Ugrás a tartalomhoz

Norvég labdarúgó-válogatott

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norvégia Norvégia
Szövetség neveNorges Fotballforbund
KonföderációUEFA (Európa)
Szövetségi kapitányNorvégia Ståle Solbakken
CsapatkapitányMartin Ødegaard
Legtöbb válogatottságJohn Arne Riise (110)
Legtöbb válogatott gólHaaland Erling (53)
StadionUllevaal Stadion
FIFA-kódNOR
Mezek
Hazai
Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 29. (2025. dec. 22.)[1]
Legmagasabb
FIFA-rang
2.
(1993. október, 1995. július–augusztus)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
76.
(2014. szeptember)

Élő-rang 11. (2025. nov. 19.)[2]
Legmagasabb
Élő-rang
6.
(2000. június)
Legalacsonyabb
Élő-rang
91.
(1976. május–június)
Első hivatalos mérkőzés
1908. július 12., Göteborg, Svédország
 Svédország 11–3 Norvégia 
Legnagyobb győzelem
1946. június 28., Bergen, Norvégia
 Norvégia 12–0 Finnország 
Legnagyobb vereség
1917. október 7., Koppenhága, Dánia
 Dánia 12–0 Norvégia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek3 (Először: 1938)
Legjobb eredményNyolcaddöntő (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek1 (Először: 2000)
Legjobb eredményCsoportkör (2000)

A norvég labdarúgó-válogatott Norvégia nemzeti csapata, amelyet a norvég labdarúgó-szövetség (Norvégul: Norges Fotballforbund) irányít. Hazai mérkőzéseit Oslóban, az Ullevaal Stadionban játssza. Eddig háromszor jutott ki világbajnokságra (1938, 1994, 1998), Európa-bajnokságon pedig egy alkalommal szerepelt (2000). Norvégia az egyike azon válogatottaknak, amelyek még nem szenvedtek vereséget Brazília ellen. Eddigi négy találkozójukból kettőt megnyert, kettő döntetlenre végződött. A legemlékezetesebb győzelmét az 1998-as világbajnokságon érte el, amikor 2–1-re győzte le a brazilokat.

A válogatott története

[szerkesztés]

A norvég labdarúgó-válogatott története több mint száz évre nyúlik vissza, és jól tükrözi az ország futballkultúrájának lassú, de folyamatos fejlődését. A Norvég labdarúgó-szövetséget 1902-ben alapították, de a válogatott csak hat évvel később, 1908-ban játszotta első mérkőzését, méghozzá Svédország ellen.[3]

Norvégia, a nemzetközi labdarúgásban való eredményesség tekintetében hagyományosan szerényebb mutatókkal rendelkezik, mint skandináv szomszédai Dánia és Svédország. Az ország válogatottja az 1930-as években élte fénykorát. Ekkor az 1936. évi berlini olimpiai játékokon a bronzérmet sikerült megszereznie, majd az 1938-as világbajnokságra is kijutott, ahol Olaszországtól szenvedtek 2–1 arányban vereséget és már az első kör után kiesett. A norvégok gólját Arne Brustad szerezte.

Ezután következett a mélypont: több mint 50 éven keresztül nem sikerült kijutnia egyetlen világ illetve Európa-bajnokságra sem és ez idő alatt Európa leggyengébb nemzetei között volt számon tartva. A második világháború (1940–1945) jelentősen visszavetette a norvég labdarúgás életét. Norvégiát megszállták, a bajnokság akadozott, nemzetközi mérkőzéseket pedig gyakorlatilag nem játszott a válogatott. A háború után az ország a sportélet újjászervezésére koncentrált, de a futballban ez a folyamat lassabban ment, mint más nemzeteknél. Az 1950-es években Norvégia leginkább északi ellenfelek ellen játszott (Svédország, Dánia, Finnország). A válogatott ugyan stabilan szerepelt, de nem tudta felvenni a versenyt a kontinens legjobbjaival. Nagy tornákra egyáltalán nem jutott ki, és játékosállománya is korlátozott volt, hiszen a labdarúgás továbbra is inkább amatőr vagy félamatőr alapon működött. Az 1960-as évek Norvégiában kifejezetten gyenge időszaknak számított a válogatott történetében. A csapat többször is súlyos vereségeket szenvedett a selejtezők során. A norvég klubok és utánpótlásprogramok elmaradtak a nyugat-európai trendektől, és országos szinten sem volt meg az a szakmai háttér, amely komolyabb fejlődést tett volna lehetővé. A helyzet az 1970-es években kezdett enyhén javulni. A válogatott továbbra sem volt kijutó esélyes sem Európa-, sem világbajnokságokra, de időnként meglepetéseredményeket ért el (például a korabeli nagycsapatok ellen egy-egy döntetlent vagy győzelmet). A norvég labdarúgás infrastruktúrája is fokozatosan fejlődni kezdett – több műfüves pálya, jobb utánpótlásképzés –, ami hosszú távon meghatározónak bizonyult. Az 1980-as évek hozták el a valódi előkészítést a későbbi sikerekhez. Bár a válogatott továbbra sem jutott ki nagy tornára, több szempontból is modernizálódott a norvég labdarúgás: szakmai reformok jelentek meg az edzőképzésben és erősödött az utánpótlás, aminek eredményeként az 1990-es években visszatértek a nemzetközi labdarúgás elitmezőnyébe.

