Skót labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skócia Skócia
Skót labdarúgó-szövetség
Adatok
Szövetség neve Scottish Football Association
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Hampden Park

Szövetségi kapitány Skócia Gordon Strachan
Csapatkapitány Darren Fletcher

Legtöbb válogatottság Kenny Dalglish (102)
Legtöbb válogatott gól Kenny Dalglish (30)
Denis Law (30)
FIFA-kód SCO
Ranglista helyezések
FIFA-rang 58. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
13.
(2007. október)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
88.
(2005. március)

Élő-rang 50.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(18761892, 1904.)
Legalacsonyabb
Élő-rang
64.
(2005. május)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1872. november 30., Skócia
 Skócia 0 – 0 Anglia 
Legnagyobb győzelem
1901. február 23., Glasgow, Skócia
 Skócia 11 – 0 Írország Saint Patrick's Saltire.svg
Legnagyobb vereség
1954. június 19., Bázel, Svájc
 Uruguay 7 – 0 Skócia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 8 (Először: 1954)
Legjobb eredmény Csoportkör (összes)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 2 (Először: 1992)
Legjobb eredmény Csoportkör (összes)

Az infobox utoljára frissítve: 2016. július 3.

A skót labdarúgó-válogatott Skócia nemzeti csapata, amelyet a skót labdarúgó-szövetség (angolul: Scottish Football Association) irányít. A skót válogatott (Anglia mellett) a világ legidősebb nemzeti csapata. Ez a két ország játszotta a labdarúgás történetének első válogatott mérkőzését 1872-ben. A skót válogatott a hazai mérkőzéseit a Hampden Parkban játssza.

Skócia ugyan tagja az Egyesült Királyságnak, de önálló válogatottja és bajnoksága van. Ezért a különböző labdarúgó versenysorozatokban önállóan indul, kivéve az olimpiai játékokat, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai között csak Nagy-Britannia szerepel.[1] Történetük során eddig nyolc világbajnokságon és két Európa-bajnokságon szerepeltek, de csoportkörnél tovább egyszer sem jutottak.

A csapat szurkolóit Tartan Army-nak nevezik; ősi riválisuk Anglia, akiket a skótok egyszerűen csak Auld Enemy-nek (ősi ellenségnek) neveznek.

A válogatott története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

Skócia és Anglia tudhatja magáénak a világ két legöregebb labdarúgó-válogatottját. Ez a két ország játszotta a labdarúgás történetének legelső válogatott mérkőzését 1872. november 30-án, amely 0–0-s döntetlennel ért véget. A következő negyven évben Skócia csak a brit házibajnokságban szereplő ellenfelek (Anglia, Wales, Írország) ellen lépett pályára. A rivalizálás Angliával gyorsan kialakult és tart a mai napig. A brit házibajnokságot 24 alkalommal nyerték meg, 17 alkalommal pedig megosztva lettek elsők. Nem a brit szigetekről származó ellenféllel először 1929-ben találkoztak, ekkor Norvégiát verték 7–3-ra.

Skócia a többi brit országhoz hasonlóan nem vett részt az első három világbajnokságon az 1930-s években. Ennek oka az volt, hogy a négy szövetséget kizárta a FIFA tagjai közül, mert az amatőr státuszban lévő játékosok szerepeltetéséről nem született megegyezés. A négy szövetség (beleértve a skótot is) a második világháború után lett ismét tagja a FIFA-nak.

1950–1978 közötti időszak[szerkesztés]

Az 1950-es világbajnokságra Skócia ugyan kijutott, azonban a skót Labdarúgó-szövetség döntése értelmében visszaléptek. A FIFA jelezte, hogy az 1950-es brit házibajnokság egyben selejtezőül is szolgál az 1950-es brazíliai vb-re, melyre az első két helyezett indulási jogot szerez. A skót szövetség álláspontja szerint csak abban az esetben voltak hajlandóak részt venni, hogyha első helyről kvalifikálják magukat. Az első két mérkőzésüket megnyerték, Angliától azonban 1–0-ra kikaptak és így csak a második helyen zártak. A vb-re tehát kijutottak, de nem kívántak élni a lehetőséggel. A skót szövetség helyette egy Észak-amerikai túrára küldte el a válogatottat.

