Labdarúgó-válogatottak Élő-ranglistája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A ranglista minden válogatott mérkőzés után frissül, ezért az alább olvasható adatok eltérhetnek a legfrissebb adatoktól.
A ranglista első 20 helyezettje (2020. november 13.)
Hely 1 éves
változás
Csapat Pont
1. Állandó  Brazília 2105
2. Állandó  Belgium 2087
3. Állandó  Franciaország 2060
4. Állandó  Portugália 2046
5. Állandó  Spanyolország 2028
6. Állandó  Kolumbia 1993
7. Állandó  Olaszország 1973
8. Állandó  Hollandia 1972
9. Állandó  Anglia 1969
10. Állandó  Németország 1969
11. Állandó  Argentína 1965
12. Állandó  Dánia 1934
13. Állandó  Uruguay 1932
14. Állandó  Mexikó 1917
15. Állandó  Horvátország 1896
16. Állandó  Svájc 1868
17. Állandó  Ukrajna 1846
18. Állandó  Peru 1844
19. Állandó  Lengyelország 1843
20. Állandó  Svédország 1809
Magyarország helyezése (2020. november 13.)
37. Növekedés 2  Magyarország 1722
A teljes ranglista az eloratings.net oldalon
AFC CAF CONCACAF
CONMEBOL OFC UEFA

A labdarúgó-válogatottak Élő-ranglistája a férfi felnőtt nemzeti labdarúgó-válogatottak egy rangsorolási rendszere, amelyet az eloratings.net weboldal publikál. Az alapja az Élő-pontrendszer, de módosításokat is tartalmaz, amelyek néhány elemet súlyoznak, mint például a gólkülönbséget, a mérkőzés fontosságát, vagy a hazai pálya előnyét. Az értékelés általában a csapatok valós erőviszonyait mutatja meg, 30 lejátszott mérkőzés után. A 30 lejátszott mérkőzésnél kevesebbel rendelkező csapatok esetében az értékelés ideiglenesnek, előzetesnek tekinthető.[1]

Az Élő-pontrendszernek számos variációja létezik. Nyolc módszer egy 2009-es összehasonlító tanulmánya szerint az alábbiakban leírt Élő-pontrendszernek volt a legjobb előrejelző képessége, miközben a férfi FIFA-világranglista 2018 júliusáig érvényes számítási módszere nem adta vissza a valós viszonyokat.[2][3]

A FIFA-világranglista a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség által számított és közzétett hivatalos ranglista. A FIFA női világranglista az Élő-pontrendszer módosított változatát alkalmazza 2003 óta. A 2018-as labdarúgó-világbajnokság után a FIFA-világranglista számítási módszere is az Élő-pontrendszer módosítását alkalmazza, a csapatok aktuális pontszámából kiindulva.[4]

Az egyik legnagyobb különbség a Élő-ranglista és a FIFA-világranglista számítása között, hogy az utóbbi nem veszi figyelembe a gólkülönbséget és egy büntetőpárbajjal végződő mérkőzést győzelem–vereségként értékeli döntetlen helyett. Így egy 7–0-s győzelmet ugyanannyira értékel, mint egy büntetőpárbajjal 7–6-ra megnyert mérkőzést (egyik módszer sem különbözteti meg a hosszabbítás utáni és a rendes játékidőben elért győzelmet).[5]

Áttekintés[szerkesztés]

Az Élő-pontrendszer a nevét Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikaprofesszorról kapta. Élő eredetileg a korábban a sakkban alkalmazott értékelési rendszer továbbfejlesztéseként dolgozta ki, de ma már több sportágban használják. A pontrendszert a FIDE is alkalmazza, a sakkjátékosok ranglistájához.

1997-ben Bob Runyan alkalmazta az Élő-pontrendszert a labdarúgásra és az eredményt közzétette az interneten. Ő volt a World Football Elo Ratings weboldal első fenntartója.

A labdarúgáshoz használt Élő-pontrendszer súlyozza a mérkőzés fontosságát, a hazai pálya előnyét és a gólkülönbséget. A pontszámítás a következő elemeket tartalmazza:

  • A válogatott régi pontszáma
  • A mérkőzés fontossága
  • A gólkülönbség
  • A mérkőzés kimenetele
  • A mérkőzés várt kimenetele

A pontszám az összes olyan, az "A"-válogatott által lejátszott nemzetközi mérkőzésre vonatkozik, amelynek az eredménye megtalálható.

