Ugrás a tartalomhoz

Labdarúgó-világbajnokság

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labdarúgó-világbajnokság
2026-os labdarúgó-világbajnokság
Címvédő  Argentína (2022)
Legtöbb győzelem  Brazília (5 győzelem)
Adatok
SportágLabdarúgás
Résztvevők48
(selejtezőben indult: 204)
KontinensNemzetközi (FIFA)
Időpontminden 4. év
Első esemény1930
Eddigi események száma22 (1930–2022)
Honlapfifa.com

A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett torna döntőjének nyertese kapja meg.

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2022-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 22 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, a résztvevőket 16 három csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő továbbjutó - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.[1]

A világbajnokság előtörténete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első nemzetközi labdarúgó meccset 1872-ben játszotta az angol és a skót nemzeti csapat, de ekkor még ritkán játszották a futballt Nagy-Britannián kívül.

Miután a sport máshol is népszerű lett, az 1900-as és az 1904-es nyári olimpiákon, illetve az 1906-os olimpiaközi játékokon bemutató sportággá vált. Az 1908-as nyári játékoknak már hivatalos sportága volt. A versenyt az angol labdarúgószövetség (The Football Association, rövidítve FA) szervezte amatőr játékosoknak, de a futballt még ekkor is nagyon sokan gyanakvóan inkább csak shownak, mint valódi sportnak tekintették. 1908-ban és 1912-ben is az angol amatőr együttes győzött.

1906-ban a FIFA megpróbálkozott egy önálló nemzetközi labdarúgó torna megrendezésével Svájcban. A FIFA hivatalos története szerint azonban ez a torna sikertelen volt.

Mivel az olimpiai versenyt továbbra is csak amatőr csapatok számára rendezték, 1909-ben Sir Thomas Lipton Torinóban tornát szervezett, a Sir Thomas Lipton Trófeát. Ezen klubok, nem nemzeti válogatottak vehettek részt, bár minden klub egy-egy nemzetet képviselt. Emiatt a torna nem tekinthető a Világbajnokság igazi elődjének, bár sokan még így is az első világbajnokságként emlegetik. A legnagyobb tekintélyű olasz, német és svájci profi klubok vettek részt rajta. Az első tornát az északnyugat-angliai amatőr csapat, a West Auckland nyerte. (Angliát azért amatőr csapat képviselte, mert az FA elutasította a részvételt.) 1911-ben a West Auckland meg is védte a címét, így a versenykiírás szerint örökre megtarthatták a kupát.

1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. Ezt a versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra ők lettek a győztesek, egy másik dél-amerikai csapat, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanebben az évben úgy döntött, hogy most már önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt és függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült 1930-ban, ők kapták meg a rendezés jogát.

Az első hivatalos világbajnokság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Estadio Centenario, az első világbajnoki döntő színhelye (Montevideo, Uruguay)

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia szervezése közben kiderült, hogy a labdarúgást nem fogják felvenni a versenysportágak közé, mivel az Amerikai Egyesült Államokban nem volt népszerű. A FIFA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr játékosok státuszát illetően is összekülönbözött. A FIFA elnöke, Jules Rimet mindezek miatt belefogott az Uruguayba tervezett 1930-as torna átszervezésébe világbajnoksággá. A nemzeti labdarúgó szövetségeket kérték fel, hogy delegáljanak nemzeti csapatot, a helyszín azonban szerencsétlennek bizonyult, mivel az európai csapatok számára az út Uruguayba hosszú és költséges volt. Európából senki nem is jelentkezett a tornára, egészen két hónappal e verseny kezdete előttig. Ekkor nagy nehezen Rimet rávette Belgiumot, Franciaországot, Romániát és Jugoszláviát, hogy küldjenek csapatot. Végül összesen 13 nemzet vett részt: hét Dél-Amerikából, négy Európából és kettő Észak-Amerikából.

Az első két meccset egyidőben játszották: a franciák 4–1-re verték Mexikót az Egyesült Államok pedig 3–0-ra győzött Belgium ellen. A világbajnokságok történetének első gólját a francia Lucien Laurent rúgta. Négy nappal később az amerikai Bert Patenaude érte el a vébék első mesterhármasát, amellyel 3–0-ra verték Paraguayt. A döntőben Uruguay 4–2 re győzte le Argentínát 93 ezer néző előtt Montevideóban, így lett a rendező az első vébégyőztes.

A népszerűség útján

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világbajnokságok a távolságok áthidalása és a második világháború problémáival küszködtek. Kevés dél-amerikai csapat vállalta, hogy Európába utazzon az 1934-es és az 1938-as világbajnokságokra: egyedül Brazília vett részt mindkettőn. Az 1942-es és 1946-os tornákat a világháború miatt meg sem tartották.

