Norvég labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norvégia Norvégia
Norvég labdarúgó-szövetség
Adatok
Szövetség neve Norges Fotballforbund
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Ullevaal Stadion

Szövetségi kapitány Svédország Lars Lagerbäck
Pályaedző Norvégia
Csapatkapitány Per Ciljan Skjelbred

Legtöbb válogatottság John Arne Riise (110)
Legtöbb válogatott gól Jørgen Juve (33)
FIFA-kód NOR
Ranglista helyezések
FIFA-rang 88. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
2.
(1993. október
1995. júliusaugusztus)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
76.
(2014. szeptember)

Élő-rang 54.
Legmagasabb
Élő-rang
6.
(2000. június)
Legalacsonyabb
Élő-rang
91.
(1976. májusjúnius)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1908. július 12., Göteborg, Svédország
 Svédország 11 – 3 Norvégia 
Legnagyobb győzelem
1946. június 28., Bergen, Norvégia
 Norvégia 12 – 0 Finnország 
Legnagyobb vereség
1917. október 7., Koppenhága, Dánia
 Dánia 12 – 0 Norvégia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 3 (Először: 1938)
Legjobb eredmény Nyolcaddöntő (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 1 (Először: 2000)
Legjobb eredmény Csoportkör (2000)

Az infobox utoljára frissítve: 2016. július 2.

A norvég labdarúgó-válogatott Norvégia nemzeti csapata, amelyet a norvég labdarúgó-szövetség (Norvégul: Norges Fotballforbund) irányít. Hazai mérkőzéseit Osloban, az Ullevaal Stadionban játssza.

Ezidáig háromszor jutott ki világbajnokságra (1938, 1994, 1998), Európa-bajnokságon pedig egy alkalommal szerepelt (2000).

Norvégia az egyike azon válogatottaknak, amelyek még nem szenvedtek vereséget Brazília ellen. Eddigi négy találkozójukból kettőt megnyert, kettő döntetlenre végződött. A legemlékezetesebb győzelmét az 1998-as világbajnokságon érte el, amikor 2–1-re győzte le a brazilokat.

A válogatott története[szerkesztés]

Norvégia, a nemzetközi labdarúgásban való eredményesség tekintetében hagyományosan szerényebb mutatókkal rendelkezik, mint skandináv szomszédai Dánia és Svédország. Az ország válogatottja az 1930-as években élte fénykorát. Ekkor az 1936. évi berlini olimpiai játékokon a bronzérmet sikerült megszereznie, majd az 1938-as világbajnokságra is kijutott, ahol Olaszországtól szenvedtek 2–1 arányban vereséget és már az első kör után kiesett.

Ezután következett a mélypont: több mint 50 éven keresztül nem sikerült kijutnia egyetlen világ illetve Európa-bajnokságra sem. Ez idő alatt Európa leggyengébb nemzetei között volt számon tartva. A labdarúgás elitmezőnyébe az 1990-es években tért vissza. 1990-ben Egil Olsen lett a szövetségi kapitány, akinek sikerült kivezetnie a válogatottat az 1994-es világbajnokságra, ahol Mexikót legyőzték ugyan, de az olaszoktól elszenvedett vereség és az Írországgal játszott döntetlen azt jelentette, hogy a csoportkör után kiesett a norvég válogatott. Az 1998-as világbajnokságra szintén kijutott. Marokkó és Skócia ellen döntetlenre végezett, Brazíliát pedig 2–1-re legyőzte. A csoportból továbbjutott a nyolcaddöntőbe, ahol Olaszországtól szenvedett 1–0-s vereséget.

A vb után a korábban az U21-es válogatottnál tevékenykedő Nils Johan Semb váltotta Olsent a kapitányi poszton. Vele a 2000-es Európa-bajnokságra is sikeresen kijutott a gárda. Az Eb-t Spanyolország 1–0-s legyőzésével kezdte, majd ugyanilyen arányban vereséget szenvedett Jugoszláviától. Utolsó csoportmérkőzésén 0–0-t játszott Szlovéniával, azonban ez kevés volt a továbbjutáshoz. Mind a mai napig ekkor szerepelt a norvég válogatott utoljára világversenyen. A későbbiekben több alkalommal is közel járt ahhoz, hogy kijusson a világbajnokságra (2006) vagy az Európa-bajnokságra (2004), de a pót-selejtezőkön rendre alulmaradt.

A 2008-as Európa-bajnokság selejtezőiben Görögország és Törökország mögött a harmadik helyen végzett, mindössze egy ponttal lemaradva a pótselejtezőt érő második helyről.

A 2010-es világbajnokság selejtezőit Hollandia mögött a második helyen zárta az egyetlen öt tagú csoportban.

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőit Portugáliával azonos pontszámmal zárta, de rosszabb gólkülönbsége miatt lemaradt a rájátszásról.