Számítási elvek[szerkesztés]

A ranglista az alábbi formulán alapszik:

vagy

Ahol;

= A csapat új pontszáma
= A csapat régi pontszáma
= A mérkőzés súlyozott értéke
= A gólkülönbségnek megfelelő érték
= A mérkőzés kimenetele
= A mérkőzés várt kimenetele
= Pontszámváltozás

A "pontszámváltozást" a matematika szabálya szerint egész számra kerekítik.

A mérkőzés fontossága[szerkesztés]

A mérkőzés fontosságát állandóként határozták meg, amelyek tükrözik, hogy a mérkőzést melyik tornán játszották. A súlyozások a következők:

Torna, vagy a mérkőzés jellege Index (K)
Világbajnokság, olimpiai játékok (1908–1980) 60
Kontinentális vagy interkontinentális torna 50
Világbajnoki- vagy kontinentális selejtező-mérkőzés és nagyobb tornák 40
Összes többi torna 30
Barátságos mérkőzések 20

Gólkülönbség[szerkesztés]

A gólkülönbséget egy érték adja vissza, amelyet különböző képletek határoznak meg.

Ha a mérkőzés döntetlen vagy 1 gólos különbséggel zárul

Ha a mérkőzés 2 gólos különbséggel zárul

Ha a mérkőzés 3 vagy több gólos különbséggel zárul

  • Ahol N a gólkülönbség

Táblázat:

Gólkülönbség Gólkülönbség értéke (G)
0 1
+1 1
+2 1,5
+3 1,75
+4 1,875
+5 2
+6 2,125

A mérkőzés kimenetele[szerkesztés]

A W a mérkőzés kimenetele (1 a győzelem, 0,5 a döntetlen, 0 a vereség). Az érték ugyanannyi, ha a győzelem vagy a vereség hosszabbítás utáni. Ha a mérkőzésen büntetőpárbaj dönt, akkor a kimenetel döntetlen (W = 0,5).

A mérkőzés várt kimenetele[szerkesztés]

A We a mérkőzés várt kimenetelét mutatja a következő képlet szerint:

ahol a dr egyenlő a ranglista-pontszámok különbségével (100 pontot adva a hazai csapathoz). A dr 0 értéke 0,5-et, a 120 értéke 0,666-et ad a magasabban rangsorolt csapatnak és 0,334-et az alacsonyabbnak, a 800 értéke 0,99-ot ad a magasabban rangsorolt csapatnak és 0,01-ot az alacsonyabbnak.

Példák az alkalmazásra[szerkesztés]

A példában három csapat barátságos mérkőzése szerepel, amelyet semleges helyszínen játszottak. Az A csapatnak 630, a B csapatnak 500, a C csapatnak 480 pontja volt.

Az alábbi táblázat három lehetséges végeredmény utáni pontszámváltozás példáját mutatja. Az A csapat némileg erősebb a B-nél.

A csapat B csapat A csapat B csapat A csapat B csapat
Eredmény 3–1 1–3 2–2
20 20 20 20 20 20
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 0 0 1 0,5 0,5
0,679 0,321 0,679 0,321 0,679 0,321
Összesen (P) +9,63 -9,63 -20,37 +20,37 -3,58 +3,58

Ha a két csapat közötti erőviszonyok kisebbek, akkor a pontszám is más. Az alábbi táblázat ugyanazt a három lehetséges végeredmény utáni pontszámváltozás példáját mutatja, de a közel azonos erősségű A és B csapat között:

B csapat C csapat B csapat C csapat B csapat C csapat
Eredmény 3–1 1–3 2–2
20 20 20 20 20 20
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 0 0 1 0,5 0,5
0,529 0,471 0,529 0,471 0,529 0,471
Összesen (P) +14,13 -14,13 -15,87 +15,87 -0,58 +0,58

A B csapat több pontot veszít, ha kikap a C csapattól, mert hasonló az erősségük, ugyanakkor kevesebb pontot veszít ha az A csapattól kapna ki, amely erősebb nála.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The World Football Elo Rating System. Eloratings.net. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  2. 1992 óta blöfföl a FIFA, hogy kik a legjobbak. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  3. J. Lasek, Z. Szlávik and S. Bhulai (2013), The predictive power of ranking systems in association football, Int. J. Applied Pattern Recognition1: 27-46.
  4. FIFA Council, 2026 FIFA World Cup™: FIFA Council designates bids for final voting by the FIFA Congress, 2018. június 10.
  5. FIFA council, Revision of the FIFA / Coca-Cola World Ranking

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]