Ugrás a tartalomhoz

Nemzetközi Labdarúgó-szövetség

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzetközi Labdarúgó-szövetség
MottóFor the Game, For the World
Alapítva1904. május 21.
Típussport-szervezet
SzékhelyZürich, Svájc
Tagság211 ország
Nyelvekangol, német, francia, spanyol, arab
Elnök
Alelnökök		Gianni Infantino[1]
Alejandro Domínguez
Aleksander Čeferin
Lambert Maltock
Patrice Motsepe
Victor Montagliani
Csányi Sándor[2]
Debbie Hewitt
Bevétel2,661 milliárd USD (2025)
Dolgozók száma1 040 (2025)
é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″47.381389°N 8.574444°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″47.381389°N 8.574444°E
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagy közhasználatú rövidítésével a FIFA),[3] a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet. Székhelye Zürichben van. Jelenleg 211 tagszervezete van.

Elnöke 2016 óta Gianni Infantino.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el. Daniel Burley Woolfall ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Woolfall halála után Carl Hirschmann lett a FIFA elnöke. A FIFA – szokás szerint – a világbajnokságok előtt tartja meg a tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961–1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. A FIFA vezetője hosszú időn keresztül Sepp Blatter, akit a FIFA 61. kongresszusán 2011-ben választottak meg négy évre, 2015-ig.[4]

Elnöke 1998-tól a svájci Sepp Blatter, akit legutóbb 2015. május 29-én, a FIFA 65. kongresszusán választottak meg, újabb négy évre. Bár ő 2015. június 2-án lemondott,[5][6] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén Gianni Infantino kapta a legtöbb szavazatot[7] és ezzel 3 évre elnökké választották.[8][9] Infantinót azóta többször is újraválasztották, Blatterhez hasonlóan hivatali ideje közben gyakran jelentek meg korrupciós vádak ellene.[10][11][12][13]

A FIFA szerkezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A FIFA szövetségei

A FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik. A központja Zürichben van. A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.

A 6 szövetség:

Azok a nemzeteknek, amelyeknek a határa Európa és Ázsia között terül el, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik, mivel földrajzilag a Kaukázushoz, s így Európához tartoznak. Több transzkontinentális nemzet, így Oroszország, Törökország, Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Izrael, bár teljesen Ázsiai ország, 1994-ben csatlakozott UEFA-hoz. Kazahsztán az AFC-től UEFA-hoz csatlakozott 2002-ben, Ausztrália volt a legutolsó változtató ország, 2006 januárjában az OFC-ból az AFC-be csatlakozott. Guyana és Suriname CONCACAF tagok annak ellenére, hogy Dél-amerikai országok.

A csapatok az OFCból nem jutnak be automatikusan a Világbajnokságba. A legutóbbi világbajnokságon az OFC nyertesének egy rájátszást kellett játszania egy CONMEBOL nemzettel.

A FIFA által alapított díjak és elismerések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FIFA minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint a Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.

1994-ben a FIFA kiadta a FIFA World Cup All-Time Team-ot.

2002-ben a FIFA bejelentette a FIFA Dream Teamet.

A FIFA elnökei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gianni Infantino 2011-ben
Gianni InfantinoIssa HayatouSepp BlatterJoão HavelangeStanley RousArthur DrewryRodolphe SeeldrayersJules RimetDaniel Burley WoolfallRobert Guérin

A FIFA által szervezett tornák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Férfi tornák
Női tornák

Botrányok és korrupció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FIFA az évtizedek során sok botrányba keveredett, leggyakrabban korrupcióval kapcsolatban.

2015–2016

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Röviddel a tisztújító közgyűlés előtt, 2015. május 27-én Zürichben letartóztatták a FIFA több vezetőjét, köztük két alelnököt, összesen 150 millió dollárnyi kenőpénz elfogadásáért.[14] Sepp Blatter elnök sajtónyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani.[15] Összesen hét személyt tartóztattak le a napon, illetve razziát tartottak a CONCACAF Miami Beach-i székházában is.[16] Végül több mint 30 ember ellen emeltek vádat két vádemelés során.[17]

Az előzmények ellenére május 29-én megtartották a FIFA tisztújító kongresszusát, amelyet azonban megzavartak.[18][19] Miután kihívója a második fordulóban visszalépett,[20] Blattert a kongresszus újabb négy évre újraválasztotta.[21][22][23] Blatter 2015. június 2-án lemondott,[5][6] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. A tisztújító közgyűlést 2016. február 26-ra péntekre tűzték ki. Sem Sepp Blatter, sem Michel Platini a választáson nem indulhatott, mivel minden sporttevékenységtől eltiltották őket 8 évre, majd február 24-én a FIFA fellebbviteli bizottsága a büntetést fenntartotta, a mértékét viszont 6 évre mérsékelték.[24] Sepp Blatter a botrány kirobbantásáért még ekkor is az amerikaiakat vádolta.[25] 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén 3 évre Gianni Infantinót, az UEFA főtitkárát választották elnökké, aki mind az első, mind a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.

