Osztrák labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ausztria Ausztria
Osztrák labdarúgó-szövetség
Osztrák labdarúgó-szövetség címere
Osztrák labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Beceneve(i) The Team (A csapat)
Szövetség neve Österreichischer Fußball Bund
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Ernst Happel Stadion

Szövetségi kapitányNémetország Ralf Rangnick
Csapatkapitány Julian Baumgartlinger

Legtöbb válogatottság Andreas Herzog (103)
Legtöbb válogatott gól Toni Polster (44)
FIFA-kód AUT
Ranglista helyezések
FIFA-rang25. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
10.
(2016. június)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
105.
(2008. július)

Élő-rang31.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1934. május)
Legalacsonyabb
Élő-rang
75.
(2011. szeptember)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1902. október 12., Bécs, Ausztria
 Ausztria 5 – 0 Magyarország 
Legnagyobb győzelem
1977. április 30., Salzburg, Ausztria
 Ausztria 9 – 0 Málta 
Legnagyobb vereség
1908. június 8., Bécs, Ausztria
 Ausztria 1 – 11 Anglia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek7 (Először: 1934)
Legjobb eredményBronzérmes (1954)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek2 (Először: 2008)
Legjobb eredményCsoportkör (2008, 2016)

Az infobox utoljára frissítve: 2020. február 23.

Az Osztrák labdarúgó-válogatott Ausztria nemzeti csapata, amelyet az Osztrák labdarúgó-szövetség (Németül: Österreichischer Fußball Bund) irányít.

Eddig hét alkalommal sikerült kijutniuk labdarúgó-világbajnokságra, legutóbb 1998-ban. Legjobb eredményük egy harmadik helyezés 1954-ből.

Az Európa-bajnokságon először 2008-ban szerepeltek, amikor Svájccal közösen voltak a torna házigazdái. A 2016-os Eb-n és a 2020-as Eb-n is részt vettek. Utóbbi versenyen nyolcaddöntőbe jutott a csapat, ami az osztrák válogatott történetének eddigi legjobb EB szereplése.

A válogatott története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

Az Osztrák labdarúgó-szövetséget 1904 március 18-án alapították az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Az osztrák labdarúgásnak a Bécsben élő britek adták meg a kezdőlökést. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1902-ben az osztrák csapat 5–0-ra verte Magyarország válogatottját. Az Anglia-Skócia összecsapás után ez a világ második leggyakoribb nemzetközi mérkőzése. Az 1930-as évekre Európa meghatározó válogatottjai közé tartoztak és ekkor nevezték el őket Wunderteam-nek, azaz csodacsapatnak. A csapat legnevesebb játékosa Matthias Sindelar volt. 1931. október 16-án Ausztria volt az első európai válogatott, mely legyőzte Skóciát.

A csodacsapat (Wundermannschaft)[szerkesztés]

Akárcsak Magyarországon az Aranycsapat, Ausztriában is volt egy rövid fénykora a labdarúgó válogatottnak, mégpedig 1931 és 1932 folyamán. Ebben az időszakban 14 mérkőzésen maradtak veretlenek. Nagyarányú győzelmeket arattak, így Skócia ellen 5–0, Németország ellen 6–0 és 5–0, Svájc ellen 8–1, Magyarország ellen 8–2 arányban.[1] 1934 nyaráig 30 mérkőzésen 101 gólt lőttek a játékosok, a világbajnokság favoritjának kiáltották ki őket.

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon végül a negyedik helyen végeztek, miután az elődöntőben 1–0-s vereséget szenvedtek Olaszország ellen, majd a harmadik helyért rendezett mérkőzésen Németország ellen maradtak alul 3–2 arányban.

Az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek, miután a döntőt 2–1-re elveszítették Olaszországgal szemben. Az osztrák válogatott, játékával lenyűgözte a világot. A rengeteg passzra, sok mozgásra épülő taktika a Wundermannschaft-Aranycsapat vonulat miatt kapta később a Dunai Iskola becenevet. A taktika a csapat mindenható menedzserét, Hugo Meislnek dicsérte, a csapat körüli mindenes szerepét is betöltő szakember vezette be a totális futball alapjaként is ismert játékrendszert az osztrák válogatottnál.[2]