Az 1954-es világbajnokságra is ugyanaz volt a sorrend, az 1954-es brit házibajnokság vb-selejtezőcsoport is volt egyben. Skócia ismét a második helyen végzett, de ezúttal a szövetség rábólintott az indulásra. A tornára nevezhető 22 játékos helyett a skótok mindössze 13 játékossal képviselték magukat. Első mérkőzésükön 1–0-ra kaptak ki Ausztriától. Ezt követte a világbajnoki címvédő Uruguay elleni találkozó, melyen 7–0-s vereséget szenvedtek.

Az 1958-as világbajnokságon 1–1-s döntetlent játszottak Jugoszláviával, Paraguay és Franciaország ellen pedig kikaptak és nem jutottak tovább.

Az 1960-as években egyetlen tornára sem sikerült kijutniuk. 1967-ben 3–2-re legyőzték a regnáló világbajnok Angliát. A győzelem hírére a skót szurkolók kijelentették, hogy ezzel Skócia lett a nem hivatalos világbajnok. Rangos nemzetközi tornán egészen az 1974-es világbajnokságig nem szerepeltek. A Nyugat-Németországban rendezett vb-n Zairét 2–0-ra verték, Brazíliával 0–0-s, Jugoszláviával pedig 1–1-s döntetlent játszottak. A továbbjutásról a rosszabb gólkülönbség miatt maradtak le.

Az 1978-as világbajnokságon Peru ellen 3–1-s vereséggel nyitottak, amit az Irán elleni 1–1-s döntetlen követett. A harmadik mérkőzésükön Hollandiát megverték 3–2-re. Ezen a találkozón Archie Gemmill két gólt szerzett, ebből a másodikat azután, hogy három holland védőt is kicselezett mielőtt a kapuba talált. A győzelem azonban nem volt elég a továbbjutáshoz, melyről ismét a rosszabb gólkülönbség miatt maradtak le.

Alex Ferguson irányította a válogatottat az 1986-os világbajnokságon.

1980-as évek[szerkesztés]

Az 1980-as Európa-bajnokságra nem jutottak ki, az 1982-es világbajnokságra azonban igen. Első találkozójukon Új-Zélandot 5–2-re verték. A Zicoval és Sócrates-szel felálló Brazíliától 4–1-s vereséget szenvedtek, végül a Szovjetunióval 2–2-s döntetlent játszottak.

Az 1986-os világbajnokság selejtezőinek utolsó mérkőzésen Wales ellen léptek pályára a skótok. A tét a csoport második helyének megszerzése volt, ami interkontinentális pótslejtezőt ért. A walesiek hamar 1–0-s előnyre tettek szert, de Davie Cooper révén sikerült egyenlítenie a skótoknak a 81. percben. Az 1–1-s döntetlen Skóciának kedvezett, de az örömöt beárnyékolta egy tragédia. A játékoskijáró előtt izguló szövetségi kapitány, Jock Stein egyszer csak összeesett, a szíve nem bírta az izgalmakat. Azonnal az orvosi szobába vitték, de már nem tudták megmenteni az életét.[2] Helyét az addigi segítője, Alex Ferguson vette át a kapitányi poszton. A skótok a vb-pótselejtezőn a magyar származású Árok Ferenc irányította Ausztráliával kerültek szembe, és a hazai 2–0-s győzelemmel, majd az idegenbeli 0–0-s döntetlennel kijutottak a vb-re.

A világbajnokságot a Dánia elleni 1–0-s és az NSZK elleni 2–1-s vereséggel nyitották, az Uruguay elleni gól nélküli döntetlen pedig kevés volt a továbbjutáshoz. Az 1988-as Európa-bajnokság selejtezőiben a negyedik helyen zártak, de az utolsó előtti mérkőzésükön a Bulgária elleni idegenbeli 1–0-s győzelmükkel hozzásegítették Írországot története első nemzetközi tornarészvételéhez.