A 2018-as és 2022-es világbajnoki pályázatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezetet kritizálták, amiért a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezési jogát Oroszországnak, illetve Katarnak ítélték oda.[26][27] Szövetségen belüli források szerint orosz személyek ajándékokat adtak FIFA-tisztviselőknek a szavazás előtti hetekben, biztosítva a 2018-as torna rendezését.[28] 2010 novemberében két bizottsági tagot eltiltottak a labdarúgástól, amiért felajánlották szavazati joguk eladását. A 2018-as világbajnoki pályázat elvesztése után a brit parlament nyomozást végzett az ügyben, és bejelentették, hogy volt bizonyíték katari beavatkozásra a folyamatban.[29]

A vádak szerint Issa Hayatou és Jacques Anouma 1,5 millió dollárt kaptak Katartól, hogy az ország pályázatára szavazzanak.[30][31] 2015 szeptemberében Blatter kijelentette, hogy a 2018-as világbajnokságot már a szavazás előtt Oroszországnak tervezték adni, de a 2022-es tornát az Egyesült Államok kapta volna meg az utolsó pillanatig, mikor a szavazatok többségét Katar kapta meg.[32][33] Hírek szerint a katari állami televízió, az el-Dzsazíra 400 millió dollárt ajánlott a közvetítési jogokért napokkal a szavazás előtt.[34]

2014 novemberében a FIFA közzétette saját nyomozása eredményeit, amely szerint se Oroszország, se Katar nem tett illegális lépéseket a folyamatban. A jelentést sokan kritizálták.[35][36] A svájci nyomozók szerint a jelentés értéktelen volt,[37] a FIFA saját ügyvédjei is lemondtak pontatlansága miatt.[38]

A világbajnokság részvényeinek eladása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2026-os világbajnokság után Gianni Infantino bejelentette, hogy a FIFA el fogja adni magánszemélyeknek (gyakran Donald Trump-közeli befektetőknek) a cégek részvényeit, amelyek a tornáit rendezik. Infantino ezt azzal indokolta, hogy ezzel minden labdarúgó-szövetségnek 40 millió dolláros pénzösszeget tudna adni a „játék fejlesztésére,” ha elfogadják a javaslatot.[39] Tervezete szerint a szavazás után a nemzetek 20 millió dollárt kaptak volna, majd az azt követő másfél évtizedben összesen 88 millió dollárt. MIvel a FIFA egy nonprofit szervezet, létrehoztak volna egy céget FIFA Forward Enterprise néven, amely a tornák kereskedelmi oldalával foglalkozott volna.[40]

Az Európai Labdarúgó-szövetség minden egyes tagszövetsége megszavazta, hogy az európai csapatok bojkottálják a FIFA minden tornáját, ha a javaslatot elfogadják.[41] A CONCACAF és az AFC is kritizálta a javaslatot, ami teljesen a kontinentális szövetségek részvétele nélkül született,[42][43] majd másnap szövetségi szinten ellenezte egy közleményben.[44][45]