Az osztrák válogatott ezután kijutott az 1938-as világbajnokságra, de miután Ausztriát az Anschluss értelmében Németországhoz csatolták, nem vett részt a tornán. Március 28-án a FIFA-t értesítették, hogy az Osztrák labdarúgó-szövetség, mint önálló szervezet, megszűnt létezni, ennek ellenére 1938. április 3-án Ausztria–Németország mérkőzést rendeztek a bécsi Práterben. Szűk egy hónappal az Anschluss után Adolf Hitler parancsára az osztrák válogatottat feloszlatták és utasították a játékosokat, hogy utazzanak a német válogatott edzőtáborába. Egy erős, egyesített német válogatottat szerettek volna indítani a világbajnokságon, melyben az osztrák játékosok ugyanúgy helyet kapnak, azonban a német válogatott szövetségi kapitányának Sepp Herbergernek nagyon kevés ideje maradt, hogy előkészítse és egyesítse a különböző játékstílusokat. Néhány osztrák játékos, ha nehezen is, de eleget tett a kérésnek, azonban nem sok köszönet volt a játékukban, az 1938-as világbajnokság a német válogatott történetének legrosszabb tornája volt. Külön említést érdemel még Matthias Sindelar esete, akit hiába kértek több alkalommal is, hogy csatlakozzon, határozott nemmel utasította el a németeket. 1939. január 23-án barátnőjével egyetemben holtan találták a lakásában.[3]

A világháborút követően[szerkesztés]

A második világháború után Ausztria ismét elnyerte függetlenségét. Az osztrák válogatott történetének legjobb eredményét 1954-ben érte el, amikor a világbajnokság elődöntőjében ugyan 6–1-es vereséget szenvedett az NSZK-tól, de a harmadik helyért rendezett mérkőzésen 3–1 arányban legyőzte Uruguayt. Az 1958-as svédországi világbajnokságra szintén kijutottak, de a csoportkör után búcsúzni kényszerültek.

Ezután hosszú időszak következett eredménytelenül, egészen az 1978-as labdarúgó-világbajnokságig egyetlen rangos tornára sem sikerült kvalifikálniuk magukat.

1970-es, 1980-as évek[szerkesztés]

A Herbert Prohaska, Hans Krankl és Bruno Pezzey fémjelezte válogatott kijutott az 1978-as és az 1982-es világbajnokságra. Az 1978-as argentínai tornán az első csoportkör végén a csoportjukat megnyerve jutottak tovább a második csoportkörbe, ahol ugyan két vereséget követően biztosan az utolsó helyen végeztek, de sikerült legyőzniük és egyben elütniük a továbbjutástól a végső győzelemre is esélyesnek tartott NSZK-t 3–2 arányban. A mérkőzés azóta legendává vált és Cordobai csodaként lett elnevezve.[4] Ezen a mérkőzésen Krankl kétszer is eredményes tudott lenni.

Az 1982-es világbajnokságra már némileg visszaesett a teljesítménye az osztrák csapatnak. A németekkel ismét egy csoportba kerültek és az egymással lejátszott mérkőzésükön– mely 1–0-s német győzelmet eredményezett– együttesen kiejtették Algériát.[5] Történt mindez úgy, hogy nagyon jól tudták csak ebben az esetben juthat tovább mindkét csapat. Horst Hrubesch 10. percben szerzett találatát követően már nem is történt semmi érdemleges a mérkőzésen. A labdarúgás történetének egyik legnagyobb szégyeneként lett aposztrofálva a mérkőzés.[6] Ezután döntöttek arról, hogy az utolsó csoportkör mérkőzéseit egy időpontban kell megrendezni.[7]

1990-es évek[szerkesztés]

Toni Polster

A Toni Polster vezette Ausztria nyolc év után tért vissza a világbajnokság mezőnyébe. Az 1990-es világbajnokságon annak ellenére, hogy 2–1 arányban legyőzték az Egyesült Államok válogatottját már a csoportkör után kiestek. Az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben bombameglepetésre 1–0-s vereséget szenvedtek a Feröer-szigetek ellen. A mérkőzést a svédországi Landskronában rendezték, mivel Feröeren ekkor nem volt füves pálya. Minden bizonnyal ez osztrák válogatott történetének egyik legsötétebb napja.[8]

Az 1998-as világbajnokságon B csoportba került az osztrák csapat Chile, Olaszország és Kamerun társaságában. Első mérkőzésüket Kamerun ellen játszották. Pierre Njanka góljával az afrikaiak szereztek vezetést, amire Toni Polster válaszolt a 91. percben. Chile ellen meglehetősen hasonló volt a forgatókönyv. Marcelo Salas révén a chileiek jutottak előnyhöz, majd érkezett a csereként beállt Ivica Vastić és egyenlített. Utolsó csoportmérkőzésükön Olaszországtól szenvedtek 2–1-es vereséget. Christian Vieri a 49., majd Roberto Baggio a 89. percben talált be, amire Andreas Herzog válaszolt büntetőből. Az osztrákok 2 ponttal zártak, ami kevés volt a továbbjutáshoz.