1990-ben Egil Olsen lett a szövetségi kapitány, akinek sikerült kivezetnie a válogatottat az 1994-es világbajnokságra, ahol Mexikót legyőzték ugyan, de az olaszoktól elszenvedett vereség és az Írországgal játszott döntetlen azt jelentette, hogy a csoportkör után kiesett a norvég válogatott. Az 1998-as világbajnokságra szintén kijutott. Marokkó és Skócia ellen döntetlenre végezett, Brazíliát pedig 2–1-re legyőzte. A csoportból továbbjutott a nyolcaddöntőbe, ahol Olaszországtól szenvedett 1–0-s vereséget.

A vb után a korábban az U21-es válogatottnál tevékenykedő Nils Johan Semb váltotta Olsent a kapitányi poszton. Vele a 2000-es Európa-bajnokságra is sikeresen kijutott a gárda. Az Eb-t Spanyolország 1–0-s legyőzésével kezdte, majd ugyanilyen arányban vereséget szenvedett Jugoszláviától. Utolsó csoportmérkőzésén 0–0-t játszott Szlovéniával, azonban ez kevés volt a továbbjutáshoz. Mind a mai napig ekkor szerepelt a norvég válogatott utoljára világversenyen. A későbbiekben több alkalommal is közel járt ahhoz, hogy kijusson a világbajnokságra (2006) vagy az Európa-bajnokságra (2004), de a pót-selejtezőkön rendre alulmaradt. A 2008-as Európa-bajnokság selejtezőiben Görögország és Törökország mögött a harmadik helyen végzett, mindössze egy ponttal lemaradva a pótselejtezőt érő második helyről. A 2010-es világbajnokság selejtezőit Hollandia mögött a második helyen zárta az egyetlen öt tagú csoportban. A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőit Portugáliával azonos pontszámmal zárta, de rosszabb gólkülönbsége miatt lemaradt a rájátszásról. A 2014-es világbajnokság európai selejtezőzónájának E csoportjában a negyedik helyen végzett.

Nemzetközi eredmények

[szerkesztés]

Világbajnokság

[szerkesztés]
Világbajnokság Selejtezők
Év Eredmény H. M Gy D V G+ G– Keret H. M Gy D V G+ G–
Uruguay 1930 nem indult
Olaszország 1934
Franciaország 1938 Nyolcaddöntő12.100112Keret 1.211065
Brazília 1950 nem indult
Svájc 1954 nem jutott ki 3.402249
Svédország 1958 3.4103315
Chile 1962 3.4004311
Anglia 1966 2.6312105
Mexikó 1970 3.4103413
Nyugat-Németország 1974 3.6204916
Argentína 1978 2.420234
Spanyolország 1982 5.8224815
Mexikó 1986 5.8134410
Olaszország 1990 4.8224109
Amerikai Egyesült Államok 1994 Csoportkör17.311111Keret 1.10721255
Franciaország 1998 Nyolcaddöntő15.412155Keret 1.8620212
Dél-KoreaJapán 2002 nem jutott ki 4.102441214
Németország 2006 2.12534129
Dél-afrikai Köztársaság 2010 2.824297
Brazília 2014 4.103341013
Oroszország 2018 4.104151716
Katar 2022 3.10532158
Kanada Mexikó Amerikai Egyesült Államok 2026 kijutottKeret 1.8800375
Marokkó Portugália Spanyolország 2030későbbkésőbb
Szaúd-Arábia 2034későbbkésőbb
Összesen4/23823378 Összesen144573354222191