1990-es évek[szerkesztés]

Az 1990-es világbajnokság selejtezőiben a második helyen végeztek csoportjukban Jugoszlávia mögött. A vb-n a C csoportba kerültek Brazília, Costa Rica és Svédország mellé. Első mérkőzésükön 1–0-ra kikaptak Costa Rica-tól, majd Svédországot 2–1-re ugyan legyőzték, de a Brazíliától elszenvedett újabb vereségnek köszönhetően lemaradtak a továbbjutásról.

1992-ben Skócia története első Európa-bajnokságán vett részt. Annak ellenére, hogy Hollandia és Németország ellen is jól játszottak végül vereségeket szenvedtek. A FÁK csapatát 3–0-ra megverték, de nem volt elég az elődöntőbe jutáshoz. 1994-es vb selejtezőiben csoportjuk negyedik helyén végeztek Olaszország, Svájc és Portugália mögött.

Az új szövetségi kapitány, Craig Brown irányításával kijutottak az 1996-os Európa-bajnokságra, ahol az A csoportba kerültek. Első mérkőzésükön 0–0-s döntetlent játszottak Hollandia ellen. A következő találkozójuk presztízscsatának számított, amikor a rendező Angliával találkoztak. Gary McAllister kihagyott egy tizenegyest, az angolok viszont két gólt is szereztek. A második mesterien kivitelezett, emlékezetes találatot Paul Gascoigne szerezte, miután beesernyőzte a Colin Hendry-t. Utolsó csoportmérkőzésükön 1–0-ra legyőzték Svájcot Ally McCoist góljával. Ez önmagában elég lett volna a továbbjutáshoz, mivel a csoport másik mérkőzésén az angolok 4–0-ra vezettek a hollandok ellen, de a végén sikerült a szépítés, ami azt eredményezte, hogy Skócia rosszabb gólkülönbsége miatt a csoport harmadik helyén végzett.

Az Európa-bajnokság után Craig Brown maradt a posztján és kivezette a válogatottat az 1998-as világbajnokságra. A torna nyitómérkőzését a skótok játszották a címvédő Brazília ellen. John Collins tizenegyesből még egyenlíteni tudott, de Tom Boyd öngóljával 2–1-s vereség lett a vége. A következő mérkőzésükön 1–1-s döntetlent játszottak Norvégiával. A harmadik találkozójukon 3–0-s vereséget szenvedtek Marokkó ellen és kiestek.

A 2000-es Európa-bajnokság pótselejtezőiben Anglia ellen léptek pályára. Az első mérkőzést az angolok Paul Scholes két góljával 2–0-ra megnyerték. A Wembley-ben játszott visszavágót a skótok végül csak 1–0-ra nyertek Don Hutchison találatával, így összesítésben 2–1 arányban alulmaradtak.

2000-es évek[szerkesztés]

A 2002-es világbajnokságra nem jutottak ki miután a harmadik helyen végeztek a selejtezőcsoportjukban Horvátország és Belgium mögött. A selejtezők után Craig Brown lemondott, helyére a német Berti Vogts lett kinevezve a kapitányi posztra. A 2004-es Európa-bajnokság pótselejtezőjében Hollandiával találkoztak. Az első mérkőzést a skótok 1–0-ra megnyerték a Hampden Parkban, de a visszavágón 6–0-s vereséget szenvedtek. A barátságos mérkőzéseken elért gyenge eredmények és a 2006-os világbajnokság selejtezőinek rossz kezdése miatt Berti Vogts 2004 végén lemondott. A selejtezők végén Olaszország és Norvégia mögött a harmadik helyen zártak.