2000-es évek[szerkesztés]

Ausztria labdarúgó-válogatottja a Spanyolország elleni mérkőzésen 2009.11.18-án.
Ausztria labdarúgó-válogatottja 2010.03.03-án.
Ausztria labdarúgó-válogatottja a Svédország elleni mérkőzésen 2013.06.07-én.

Az 1998-as világbajnokságot követően a válogatott több meghatározó játékosa visszavonult. A nemzeti válogatott komoly változásokon ment keresztül. A következő világbajnokságról és Európa-bajnokságról lemaradtak és közben súlyos (a Feröeri vereségükkel megegyező), nagy különbségű vereségeket szenvedtek el: Spanyolországtól 9–0-ra, Izraeltől 5–0-ra kaptak ki 1999-ben.

2006-ban Josef Hickersberger lett a szövetségi kapitány, akinek az irányításával sikerült 2006 végén legyőzniük Svájcot, ezzel megszakítva egy rossz sorozatot.

A 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságon Ausztria társrendezőként, Svájc mellett automatikusan részt vett a tornán.[9] A csoportkörben Horvátország, Lengyelország és Németország volt a három ellenfél. Azonban az automatikus részvételnek nem mindenki örült Ausztriában. Szurkolók egy csoportja kezdeményezést hozott létre, miszerint a gyenge játékerőt képviselő osztrák válogatott ne induljon el az Eb-n, ne rontsa el a rajongók örömét, pocsék játékával. A petíciót több, mint 10 000 szurkoló írta alá, de végül nem lett belőle semmi.[10] A válogatott az előzetes várakozásokkal ellentétben helyt állva szerepelt. A horvátoktól 1–0-ra kaptak ki,[11] a lengyelekkel 1–1-es döntetlent játszottak.[12] A németek elleni mérkőzésen még volt esélyük akár a továbbjutásra is, de Michael Ballack szabadrúgásgóljával a németek nyertek 1–0 arányban.[13]

A 2008-as Európa-bajnokságot követően Hickersberger lemondott, helyét a cseh válogatottól távozó Karel Brückner vette át. A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőit vele kedte meg a válogatott, de nyolc hónap elteltével 2009. márciusában leváltották, az új kapitány Didi Constantini lett. Annak ellenére, hogy Ausztriának még a pót selejtezőt érő pozíciót sem sikerült elérnie, Brückner irányítása alatt Franciaországot egy emlékezetes mérkőzésen legyőzte 3–1-re. A franciáknak ez volt az egyetlen vereségük a selejtezőkben.

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben Németország, Törökország és Belgium mögött a negyedik helyen végzett.

A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Németország és Svédország mögött a harmadik helyen zárt.

2016-os Európa-bajnokság[szerkesztés]

A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőinek G csoportjában egy Svédország elleni idegenbeli 1–1-s döntetlennel kezdtek. Mint utólag kiderült ez volt az egyetlen mérkőzés, melyen pontokat veszítettek, a hátralévő kilenc selejtezőt egyaránt megnyerték. Moldova ellen idegenben nyertek 2–1-re, Montenegrót és Oroszországot hazai pályán verték 1–0-ra, a gólokat Rubin Okotie szerezte. Ezt követte a Liechtenstein elleni idegenbeli 5–0-s győzelem. Oroszországot szintén idegenben győzték le 1–0-ra Marc Janko góljával. Moldova ellen Bécsben Zlatko Junuzović találatával szerezték meg a három pontot. Idegenben Svédországot 4–1-re, Montenegró pedig 3–2-re verték. Utolsó selejtezőjükön Liechtensteint hazai környezetben győzték le 3–0 arányban. A sorozatot 22 rúgott és 5 kapott góllal zárták.

Ausztria a 2016-os Európa-bajnokságon az F csoportba került a sorsolást követően Izland, Magyarország és Portugália mellé. Az első mérkőzésén Magyarország ellen 2–0-s vereséget szenvedett.[14] Négy nappal később Portugáliát fogadta, a mérkőzés 0-0-s döntetlennel zárult.[15] Az osztrák válogatott utolsó mérkőzésén Izlandtól kapott ki 2–1 arányban.[16] A csoport utolsó helyén végzett és nem jutott tovább.[17]

Stadion[szerkesztés]

L'Ernst Happel Stadion

Az osztrák labdarúgó-válogatott első számú otthona az Ernst Happel Stadion (korábbi nevén: Práter Stadion), mely Bécsben a Práter nevezetű park közelében található.