Az 1950-es világbajnokságon vettek részt először brit csapatok. Korábban, 1920-ban a britek kivonultak a FIFA-ból, részben mert nem akartak azon nemzetek ellen játszani, akikkel korábban háborút viseltek, másrészt mert nem jól viselték a külföldi befolyást a hagyományos játékuknak tekintett labdarúgásra. 1946-ban mégis elfogadták a FIFA meghívását az újracsatlakozásra. 1950-ben tért vissza Uruguay is, amely bojkottálta az előző két vb-t.

Az 1934 és 1978 között tartott világbajnokságok döntőin 16 csapat vehetett részt (kivéve 1938 és 1950, amikor már bejutott csapatok visszavonták a nevezésüket). A csapatok zöme Európából és Latin-Amerikából érkezett és nagyon kevesen Afrikából, Ázsiából, illetve Óceániából. Ez utóbbi csapatokat az európai és dél-amerikai válogatottak általában könnyedén legyőzték. (Emlékezetes ellenpélda volt viszont Észak-Korea, amely bejutott az 1966-os verseny negyeddöntőjébe.)

A döntőket 1982-től 24 csapatra bővítették, 1998-tól pedig 32 csapatra és így többen juthattak be Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából. Az utóbbi évtizedekben ezek a csapatok már sikeresebbek voltak, mint korábban. Marokkó 1986-ban túljutott a csoportmérkőzéseken, Kamerun 1990-ben negyeddöntőbe jutott, Nigéria pedig 1994-ben és 1998-ban is bejutott az egyenes kieséses szakaszba. 2002-ben Japán az egyenes kieséses szakaszba, Dél-Korea pedig az elődöntőbe verekedte magát, és ugyanakkor Szenegál negyeddöntős lett, majd Ghána 2006-ban nyolcaddöntőbe, 2010-ben pedig negyeddöntőbe jutott.

A világbajnokságok rendezői, illetve azok kiválasztása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világbajnokságok döntői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eddig megrendezett 22 labdarúgó-világbajnokságból tizet dél-amerikai ország (Brazília ötöt, Argentína hármat, Uruguay kettőt), tizenkettőt pedig európai ország (Olaszország és Németország négyet, Franciaország kettőt, Anglia és Spanyolország egyet-egyet) nyert meg.

A fenti nyolc válogatottból (Brazília, Németország, Olaszország, Franciaország, Argentína, Anglia, Uruguay, Spanyolország) csak Brazília és Spanyolország nem nyert még hazai környezetben világbajnokságot.

Jegyzetek
  1. ↑ 1930-ban nem volt hivatalos mérkőzés a harmadik helyért.
  2. 1 2 A döntés körmérkőzések után történt, így a jelzett mérkőzések léptek elő a döntővé illetve a bronzmérkőzéssé

Éremtáblázat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nemzet Győzelmek száma Ezüstérmek száma Bronzérmek száma
 Brazília 51958, 1962, 1970, 1994, 2002 21950, 1998 21938, 1978
 Németország 41954, 1974, 1990, 2014 41966, 1982, 1986, 2002 41934, 1970, 2006, 2010
 Olaszország 41934, 1938, 1982, 2006 21970, 1994 11990
 Argentína 31978, 1986, 2022 31930, 1990, 2014 0
 Franciaország 21998, 2018 22006, 2022 21958, 1986
 Uruguay 21930, 1950 0 0
 Anglia 11966 0 0
 Spanyolország 12010 0 0
 Hollandia 0 31974, 1978, 2010 12014
 Csehszlovákia 0 21934, 1962 0
 Magyarország 0 21938, 1954 0
 Svédország 0 11958 21950, 1994
 Horvátország 0 12018 21998, 2022
 Lengyelország 0 0 21974, 1982
 Egyesült Államok 0 0 11930
 Jugoszlávia 0 0 11930
 Ausztria 0 0 11954
 Chile 0 0 11962
 Portugália 0 0 11966
 Törökország 0 0 12002
 Belgium 0 0 12018

Válogatottak szereplése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A világbajnokság eddigi győztesei
Sorrend
  • Részvételek száma
  • Csapat (ábécé-rend)
Válogatottak, amelyek még nem jutottak ki a világbajnokságra
Ázsia (AFC)
Afrika (CAF)
Észak-, Közép-Amerika és a Karibi-térség (CONCACAF)
Dél-Amerika (CONMEBOL)
Óceánia (OFC)
Európa (UEFA)

Rekordok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Vb 2026: a FIFA döntött, 32 csapatról 48-ra növelik a létszámot". nemzetisport.hu. 2017. január 10. Hozzáférés: 2017. január 10..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:FIFA World Cup
A Wikimédia Commons tartalmaz Labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Labdarúgó-világbajnokság&oldid=29119709”