A 2008-Európa-bajnokság selejtezőinek B csoportjában győzelmeket értek el Grúzia, Feröer, Litvánia, Ukrajna ellen, Franciaországot pedig oda-vissza sikerült megverniük 1–0-ra. Azonban az utolsó két mérkőzésüket elveszítették Grúzia és Olaszország ellen és emiatt két ponttal maradtak le a kijutást érő második helyről. A 2010-es világbajnokság selejtezőiben 1–0-s vereséggel kezdtek Macedóniában. A nyolc selejtezőből mindössze hármat tudtak megnyerni, egy döntetlen és négy vereség mellett.

2010-es évek[szerkesztés]

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőiben Csehország, Litvánia, Liechtenstein és az Eb-címvédő Spanyolország társaságában az I csoportban szerepeltek. A sorozat végén a pótselejtezőt érő második helyről két ponttal maradtak le. 2013. januárjában a korábbi válogatott labdarúgó Gordon Strachan lett kinevezve a szövetségi kapitányi posztra. A 2014-es világbajnokság selejtezőiben Skócia az A csoport negyedik helyén végzett. Horvátországot idegenben és hazai pályán is legyőzték. A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőinek D csoportjában négy győzelemmel, három döntetlennel és három vereséggel a negyedik helyen zártak.

A 2018-as világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek az ősi rivális angolokkal, akikkel már 1999 óta nem találkoztak. 2016. november 11-én a Wembley-ben 3–0-ra győztek az angolok, a visszavágóra 2017. június 10-én kerül sor.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Regionális:

Brit házibajnokság
  • Győztes: 24 alkalommal (17 alkalommal megosztva)
Rous-kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (1985)

Minitorna:

Kirin-kupa
  • Győztes: 1 alkalommal (2006)

Világbajnoki- és Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés]

A válogatott nyolc alkalommal kvalifikálta magát világbajnokságra, ám egyetlen esetben sem tudott túljutni az első fordulón. Először 1954-ben, legutóbb 1998-ban jutottak ki vb-re, előbbin mindkét meccsüket elvesztették, utóbbin egy döntetlen mellett kétszer kaptak ki. Összesen 23-szor léptek pályára, 4-szer győztek, 7-szer játszottak döntetlent, és 12-szer kaptak ki; 25 gólt rúgtak, 41-et kaptak.

Európa-bajnokságra mindössze kétszer jutott ki Skócia, de mindkét esetben kiesett a csoportkörben. 1992-ben egyszer győztek, és kétszer kaptak ki, 1996-ban egy-egy győzelemmel, döntetlennel és vereséggel zártak. Összesen 4 gólt lőttek, és 5-öt kaptak.

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult
Olaszország 1934
Franciaország 1938
Brazília 1950 Bejutott, de visszalépett
Svájc 1954 Csoportkör 15. 2 0 0 2 0 8
Svédország 1958 Csoportkör 14. 3 0 1 2 4 6
Chile 1962 Nem jutott be
Anglia 1966
Mexikó 1970
NSZK 1974 Csoportkör 9. 3 1 2 0 3 1
Argentína 1978 Csoportkör 11. 3 1 1 1 5 6
Spanyolország 1982 Csoportkör 15. 3 1 1 1 8 8
Mexikó 1986 Csoportkör 19. 3 0 1 2 1 3
Olaszország 1990 Csoportkör 19. 1 0 2 2 2 3
USA 1994 Nem jutott be
Franciaország1998 Csoportkör 27. 3 0 1 2 2 6
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be
Németország 2006
Dél-Afrika 2010
Brazília 2014
Oroszország 2018 Folyamatban
Katar 2022
Összesen Csoportkör 8/20 23 4 7 12 25 41

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem indult
Spanyolország 1945 1964
Olaszország 1968 Nem jutott be
Belgium 1972
Jugoszlávia 1976
Olaszország 1980
Franciaország 1984
NSZK 1988
Svédország 1992 Csoportkör 5. 3 1 0 2 3 3
Anglia 1996 Csoportkör 12. 3 1 1 1 1 2
BelgiumHollandia 2000 Nem jutott be
Portugália 2004
SvájcAusztria 2008
LengyelországUkrajna 2012
Franciaország 2016
2020
Összesen Csoportkör 2/15 6 2 1 3 4 5

Mezek a válogatott története során[szerkesztés]

A skót labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése kék mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez pedig fehér mezből, kék nadrágból és fehér sportszárból áll, de gyakran változtatják a színét.