Európa-bajnokság

[szerkesztés]
Norvégia csapata a 2015. szeptember 3-i, Bulgária elleni Eb-selejtező mérkőzésen
Európa-bajnokság Selejtezők
Év Eredmény H. M Gy D V G+ G– Keret H. M Gy D V G+ G–
Franciaország 1960 nem jutott ki Nyolcaddöntő200226
Spanyolország 1964 Első forduló201113
Olaszország 1968 4.6114914
Belgium 1972 4.6015518
Jugoszlávia 1976 4.6105515
Olaszország 1980 5.8017520
Franciaország 1984 4.612378
Nyugat-Németország 1988 5.8125512
Svédország 1992 3.833295
Anglia 1996 3.10622177
Belgium Hollandia 2000 Csoportkör9.311111Keret 1.10811219
Portugália 2004 nem jutott ki 2. (pótselejtező)104241010
Ausztria Svájc 2008 3.127232711
Lengyelország Ukrajna 2012 3.8512107
Franciaország 2016 3. (pótselejtező)126151413
Európai Unió 2020 3. (pótselejtező)114522013
Németország 2024 3.83231412
Összesen1/17311111 Összesen133502756181183

UEFA Nemzetek Ligája

[szerkesztés]
Csoportkör / Negyeddöntő / Osztályozó Egyenes kieséses szakasz
Szezon Liga Csoport H M Gy D V G+ G– Feljutás/kiesés Helyezés Év Eredmény M Gy D V G+ G– Keret
2018–19 C 3. 1.641172Növekedés26. Portugália 2019 nem jutott be
2020–21 B 1. 2.6312127Állandó22. Olaszország 2021
2022–23 B 4. 2.631277Állandó24. Hollandia 2023
2024–25 B 3. 1.6411157Növekedés18. Németország 2025
2026–27 A 2027
Összesen 2414464123 0/4

Olimpia

[szerkesztés]
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Nagy-Britannia 1908, LondonNem indult
Svédország 1912, StockholmNegyeddöntő7.200208
Belgium 1920, AntwerpenNegyeddöntő8.310247
Franciaország 1924, PárizsNem indult
Hollandia 1928, AmszterdamNem indult
USA 1932, Los AngelesNem volt labdarúgótorna
Harmadik Birodalom 1936, BerlinBronzérmes3.4301104
Nagy-Britannia 1948, LondonNem indult
ÖsszesenBronzérmes3/794051419
  • 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Játékosok

[szerkesztés]

A válogatott kerete a 2022. szeptember 24-ei és 27-ei  Szlovénia és  Szerbia elleni 2022–2023-as Nemzetek Ligája mérkőzésekre.[4]

2022. szeptember 24-én, a  Szlovénia elleni mérkőzés után lett frissítve.[5]

Szám Poszt Név Születési dátum (kor) Válogatottság Gólok Klub
Kapusok
1 kapus Ørjan Nyland 1990. szeptember 10. (35 éves) 39 0 GER RB Leipzig
12 kapus André Hansen 1989. december 17. (36 éves) 11 0 NOR Rosenborg
13 kapus Sten Grytebust 1989. október 25. (36 éves) 5 0 NOR Aalesund
Védők
3 hátvéd Kristoffer Ajer 1998. április 17. (28 éves) 26 0 ENG Brentford
4 hátvéd Stian Rode Gregersen 1995. május 17. (31 éves) 5 0 FRA Bordeaux
5 hátvéd Birger Meling 1994. december 17. (31 éves) 30 0 FRA Rennes
14 hátvéd Omar Elabdellaoui 1991. december 5. (34 éves) 49 0 Klub nélküli
15 hátvéd Leo Skiri Østigård 1999. november 28. (26 éves) 6 0 ITA Napoli
17 hátvéd Fredrik André Bjørkan 1998. augusztus 21. (27 éves) 6 0 NED Feyenoord
21 hátvéd Andreas Hanche-Olsen 1997. január 17. (29 éves) 13 0 BEL Gent
22 hátvéd Julian Ryerson 1997. november 17. (28 éves) 12 0 GER Union Berlin
hátvéd Marcus Holmgren Pedersen 2000. július 16. (25 éves) 13 0 NED Feyenoord
Középpályások
2 középpályás Morten Thorsby 1996. május 5. (30 éves) 16 0 GER Union Berlin
6 középpályás Patrick Berg 1997. november 24. (28 éves) 11 0 NOR Bodø/Glimt
7 középpályás Ola Brynhildsen 1999. május 28. (26 éves) 0 0 NOR Molde
8 középpályás Sander Berge 1998. február 14. (28 éves) 31 1 ENG Sheffield United
10 középpályás Martin Ødegaard Csapatkapitány 1998. december 17. (27 éves) 44 2 ENG Arsenal
11 középpályás Mohamed Elyounoussi 1994. augusztus 4. (31 éves) 46 9 ENG Southampton
16 középpályás Fredrik Aursnes 1995. december 10. (30 éves) 9 0 POR Benfica
18 középpályás Kristian Thorstvedt 1999. március 13. (27 éves) 18 4 ITA Sassuolo
20 középpályás Mats Møller Dæhli 1995. március 2. (31 éves) 34 2 GER Nürnberg
középpályás Kristoffer Zachariassen 1994. január 27. (32 éves) 1 0 HUN Ferencváros
Támadók
9 csatár Erling Haaland 2000. július 21. (25 éves) 22 21 ENG Manchester City
19 csatár Alexander Sørloth 1995. december 5. (30 éves) 43 15 ESP Real Sociedad
23 csatár Jørgen Strand Larsen 2000. február 6. (26 éves) 2 0 ESP Celta Vigo

