Labdarúgó-világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labdarúgó-világbajnokság
FIFA World Cup 2010 Spain with cup.jpg
A spanyol csapat 2010-ben a világbajnoki trófeával.

Címvédő  Spanyolország (2010)
Legtöbb győzelem  Brazília (5 győzelem)
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők 32
(selejtezőben indult: 204)
Kontinens Nemzetközi (FIFA)
Időpont minden 4. év június-július
Első esemény 1930
Eddigi események száma 19 (1930–2010)

Honlap fifa.com

A FIFA Labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett döntő nyertese kap meg.

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2010-ben érvényes szabályok szerint a négy-öt hétig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott mérte össze az erejét. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ egyik legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 19 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

A vébék előtörténete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinoban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay)

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.

A népszerűség útján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta ez előző két VB-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott.

A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnokságok döntői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eddig megrendezett 19 labdarúgó-világbajnokságból kilencet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Uruguay kettőt, Argentína kettőt), és tízet európai ország (Olaszország négyet, Németország hármat, míg Anglia, Franciaország és Spanyolország egyet-egyet) nyert meg.

A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

Év Helyszín Döntő Harmadik helyért
Világbajnok Eredmény Ezüstérmes Bronzérmes Eredmény Negyedik hely
1930
részletek
Uruguay
Uruguay
4 – 2
Argentína

Egyesült Államok


Jugoszlávia

n/a[1]
1934
részletek
Olaszország
Olaszország
2 – 1 hu
Csehszlovákia

Németország
3 – 2
Ausztria
1938
részletek
Franciaország
Olaszország
4 – 2
Magyarország

Brazília
4 – 2
Svédország
1950
részletek
Brazília
Uruguay
2 – 1[2]
Brazília

Svédország
3 – 1[2]
Spanyolország
1954
részletek
Svájc
NSZK
3 – 2
Magyarország

Ausztria
3 – 1
Uruguay
1958
részletek
Svédország
Brazília
5 – 2
Svédország

Franciaország
6 – 3
NSZK
1962
részletek
Chile
Brazília
3 – 1
Csehszlovákia

Chile
1 – 0
Jugoszlávia
1966
részletek
Anglia
Anglia
4 – 2 hu
NSZK

Portugália
2 – 1
Szovjetunió
1970
részletek
Mexikó
Brazília
4 – 1
Olaszország

NSZK
1 – 0
Uruguay
1974
részletek
NSZK
NSZK
2 – 1
Hollandia

Lengyelország
1 – 0
Brazília
1978
részletek
Argentína
Argentína
3 – 1 hu
Hollandia

Brazília
2 – 1
Olaszország
1982
részletek
Spanyolország
Olaszország
3 – 1
NSZK

Lengyelország
3 – 2
Franciaország
1986
részletek
Mexikó
Argentína
3 – 2
NSZK

Franciaország
4 – 2 hu
Belgium
1990
részletek
Olaszország
NSZK
1 – 0
Argentína

Olaszország
2 – 1
Anglia
1994
részletek
Egyesült Államok
Brazília
0 – 0 hu
(3 – 2) ti

Olaszország

Svédország
4 – 0
Bulgária
1998
részletek
Franciaország
Franciaország
3 – 0
Brazília

Horvátország
2 – 1
Hollandia
2002
részletek
Dél-Korea és
Japán

Brazília
2 – 0
Németország

Törökország
3 – 2
Dél-Korea
2006
részletek
Németország
Olaszország
1 – 1 hu
(5 – 3) ti

Franciaország

Németország
3 – 1
Portugália
2010
részletek
Dél-afrikai Köztársaság
Spanyolország
1 – 0 hu
Hollandia

Németország
3 – 2
Uruguay
2014
részletek
Brazília
2018
részletek
Oroszország
2022
részletek
Katar
  • Jegyzetek:
    • huHosszabbítás után
    • hhHirtelen halál (arany- vagy ezüstgól)
    • reÚjrajátszás; Az első döntő nem hozott eredményt (döntetlen lett), így sor került egy megismételt döntőre is.
    • ti11-esekkel
    • [1]1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.
    • [2]A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé.

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnokság eddigi győztesei
Nemzet Győzelmek száma Ezüstérmek száma Bronzérmek száma
 Brazília 5 1958, 1962, 1970, 1994, 2002 2 1950, 1998 2 1938, 1978
 Olaszország 4 1934, 1938, 1982, 2006 2 1970, 1994 1 1990
 Németország 3 1954, 1974, 1990 4 1966, 1982, 1986, 2002 4 1934, 1970, 2006, 2010
 Argentína 2 1978, 1986 2 1930, 1990 0
 Uruguay 2 1930, 1950 0 0
 Franciaország 1 1998 1 2006 2 1958, 1986
 Anglia 1 1966 0 0
 Spanyolország 1 2010 0 0
 Hollandia 0 3 1974, 1978, 2010 0
 Csehország 0 2 1934, 1962 0
 Magyarország 0 2 1938, 1954 0
 Svédország 0 1 1958 2 1950, 1994
 Lengyelország 0 0 2 1974, 1982
 Egyesült Államok 0 0 1 1930
 Jugoszlávia 0 0 1 1930
 Ausztria 0 0 1 1954
 Chile 0 0 1 1962
 Portugália 0 0 1 1966
 Horvátország 0 0 1 1998
 Törökország 0 0 1 2002