Hazai
1974
1978
1982
1986
1990
1992
1994-96
1996-98
2005-06
2008
2010
2012
2014-15
Idegenbeli
1990
2006
2007
2008
2010
2012
2014-15

Válogatottsági rekordok[szerkesztés]

Az adatok 2017. március 22. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok[szerkesztés]

# Játékos Időszak Vál. Gól
1 Kenny Dalglish[3] 1971–1986 102 30
2 Jim Leighton[3] 1982–1998 91 0
3 Darren Fletcher 2003– 78 5
4 Alex McLeish[3] 1980–1993 77 0
5 Paul McStay[3] 1983–1997 76 9
6 Tom Boyd[3] 1990–2001 72 1
7 Kenny Miller[3] 2001–2013 69 18
David Weir[3] 1997–2010 1
9 Christian Dailly[4] 1997–2008 67 6
10 Willie Miller[3] 1975–1989 65 1

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés]

# Játékos Időszak Gól Vál. Átlag
1 Denis Law[5] 1958–1974 55 30 0.545
Kenny Dalglish[5] 1971–1986 102 30 0.294
3 Hughie Gallacher[6][7] 1924–1935 20 24 1.2
4 Lawrie Reilly[5] 1948–1957 38 22 0.579
5 Ally McCoist[5] 1986–1998 61 19 0.311
6 Kenny Miller 2001–2013 69 18 0.261
7 Robert Hamilton 1899–1911 11 15 1.364
James McFadden 2002–2010 48 15 0.313
9 Mo Johnston 1984–1991 38 14 0.368
10 Robert Smyth McColl 1896–1908 13 13 1
Andrew Wilson 1920–1923 12 13 1.083

Kitüntetett játékosok[szerkesztés]

A Skót labdarúgó-szövetség 'dicsőséglistájára' azok a játékosok kerülnek fel, akik legalább 50 alkalommal pályára léptek a skót válogatottban. A legutóbbi belépő a Rangers védője, David Weir volt, aki 2006-ban lett ötvenedszer válogatott. A másik jelenleg is aktív tag a 2004-ben csatlakozott Christian Dailly. A lista jelenleg 50 futballistát számlál, akik között azonban - köszönhetően az ötvenszeres válogatottsági küszöbnek - nincs ott például Jimmy Johnstone, Jim Baxter vagy Billy McNeill.

A Skót labdarúgó-múzeum által mfenntartott Hírességek csarnokába bárki bekerülhet, aki dolgozott (és persze sokat tett) a skót labdarúgásban, nem feltétel a válogatottság. E társaságnak tagja például Gordon Strachan, Walter Smith és Alan Hansen.

Skócia sportminisztériuma a nemzet legnagyobb sportolóit tömöríti Hírességek csarnokába, akik között tizennégy labdarúgó vagy menedzser található, olyan nagy egyéniségek, mint Jock Stein, Kenny Dalglish, Bill Shankly vagy Matt Busby.

ismert játékosok[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megosztja az Egyesült Királyság tagországait a közös futballválogatott ötlete”, http://mult-kor.hu, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2017. február 20.) 
  2. A kispad mellett kapott szívrohamot Ferguson mentora”, Origo.hu, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés ideje: 2017. március 27.) 
  3. ^ a b c d e f g h International Roll of Honour”, Scottishfa.co.uk, Scottish Football Association (Hozzáférés ideje: 2011. november 12.) 
  4. Christian Dailly - A SquadScottishfa.co.uk”, Scottish Football Association (Hozzáférés ideje: 2011. november 12.) 
  5. ^ a b c d Top Goal Scorers”, Scottishfa.co.uk, Scottish Football Association (Hozzáférés ideje: 2011. november 12.) 
  6. Hughie Gallacher Goals For Scotland
  7. Scotland - International Matches 1921-1930

További információk[szerkesztés]