Szerelés

[szerkesztés]
Klasszikus

A norvég válogatott hagyományos szerelése a piros mez, fehér nadrág, sötétkék sportszár. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, sötétkék nadrágból és fehér sportszárból áll.

1992 és 1996 között az Adidas, 1996 és 2014 között az umbro volt a mezszponzora a válogatottnak.

A norvég labdarúgó-szövetség és a nike közötti szerződés értelmében 2015. január 1-től a nike látja el sportszerekkel a válogatottat.

Válogatottsági rekordok

[szerkesztés]

Az adatok 2025. november 16. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

[szerkesztés]
John Arne Riise a válogatottsági csúcstartó 110 mérkőzéssel.
# Játékos Vál. Gól Időszak
1 John Arne Riise 110 16 2000–2013
2 Thorbjørn Svenssen 104 0 1947–1962
3 Henning Berg 100 9 1992–2004
4 Erik Thorstvedt 97 0 1982–1996
5 John Carew 91 24 1998–2011
Brede Hangeland 91 4 2002–2014
7 Øyvind Leonhardsen 86 19 1990–2003
8 Morten Gamst Pedersen 83 17 2004–2014
Kjetil Rekdal 83 17 1987–2000
10 Steffen Iversen 79 21 1998–2011

Legtöbb gólt szerző játékosok

[szerkesztés]
Erling Haaland 55 góllal a norvég válogatott legeredményesebb játékosa.
# Játékos Átlag Gól Vál. Időszak
1 Erling Haaland 55 48 1.15 2019–
2 Jørgen Juve 33 45 0.73 1928–1937
3 Einar Gundersen 26 33 0.79 1917–1928
Alexander Sørloth 26 68 0.38 2016–
5 Harald Hennum 25 43 0.58 1949–1960
6 John Carew 24 91 0.26 1998–2011
7 Ole Gunnar Solskjær 23 67 0.34 1995–2007
Tore André Flo 23 76 0.3 1995–2004
9 Gunnar Thoresen 22 64 0.34 1946–1959
10 Steffen Iversen 21 79 0.27 1998–2011

Ismert játékosok

[szerkesztés]
Tore André Flo

Szövetségi kapitányok

[szerkesztés]

Stadion

[szerkesztés]
Ullevaal Stadion

Hazai mérkőzéseit általában az oslói Ullevaal Stadionban játssza a norvég válogatott. A stadiont 1926. szeptember 26-án nyitották meg és hamarosan nemzeti válogatottak mérkőzéseit tartották benne. A norvég válogatott először 1927-ben lépett pályára itt, az ellenfél Dánia volt.

A létesítmény 28 000 néző befogadására alkalmas. A nézőcsúcs 35 495 fő volt egy Spanyolország elleni mérkőzésen.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
  2. World Football Elo Ratings. eloratings.net
  3. Aarhus, Lars: Norwegian national team 1908. RSSF. (Hozzáférés: 2007. november 11.)
  4. Norvég keret 2022. március 25 és 29. (norvég nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  5. 2022. március 25-ei keret (norvég nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 31.)