Befogadóképessége 49 825 fő, mely egyike volt a Svájccal közösen megrendezett 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság helyszíneinek. A torna döntőjét is itt rendezték.

UEFA ötcsillagos besorolással Európa egyik legjobb és legmodernebb stadionja. Ez az egyetlen ötcsillagos labdarúgó-stadion, amely 50 000 nézőnél kevesebb befogadására alkalmas.

Szerelés[szerkesztés]

Ausztria hazai szerelése hosszú időn keresztül a fehér mez, fekete nadrág, fekete sportszár volt, ugyanúgy, ahogy a német válogatottnál, annyi különbséggel, hogy a németek fehér sportszárat viselnek. A megkülönböztetés érdekében, 2004-ben Hans Krankl szövetségi kapitányként javasolta, hogy az első számú szerelés az osztrák zászló színeinek megfelelően piros mezből, fehér nadrágból és piros sportszárból álljon.

A mezekre nem a Labdarúgó-szövetség címere van felhímezve, hanem Ausztria címerállatának számító fekete egyfejű sas piros, fehér, piros pajzson.

Az osztrák válogatottat jelenleg a puma látja el sportszerekkel.

1978
1982
1990
1992
1998
2008
2010
2012
2014

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Labdarúgó-világbajnokság
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1954)
  • 4. helyezett: 1 alkalommal (1934)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (1936)
Közép-európai kupa
  • Bajnok: 1 alkalommal (1931–1932)
  • Ezüstérmes: 2 alkalommal (1927–1930, 1933–1935)
  • Bronzérmes: 2 alkalommal (1948–1953, 1954–1960)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés[szerkesztés]

Világbajnoki szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem jutott be
Olaszország 1934 Elődöntő 4. 4 2 0 2 7 7
Franciaország 1938 Kijutott, de visszalépett
Brazília 1950 Visszalépett
Svájc 1954 Bronzérmes 3. 5 4 0 1 17 12
Svédország 1958 Csoportkör 15. 3 0 1 2 2 7
Chile 1962 Visszalépett
Anglia 1966 Nem jutott be
Mexikó 1970
NSZK 1974
Argentína 1978 2. csoportkör 7. 6 3 0 3 7 10
Spanyolország 1982 2. csoportkör 8. 5 2 1 2 5 4
Mexikó 1986 Nem jutott be
Olaszország 1990 Csoportkör 18. 3 1 0 2 2 3
USA 1994 Nem jutott be
Franciaország1998 Csoportkör 23. 3 0 2 1 3 4
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be
Németország 2006
Dél-Afrika 2010
Brazília 2014
Oroszország 2018
Összesen Bronzérmes 7/19 29 12 4 13 43 47

Európa-bajnoki szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be
Spanyolország 1945 1964
Olaszország 1968
Belgium 1972
Jugoszlávia 1976
Olaszország 1980
Franciaország 1984
NSZK 1988
Svédország 1992
Anglia 1996
BelgiumHollandia 2000
Portugália 2004
SvájcAusztria 2008 Csoportkör 13. 3 0 1 2 1 3
LengyelországUkrajna 2012 Nem jutott be
Franciaország 2016 Csoportkör 22. 3 0 1 2 1 4
EU 2020 kijutott
Összesen Csoportkör 2/15 6 0 2 4 2 7

Játékosok[szerkesztés]

Játékoskeret[szerkesztés]

Az osztrák válogatott kerete a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire. [18]

2021. június 21-i  Ukrajna elleni mérkőzés után lett frissítve. [19]