Mindössze napokkal a javaslat közzététele után a szövetségek által mutatott ellenállás következtében a FIFA elvetette a tervet.[46]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ 2016. február 26-án választották meg
  2. ↑ 2018. február 26-án választották meg.
  3. ↑ a francia Fédération Internationale de Football Association rövidítése
  4. ↑ "Archivált másolat". 2015. május 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 29. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  5. 1 2 https://index.hu/sport/futball/2015/06/02/fifa_sajtotajekoztato/
  6. 1 2 http://www.origo.hu/sport/focivilag/20150602-lemondott-sepp-blatter-a-fifa-elnoke.html
  7. ↑ 115-öt a lehetséges 205.ből
  8. ↑ http://www.lequipe.fr/Football/Actualites/Gianni-infantino-elu-president-de-la-fifa/637896
  9. ↑ http://www.fifa.com/
  10. ↑ Brockway, Ella (2026. július 27.). "Fifa president Gianni Infantino called to appear before Congress over Trump ties". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 30.
  11. ↑ "What is Infantino's legacy as FIFA president: reformer, or ringleader?". www.espn.co.uk. Hozzáférés: 2026. július 30.
  12. ↑ "World Cup sell off: Has FIFA finally gone too far?". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 30.
  13. ↑ ""It reeks of corruption": English calls to boycott the World Cup and confront Infantino's plan | Goal.com". www.goal.com (angol nyelven). 2026. július 30. Hozzáférés: 2026. július 30.
  14. ↑ "Nine FIFA Officials and Five Corporate Executives Indicted for Racketeering Conspiracy and Corruption". www.justice.gov. Hozzáférés: 2026. július 31.
  15. ↑ "Archivált másolat". 2015. május 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 29. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  16. ↑ Miami Herald (2015. május 27.). "FBI raids CONCACAF office in Miami Beach". Hozzáférés: 2026. július 31. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  17. ↑ "Fifa crisis: US charges 16 more officials after earlier Zurich arrests". BBC Sport (brit angol nyelven). 2015. december 3. Hozzáférés: 2026. július 31.
  18. ↑ https://index.hu/sport/futball/2015/05/29/megzavartak_a_fifa_kongresszust/
  19. ↑ http://mno.hu/hirtvsport/bombariado-tuntetok-bojkottfenyegetes-kereszttuzben-blatter-1288447[halott link]
  20. ↑ http://hvg.hu/sport/20150529_Megzavarta_Blatter_nyitobeszedet_egy_zasz
  21. ↑ http://nol.hu/sport/harc-nelkul-valasztottak-ujra-blattert-1536993
  22. ↑ https://index.hu/sport/futball/2015/05/29/blatter_a_fifa-elnoksegbol_mar_csak_kihalhat/
  23. ↑ https://index.hu/sport/futball/2015/05/29/sepp_blatter_otodik_elnoksege_fifa_elnokvalasztas/
  24. ↑ http://hvg.hu/sport/20160224_blatter_platini_fifa
  25. ↑ https://index.hu/sport/futball/2016/02/25/sepp_blatter_fifa_botrany_amerika_a_hibas/
  26. ↑ "FIFA is a gathering of nasty, mad old men". TheAustralian (ausztrál angol nyelven). 2011. április 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  27. ↑ "Media Reaction to World Cup Voting". PhiladelphiaUnion.com/ (angol nyelven). 2010. december 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  28. ↑ "England World Cup bid: how did we get it so wrong? | Ghostarchive". ghostarchive.org. 2022. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  29. ↑ "Qatar denies paying World Cup bribes to Hayatou, Anouma | Afrikansoccer.com". www.afrikansoccer.com. 2011. szeptember 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  30. ↑ FitzGibbon, Liam (2011. május 20.). "FFA coy on World Cup bid re-run". The Sydney Morning Herald (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 31.
  31. ↑ "FIFA investigates Bin Hammam bribery claims - ESPN Soccernet". soccernet.espn.go.com. 2011. május 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  32. ↑ "Sepp Blatter: Russia 2018 World Cup 'agreed before vote'". BBC Sport (brit angol nyelven). 2015. október 28. Hozzáférés: 2026. július 31.
  33. ↑ Riach, James (2015. október 28.). "Sepp Blatter: Russia was chosen as 2018 World Cup host before vote". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 31.
  34. ↑ "Verifying Device". www.thetimes.com. Hozzáférés: 2026. július 31.
  35. ↑ "Fifa corruption report: Who is to blame and what happens now?". BBC Sport (brit angol nyelven). 2014. november 13. Hozzáférés: 2026. július 31.
  36. ↑ "FIFA under fire after report on Qatar, Russia". The Big Story (amerikai angol nyelven). 2014. november 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  37. ↑ Mark Hosenball, David Ingram. "Exclusive: Swiss authorities probing FIFA say Garcia report of little help - source". U.S. (amerikai angol nyelven). 2023. október 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. július 31.
  38. ↑ "Michael Garcia: Fifa investigator resigns in World Cup report row". BBC Sport (brit angol nyelven). 2014. december 17. Hozzáférés: 2026. július 31.
  39. ↑ "Gianni Infantino: Why Fifa president is pushing World Cup sell off plan". BBC Sport (brit angol nyelven). 2026. július 29. Hozzáférés: 2026. július 30.
  40. ↑ www.espn.co.uk https://www.espn.co.uk/football/story/_/id/49478527/world-cup-sale-fifa-controversial-plans-explained. Hozzáférés: 2026. július 30. {{cite web}}: Missing or empty |title= (súgó)
  41. ↑ Stone, Simon (2026. július 30.). "Fifa World Cup: Uefa to boycott tournament if Gianni Infantino's investment plans go through". BBC Sport (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 30.
  42. ↑ "Concacaf Statement Regarding the Proposed FIFA Forward Enterprise". Concacaf (angol nyelven). 2026. július 29. Hozzáférés: 2026. július 30.
  43. ↑ "AFC statement on the FIFA Forward Enterprise proposal". the-AFC (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 30.
  44. ↑ Concacaf (2026. július 30.). "Statement on behalf of Concacaf and its 41 Member Associations". Concacaf (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 31.
  45. ↑ "AFC stands in solidarity with UEFA and CONCACAF to protect the FIFA World Cup". the-AFC (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. július 31.
  46. ↑ Ames, Nick (2026. július 31.). "Fifa scraps proposal to sell off stakes in World Cup after widespread backlash". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. augusztus 3.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FIFA hivatalos honlapja

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Thomas Kistner: FIFA-maffia. A futballvilág mocskos üzelmei; ford. Moncz Attila; Twister Media, Bp., 2015
Commons:Category:FIFA
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ez a labdarúgással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetközi_Labdarúgó-szövetség&oldid=29331066”