Válogatottak szereplése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorrend
  • Részvételek száma
  • Csapat (ábécé-rend)
Csapat Részvételek száma Első részvétel Legutóbbi részvétel Legjobb eredmény
(Világbajnok)
 Brazília 19 1930 2010 Világbajnok (1958, 1962, 1970, 1994, 2002)
 Németország
( NSZK eredményeivel együtt)
17 1934 2010 Világbajnok (1954, 1974, 1990)
 Olaszország 17 1934 2010 Világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006)
 Argentína 15 1930 2010 Világbajnok (1978, 1986)
 Mexikó 14 1930 2010 Negyeddöntő (1970, 1986)
 Anglia 13 1950 2010 Világbajnok (1966)
 Franciaország 13 1930 2010 Világbajnok (1998)
 Spanyolország 13 1934 2010 Világbajnok (2010)
 Belgium 11 1930 2002 Negyedik hely (1986)
 Szerbia
( Jugoszlávia eredményeivel együtt)
11 1930 2010 Elődöntő (1930), Negyedik hely (1962)
 Svédország 11 1934 2006 Ezüstérmes (1958)
 Uruguay 11 1930 2010 Világbajnok (1930, 1950)
 Csehország
( Csehszlovákia eredményeivel együtt)
9 1934 2006 Ezüstérmes (1934, 1962)
 Egyesült Államok 9 1930 2010 Elődöntő (1930)
 Hollandia 9 1934 2010 Ezüstérmes (1974, 1978, 2010)
 Magyarország 9 1934 1986 Ezüstérmes (1938, 1954)
 Oroszország
( Szovjetunió eredményeivel együtt)
9 1958 2002 Negyedik hely (1966)
 Svájc 9 1934 2010 Negyeddöntő (1934, 1938, 1954)
 Chile 8 1930 2010 Bronzérmes (1962)
 Dél-Korea 8 1954 2010 Negyedik hely (2002)
 Paraguay 8 1930 2010 Negyeddöntő (2010)
 Skócia 8 1954 1998 Első forduló (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998)
 Ausztria 7 1934 1998 Bronzérmes (1954)
 Bulgária 7 1962 1998 Negyedik hely (1994)
 Lengyelország 7 1938 2006 Bronzérmes (1974, 1982)
 Románia 7 1930 1998 Negyeddöntő (1994)
 Kamerun 6 1982 2010 Negyeddöntő (1990)
 Portugália 5 1966 2010 Bronzérmes (1966)
 Dánia 4 1986 2010 Negyeddöntő (1998)
 Kolumbia 4 1962 1998 Nyolcaddöntő (1990)
 Japán 4 1998 2010 Nyolcaddöntő (2002, 2010)
 Marokkó 4 1970 1998 Nyolcaddöntő (1986)
 Nigéria 4 1994 2010 Nyolcaddöntő (1994, 1998)
 Peru 4 1930 1982 Negyeddöntő (1970)
 Szaúd-Arábia 4 1994 2006 Nyolcaddöntő (1994)
 Tunézia 4 1978 2006 Első forduló (1978, 1998, 2002, 2006)
 Algéria 3 1982 2010 Csoportkör (1982, 2010)
 Ausztrália 3 1974 2010 Nyolcaddöntő (2006)
 Bolívia 3 1930 1994 Első forduló (1930, 1974, 1994)
 Costa Rica 3 1990 2006 Nyolcaddöntő (1990)
 Dél-afrikai Köztársaság 3 1998 2010 Első forduló (1998, 2002, 2010)
 Észak-Írország 3 1958 1986 Negyeddöntő (1958)
 Horvátország 3 1998 2006 Bronzérmes (1998)
 Irán 3 1978 2006 Első forduló (1978, 1998, 2006)
 Írország 3 1990 2002 Negyeddöntő (1990)
 Norvégia 3 1938 1998 Nyolcaddöntő (1998)
 Ecuador 2 2002 2006 Nyolcaddöntő (2006)
 Egyiptom 2 1934 1990 Első forduló (1934, 1990)
 Elefántcsontpart 2 2006 2010 Első forduló (2006, 2010)
 Észak-Korea 2 1966 2010 Negyeddöntő (1966)
 Ghána 2 2006 2010 Negyeddöntő (2010)
 Görögország 2 1994 2010 Első forduló (1994, 2010)
 Honduras 2 1982 2010 Első forduló (1982, 2010)
 Salvador 2 1970 1982 Első forduló (1970, 1982)
 Szlovénia 2 2002 2010 Első forduló (2002, 2010)
 Törökország 2 1954 2002 Bronzérmes (2002)
 Új-Zéland 2 1982 2010 Első forduló (1982, 2010)
 Angola 1 2006 2006 Első forduló
 Egyesült Arab Emírségek 1 1990 1990 Első forduló
 Haiti 1 1974 1974 Első forduló
 Indonézia 1 1938 1938 Első forduló
 Irak 1 1986 1986 Első forduló
 Izrael 1 1970 1970 Első forduló
 Jamaica 1 1998 1998 Első forduló
 Kanada 1 1986 1986 Első forduló
 Kína 1 2002 2002 Első forduló
 Kongói DK 1 1974 1974 Első forduló
 Kuba 1 1938 1938 Negyeddöntő
 Kuvait 1 1982 1982 Első forduló
 NDK 1 1974 19741 Második forduló
 Szenegál 1 2002 2002 Negyeddöntő
 Szlovákia 1 2010 2010 Nyolcaddöntő
 Togo 1 2006 2006 Első forduló
 Trinidad és Tobago 1 2006 2006 Első forduló
 Ukrajna 1 2006 2006 Negyeddöntő
 Wales 1 1958 1958 Negyeddöntő
1 A "Második forduló" kifejezés 1974-ben, 1978-ban és 1982-ben a második csoportkört jelenti.

Rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.