Szám Poszt Név Születési dátum (kor) Válogatottság Gólok Klub
Kapusok
1 kapus Alexander Schlager 1996február 1. (26 éves) 6 0 osztrák LASK Linz
12 kapus Pavao Pervan 1987november 13. (34 éves) 7 0 GER VfL Wolfsburg
13 kapus Daniel Bachmann 1994július 9. (27 éves) 5 0 ENG Watford
Védők
2 hátvéd Andreas Ulmer 1985október 30. (36 éves) 26 0 osztrák FC Red Bull Salzburg
3 hátvéd Aleksandar Dragović 1991március 6. (31 éves) 93 2 GER Bayer 04 Leverkusen
4 hátvéd Martin Hinteregger 1992szeptember 7. (29 éves) 58 4 GER Eintracht Frankfurt
5 hátvéd Stefan Posch 1997május 14. (25 éves) 11 1 GER TSG 1899 Hoffenheim
8 hátvéd David Alaba 1992június 24. (30 éves) 84 14 ESP Real Madrid
15 hátvéd Philipp Lienhart 1996július 11. (25 éves) 6 0 GER SC Freiburg
21 hátvéd Stefan Lainer 1992augusztus 27. (29 éves) 32 2 GER Borussia Mönchengladbach
26 hátvéd Marco Friedl 1998március 16. (24 éves) 3 0 GER SV Werder Bremen
Középpályások
6 középpályás Stefan Ilsanker 1989május 18. (33 éves) 53 0 GER Eintracht Frankfurt
10 középpályás Florian Grillitsch 1995augusztus 7. (26 éves) 25 1 GER TSG 1899 Hoffenheim
14 középpályás Julian Baumgartlinger

Csapatkapitány

1988január 2. (34 éves) 84 2 GER Bayer Leverkusen
17 középpályás Louis Schaub 1994december 29. (27 éves) 21 6 SWI FC Luzern (kölcsönben)
18 középpályás Alessandro Schöpf 1994február 7. (28 éves) 27 5 GER FC Schalke 04
19 középpályás Christoph Baumgartner 1999augusztus 1. (22 éves) 13 3 GER TSG 1899 Hoffenheim
22 középpályás Valentino Lazaro 1996március 24. (26 éves) 32 3 GER Borussia Mönchengladbach (kölcsönben)
23 középpályás Xaver Schlager 1997szeptember 28. (24 éves) 23 1 GER VfL Wolfsburg
24 középpályás Konrad Laimer 1994december 29. (27 éves) 12 1 GER RB Leipzig
Támadók
7 csatár Marko Arnautović 1989április 19. (33 éves) 90 27 CHN Shanghai SIPG
9 csatár Marcel Sabitzer 1994március 17. (28 éves) 53 8 GER RB Leipzig
11 csatár Michael Gregoritsch 1994április 18. (28 éves) 28 5 GER FC Augsburg
20 csatár Karim Onisiwo 1992március 17. (30 éves) 11 1 GER 1. FSV Mainz 05
25 csatár Saša Kalajdžić 1997július 7. (24 éves) 10 3 GER VfB Stuttgart
- Bő keret tagjai
- kapus Heinz Lindner 1990július 17. (31 éves) 28 0 SWI FC Basel
- kapus Jörg Siebenhandl 1990január 18. (32 éves) 2 0 AUT Sturm Graz
- kapus Cican Stankovic 1992november 4. (29 éves) 4 0 AUT Red Bull Salzburg
- hátvéd Phillipp Mwene 1994január 29. (28 éves) - - német 1. FSV Mainz 05
- hátvéd Gernot Trauner 1992március 25. (30 éves) 5 1 osztrák LASK Linz
- hátvéd Maximilian Wöber 1998február 4. (24 éves) 6 0 osztrák Red Bull Salzburg
- hátvéd Philipp Wiesinger 1994május 23. (28 éves) 1 1 osztrák LASK Linz
- hátvéd Maximilian Ullmann 1996június 17. (26 éves) - - osztrák Rapid Wien
- hátvéd Albert Vallci 1995július 2. (26 éves) - - osztrák Red Bull Salzburg
- középpályás Husein Balić 1996február 15. (26 éves) 1 - osztrák LASK Linz
- középpályás Reinhold Ranftl 1992január 24. (30 éves) 6 - osztrák LASK Linz
- középpályás Yusuf Demir 2003június 24. (19 éves) 1 - osztrák Rapid Wien
- középpályás Jakob Jantscher 1989január 8. (33 éves) 23 1 osztrák Sturm Graz
- középpályás Peter Žulj 1993június 9. (29 éves) 11 - török Göztepe
- középpályás Stefan Hierländer 1991február 3. (31 éves) 11 - osztrák Sturm Graz
- középpályás Raphael Holzhauser 1993február 16. (29 éves) 2 - belga Beerschot
- középpályás Thomas Goiginger 1993március 15. (29 éves) 1 - osztrák LASK Linz
- középpályás Stefan Schwab 1990szeptember 27. (31 éves) 1 - görög PAÓK
- középpályás Dejan Ljubicic 1997október 8. (24 éves) - - osztrák Rapid Wien
- középpályás Florian Kainz 1992október 24. (29 éves) 16 - német 1. FC Köln
- csatár Adrian Grbić 1996augusztus 4. (25 éves) 9 4 FRA FC Lorient
- csatár Ercan Kara 1996január 3. (26 éves) 1 0 osztrák SK Rapid Wien
- csatár Christoph Monschein 1992október 22. (29 éves) 1 0 osztrák Austria Wien

