |
Szécsényi Bálint | Equilor Befektetési Zrt. |
Vízkeleti Sándor | Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége |
Zsembery Levente | X-Ventures Zrt. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A BÉT részvényesei (BÉT)
- ↑ a b Tőzsdére lépett a Budapesti Értéktőzsde, elindult a kereskedés. Portfolio.hu, 2023. július 21. (Hozzáférés: 2023. július 13.)
- ↑ Kibocsátók listája – Részvények Standard/Prémium/Xtend piac. BÉT. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Piaci áttekintés, részvényindexek – BÉT részvény kapitalizáció. BÉT. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Júniusban is történelmi magasságok a Budapesti Értéktőzsdén. BÉT, 2024. július 1. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ A BÉT indexei. BÉT. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ http://deutsche-boerse.com/INTERNET/MR/mr_presse.nsf/0/76f9688ded335eb3c1257c39002c92bd?OpenDocument&lang=en&location=home&newstitle=budapeststockexchangenutztxetr&Click=[halott link]
- ↑ Új székházban folytatja működését a Budapesti Értéktőzsde. [2018. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 15.)
- ↑ https://www.bet.hu/Befektetok/Kereskedes/Kereskedesi-ido
- ↑ Előnyök a BÉT Xtend piacon (magyar nyelven). Bet site. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
- ↑ A BÉT Xbondról. (Hozzáférés: 2022. június 22.)
- ↑ 1990-től napjainkig: Újjászületés. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
- ↑ A BÉT jelenlegi és korábbi elnökei. BÉT. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
- ↑ Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság. (Hozzáférés: 2024. január 10.)
- ↑ Tőzsdei Tanácsadó Testület. (Hozzáférés: 2022. augusztus 9.)
Források
[szerkesztés]- Korányi G. Tamás–Szeles Nóra: Tőzsde születik, 1864–1990. A Budapesti Értéktőzsde jubilumi kiadványa, BÉT, Budapest, 2005
- http://www.bet.hu
További információk
[szerkesztés]- Tőzsde Fórum
- Scheuer Gyula: A Budapesti Értéktőzsde – A magyarországi értékpapírpiac a két világháború között, Magyar Tőzsdealapítvány, Budapest, 1990, (Tőzsdeelméleti tanulmányok)
- Korányi G. Tamás–Fellegi Tamás: Tőzsdekönyv 2020 – A Budapesti Értéktőzsde három évtizedes története, 1990–2020, BÉT, Budapest, 2020
- A Budapesti Áru- és Értéktőzsde virtuális múzeuma (1864–1948) (Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Zrt., kutatásvezető: Pelles Márton közgazdász), hozzáférés: 2024. január 22.)