Kereskedelmi bank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kereskedelmi bank (más néven üzleti bank) a hitelintézetek egyik típusa. A bankrendszer olyan intézménye, amely betéteket gyűjt és pénzt kölcsönöz, valamint fizetéseket teljesít. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatra utal, továbbá kifejezi, hogy az ilyen bank is üzleti vállalkozás.[1] Jövedelme főleg az ún. kamatrésből, valamint a jutalékos ügyletekből származik.

Retail banking[szerkesztés]

A retail banking a kereskedelmi bankoknak a lakossággal, esetleg kisvállalkozásokkal kapcsolatos tevékenysége. A lakossági pénzügyi szolgáltatások közé tartozik - többek között - a betétgyűjtés, a bankkártyák kiadása, a fogyasztási és lakáshitelek nyújtása. A lakossági ügyfelek kiszolgálása érdekében a bankok sűrű fiókhálózatot és kiterjedt ATM-rendszert tartanak fenn.[2]

Befektetési bank[szerkesztés]

A befektetési bank [3]) amerikai banktípus, amely új részvények kibocsátásával foglalkozik, gyakran másokkal egy szindikátusban. Felvásárolhatja az összes felajánlott részvényt és újra eladhatja azokat a nagyközönségnek, ezzel gyakorlatilag jótállást vállal a kibocsátásért. Funkciójában az angol kereskedelmi bankhoz hasonló. [4]

Története Magyarországon[szerkesztés]

Tomka Béla dolgozta fel a magyarországi hitelintézetek 1836 és 1947 közötti történetét.[5]

A második világháború végéig[szerkesztés]

Magyarországon az első kereskedelmi bank az 1840. október 14-én alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PKMB) volt. Működését 1841-ben kezdte meg. Első székháza a Gizella (ma: Vörösmarty) téren, a ma Gerbeaud-ház néven ismert épületben volt. A PKMB kezdettől fogva foglalkozott leszámítolási, giro-, letéti és kölcsönügyletekkel (hitel) is; legnagyobb részben saját tőkéjével operált, amihez kisebb részben járultak hozzá a magántőkések betétei. Több mint két évtizeden át az egyetlen bankintézete volt az országnak.

Az államosításoktól 1990-ig[szerkesztés]

A második világháború után a bankok államosítását és a tervgazdálkodásra való áttérést követően a kereskedelmi bankok megszűntek.[6]

Ezt követően a kereskedelmi bankok szerepe jórészt megszűnt, a szervezeti rendszerben a Magyar Nemzeti Bank dominált (ú.n. egyszintű bankrendszer). A lakossági pénzpiacon majdnem egyeduralkodó volt az OTP. Ugyanakkor az 1987-ben elindult bankreform előtt is voltak egyéb bankok is: akkoriban működött már - többek között - két külföldi bank, a Citibank és a CIB, továbbá az Állami Fejlesztési Bank, amelynek a feladata az állami beruházások finanszírozása volt, valamint a Külkereskedelmi Bank, amely részben klasszikus pénzintézeti feladatokat, részben az MNB-től átruházott feladatokat látott el.[7]}}

A kereskedelmi bankok rendszerének (más néven kétszintű bankrendszer) az ismételt bevezetése 1987. január 1-jén következett be. Ekkor alakult meg a három nagy kereskedelmi bank, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank. 1988. június 28-án megalakult a Postabank és Takarékpénztár Rt.

A kereskedelmi bankok 1987-ben a következők voltak:

  • Magyar Hitelbank Rt.
  • Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
  • Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank rt.
  • Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
  • Általános Értékforgalmi Bank Rt.
  • Citibank Budapest Rt.
  • Unicbank Rt.

2022. március 31-én egyesült a Budapest Bank és az MKB Bank a Magyar Bankholding által indított hármas bankfúzió első lépésének keretében.[8]

Története Angliában[szerkesztés]

Angliában a 20. század második felétől kezdődően a hitelintézeti szektor jelentős változáson ment keresztül. 1960-ban kb. 100 volt a bankok száma, ezek közül 16 banké volt a hitelintézeti szektor eszközeinek kb. 85 %-a; ez akkoriban az ország GDP-jének kb. egyharmadát jelentette.[9]

Szolgáltatásai[szerkesztés]

  • Hagyományos műveletei közé tartoznak az aktív üzletágak (hitelezés), a passzív üzletágak (betétgyűjtés), valamint a fizetési forgalom lebonyolítása;
  • értékpapír-forgalmazás (pl. Németországban; az angolszász bankrendszerben viszont nem)
  • lízing
  • faktorálás
  • vagyonkezelési szolgáltatások.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 798. o. ISBN 963-9257-02-8  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
  • Brunner, Allan D.. Germany's Three-Pillar Banking System: Cross-Country Perspectives in Europe. International Monetary Fund (2004. június 21.). ISBN 1-58906-348-1  Abstract
  • Khambata, Dara. The practice of multinational banking: macro-policy issues and key international concepts, 2nd, New York: Quorum Books, 320. o. (1996). ISBN 978-0-89930-971-2 
  • Commercial Banks directory and guidelines Commercial Banks