Legtöbb válogatottság[szerkesztés]

Az adatok 2021. március 27. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok (félkövérrel) vannak megjelölve.
Andreas Herzog a válogatottsági csúcstartó 103 mérkőzéssel.
# Név Időszak Vál. Gólok
1 Andreas Herzog 1988–2003 103 26
2 Toni Polster 1982–2000 95 44
3 Gerhard Hanappi 1948–1964 93 12
4 Marko Arnautović 2008– 87 26
Aleksandar Dragović 2009– 1
6 Karl Koller 1952–1965 85 5
7 Bruno Pezzey 1975–1990 84 9
8 Herbert Prohaska 1974–1989 83 10
9 Julian Baumgartlinger 2009– 82 1
10 Friedrich Koncilia 1970–1985 0

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés]

Anton "Toni" Polster 44 góljával jelenleg az osztrák válogatott történetének legeredményesebb játékosa.
# Név Időszak Gólok Vál. Átlag
1 Toni Polster 1982–2000 44 95 0.46
2 Hans Krankl 1973–1985 34 69 0.49
3 Johann Horvath 1924–1934 29 46 0.63
4 Erich Hof 1957–1968 28 37 0.76
Marc Janko 2006–2019 70 0.40
6 Anton Schall 1927–1934 27 28 0.96
7 Matthias Sindelar 1926–1937 43 0.79
8 Andreas Herzog 1988–2003 26 103 0.25
9 Marko Arnautović 2008– 87 0.30
10 Karl Zischek 1931–1945 24 40 0.60

Ismertebb játékosok[szerkesztés]

   

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • J. Skocek und W. Weisgram, Wunderteam Österreich, 1996

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar futballtragédia a bécsi Hohe Wartén”, huszadikszazad.hu (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  2. Az osztrák mitológia”, magyarnarancs.hu, 2008. április 24. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  3. Nem lett náci az osztrák vébéhős”, http://index.hu/, 2010. május 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  4. Ausztria–Németország: a két ősi ellenfél igazi ki-ki meccse”, Nemzeti Sport, 2008. június 16. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  5. A hanyatlás évei”, http://hir24.hu/, 2008. április 28. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) [halott link]
  6. A futballtörténelem legsötétebb mérkőzése”, http://focitipp.hu/, 2008. június 5. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  7. A futballvébék legdurvább szívatása”, http://index.hu/, 2010. június 8. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  8. A feröeri diadal oly ritka, hogy még a riporter is eszét veszti”, http://nemzetisport.hu/, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  9. Ausztria és Svájc: hat év múlva Eb!”, Nemzeti Sport, 2002. december 12. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  10. LABDARÚGÁS – Osztrák-svájci Európa-bajnokság az osztrák válogatott nélkül?”, http://boon.hu/, 2007. szeptember 20.. [2014. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. október 16.) 
  11. Euro 2008: Ausztria-Horvátország 0-1”, delmagyar.hu, 2008. június 8. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  12. Euro 2008: Ausztria-Lengyelország 1-1”, delmagyar.hu, 2008. június 12. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  13. Euro 2008: Ausztria-Németország 0-1”, delmagyar.hu, 2008. június 16. (Hozzáférés ideje: 2016. július 24.) 
  14. Hatalmas magyar diadal – és még Szalaira is gondolt a sors”, Nemzeti Sport, 2016. június 14. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) 
  15. Tovább szenved Ronaldo, most sem nyertek a portugálok”, Nemzeti Sport, 2016. június 18. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) 
  16. Izland a végén adta meg a kegyelemdöfést Ausztriának”, Nemzeti Sport, 2016. június 22. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) 
  17. Ennyit ért az osztrákok veretlen selejtezősikere”, Origo.hu, 2016. június 22. (Hozzáférés ideje: 2017. február 17.) 
  18. Austria - schedule 2021 (angol nyelven). _. (Hozzáférés: 2021. március 27.)[halott link]
  19. Austria - Club profile (angol nyelven). _. (Hozzáférés: 2021. március 27.)[halott link]

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Osztrák labdarúgó-válogatott
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.