A 2014-es világbajnokság európai selejtezőzónájának E csoportjában a negyedik helyen végzett.

Stadion[szerkesztés]

Hazai mérkőzéseit általában az osloi Ullevaal Stadionban játssza a norvég válogatott. A stadiont 1926. szeptember 26-án nyitották meg és hamarosan nemzeti válogatottak mérkőzéseit tartották benne. A norvég válogatott először 1927-ben lépett pályára itt, az ellenfél Dánia volt.

A létesítmény 28 000 néző befogadására alkalmas. A nézőcsúcs 35 495 fő volt egy Spanyolország elleni mérkőzésen.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Világbajnoki- és Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés]

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult
Olaszország 1934
Franciaország 1938 Nyolcaddöntő 12. 1 0 0 1 1 2
Brazília 1950 Nem indult
Svájc 1954 Nem jutott be
Svédország 1958
Chile 1962
Anglia 1966
Mexikó 1970
NSZK 1974
Argentína 1978
Spanyolország 1982
Mexikó 1986
Olaszország 1990
USA 1994 Csoportkör 17. 3 1 1 1 1 1
Franciaország1998 Nyolcaddöntő 15. 4 1 2 1 5 5
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be
Németország 2006
Dél-Afrika 2010
Brazília 2014
Oroszország 2018 Folyamatban
Összesen Nyolcaddöntő 3/20 8 2 3 3 7 8

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be
Spanyolország 1945 1964
Olaszország 1968
Belgium 1972
Jugoszlávia 1976
Olaszország 1980
Franciaország 1984
NSZK 1988
Svédország 1992
Anglia 1996
BelgiumHollandia 2000 Csoportkör 9. 3 1 1 1 1 1
Portugália 2004 Nem jutott be
SvájcAusztria 2008
LengyelországUkrajna 2012
Franciaország 2016
Összesen Csoportkör 1/15 3 1 1 1 1 1

Olimpiai szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Nagy-Britannia 1908, London Nem indult
Svédország 1912, Stockholm Negyeddöntő 7. 2 0 0 2 0 8
Belgium 1920, Antwerpen Negyeddöntő 8. 3 1 0 2 4 7
Franciaország 1924, Párizs Nem indult
Hollandia 1928, Amszterdam Nem indult
USA 1932, Los Angeles Nem volt labdarúgótorna
Harmadik Birodalom 1936, Berlin Bronzérmes 3. 4 3 0 1 10 4
Nagy-Britannia 1948, London Nem indult
Összesen Bronzérmes 3/7 9 4 0 5 14 19
  • 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Szerelés[szerkesztés]

Klasszikus

A norvég válogatott hagyományos szerelése a piros mez, fehér nadrág, sötétkék sportszár. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, sötétkék nadrágból és fehér sportszárból áll.

1992 és 1996 között az Adidas, 1996 és 2014 között az umbro volt a mezszponzora a válogatottnak.

A norvég labdarúgó-szövetség és a nike közötti szerződés értelmében 2015. január 1-től a nike látja el sportszerekkel a válogatottat.

Válogatottsági rekordok[szerkesztés]

Az adatok 2014. szeptember 14. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok[szerkesztés]

John Arne Riise a válogatottsági csúcstartó 110 mérkőzéssel.
# Játékos Időszak Vál.
1 John Arne Riise 2000–2013 110
2 Thorbjørn Svenssen 1947–1962 104
3 Henning Berg 1992–2004 100
4 Erik Thorstvedt 1982–1996 97
5 John Carew 1998–2011 91
Brede Hangeland 2002–2014 91
7 Øyvind Leonhardsen 1990–2003 86
8 Kjetil Rekdal 1987–2000 83
Morten Gamst Pedersen 2004–2014 83
10 Steffen Iversen 1998–2011 79

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés]

Jørgen Juve 33 góllal a norvég válogatott legeredményesebb játékosa.
# Játékos Időszak Gól Vál. Átlag
1 Jørgen Juve 1928–1937 33 45 0.73
2 Einar Gundersen 1917–1928 26 33 0.79
3 Harald Hennum 1949–1960 25 43 0.58
4 John Carew 1998–2011 24 91 0.26
5 Ole Gunnar Solskjær 1995–2007 23 67 0.34
Tore André Flo 1995–2004 23 76 0.30
7 Gunnar Thoresen 1946–1959 22 64 0.34
8 Steffen Iversen 1998–2011 21 79 0.27
9 Jan Åge Fjørtoft 1986–1996 20 71 0.28
10 Odd Iversen 1967–1979 19 45 0.42
Olav Nilsen 1962–1971 19 62 0.31
Øyvind Leonhardsen 1990–2003 19 86 0.22

Ismert játékosok[szerkesztés]

Szövetségi kapitányok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]