1934-es labdarúgó-világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Labdarúgó-világbajnokság
(1934)
(Campionato Mondiale di Calcio)
1934 fifa worldcup poster.jpg
Adatok
Rendező Olaszország
Dátum május 27.június 10.
Csapatok 16 (4 szövetségből)
(selejtezőben indult: 32)
Helyszínek8 (8 rendező városban)
HonlapHivatalos honlap

Címvédő Uruguay
Győztes Olaszország (1. cím)
Statisztika
Mérkőzések17
Gólok70 (átlag: 4,12)
Nézőszám
Összesen358 000 (átlag: 21 059)

GólkirályCsehszlovákia Oldřich Nejedlý
(5 gólos)

 ← 19301938 → 

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének második világbajnoksága volt, melyet 1934. május 27 és június 10. között rendeztek meg. A torna rendezési jogát Benito Mussolini Olaszországa kapta meg.

Ez volt az első olyan labdarúgó világbajnokság, melyre már kellett selejtezőket játszani és amelyen Magyarország csapata is részt vett. A világbajnoki címvédő Uruguay visszautasította a tornán való részvételt, a Dél-Amerikát képviselő csapatok pedig nem küldték Olaszországba a legerősebb összeállítású csapatukat, így a várakozásoknak megfelelően a torna az európai válogatottak fölényét hozta.

A kemény küzdelmek után az olasz válogatott kitartásának és játékosai vitathatatlan képességeinek köszönhetően megszerezte a világbajnoki címet, miután a döntőben 2–1 arányban legyőzte Csehszlovákiát.

Rendező[szerkesztés]

Olaszország 1932. október 9-én Stockholmban lett kiválasztva házigazdának. Svédország a szavazás előtt visszalépett[1]

Selejtezők[szerkesztés]

A selejtezőkben a 16 részvételi helyért 32 ország indult. A világbajnoki címvédő Uruguay nem volt hajlandó részt venni az eseményen, amit azzal indokolt, hogy négy évvel korábban számos európai válogatott nem vállalta be a Dél-amerikai utat, így az 1934-es világbajnokság volt az egyetlen, amin a címvédő nem volt jelen. Annak ellenére, hogy Olaszország rendezője volt a tornának, neki is selejtezőt kellett játszania. Ez volt az egyedüli alkalom, hogy a házigazda nem volt automatikusan a mezőny tagja.

A selejtezők földrajzi alapon zajlottak. Chile és Peru visszalépése következtében Argentína és Brazília játék nélkül jutott ki a világbajnokságra. A 16 részt vevő válogatottból 12 volt európai, 3 amerikai és 1 afrikai. A négy nem európai ország: Argentína, Brazília, az USA és Egyiptom voltak (Az első afrikai ország, mely világbajnokságon szerepelt). Az utolsó helyért az USA és Mexikó mindössze három nappal a torna kezdése előtt játszott egymással Rómában a részvételért, ahol az USA győzött. A 16 válogatott többségének ez volt az első világbajnoki szereplése, beleértve a 12 európai válogatott közül 9-et: Olaszország, Németország, Spanyolország, Hollandia, Magyarország, Csehszlovákia, Svédország, Ausztria és Svájc.

Résztvevők[szerkesztés]

Részt vevő országok

Az 1930-as, első világbajnokság olyan sikeres volt, hogy 1934-ben már 32 csapat adta be nevezését a tornára. Erre való tekintettel selejtező kiírására volt szükség, mivel a döntőben csak 16 csapat szerepelhetett. A címvédő Uruguay visszautasította a meghívást, mivel számos európai csapat visszalépett az 1930-ban Uruguayban rendezett világbajnokságon való részvételtől. Emellett Bolívia és Paraguay sem vett részt a világbajnokságon. Így Argentína és Brazília játszott mérkőzés nélkül jutott be a döntőbe, azonban ott ők sem a legerősebb összeállításban jelentek meg. Az európai csapatok kemény küzdelmet vívtak a döntőbe jutásért. Ekkor még a házigazdák sem jutottak automatikusan a döntőbe, így Olaszország is részt vett a selejtezőben. Az első mérkőzésen az olaszok 4:0-ra diadalmaskodtak a görögök ellenében, akik ezt követően azonnal visszaléptek. Európa két, a legerősebbek között számontartott csapata Ausztria és Magyarország szintén sikerrel vette az akadályokat.[2][3]

A döntőbe a következő országok jutottak be:[4]

Európa
Flag of Austria.svg Ausztria
Flag of Belgium.svg Belgium
Flag of the Czech Republic.svg Csehszlovákia
Flag of France.svg Franciaország
Flag of the Netherlands.svg Hollandia
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Magyarország
Flag of Germany (1867–1918).svg Németország
Flag of Italy (1861–1946).svg Olaszország
Flag of Romania.svg Románia
Flag of the Second Spanish Republic.svg Spanyolország
Flag of Switzerland.svg Svájc
Flag of Sweden.svg Svédország
Afrika
Flag of Egypt (1922–1953).svg Egyiptom
Dél-Amerika
Flag of Argentina.svg Argentína
Flag of Brazil.svg Brazília
Észak- és
Közép-Amerika
Flag of the United States.svg Egyesült Államok

Összegzés[szerkesztés]

A torna 1934. május 27-én kezdődött. A fenti körülményekre való tekintettel a várakozásoknak megfelelően csak európai csapatok jutottak be a legjobb négy közé. A nyolcaddöntőből gyakorlatilag kivétel nélkül az esélyesebb csapatok jutottak tovább. Olaszország 7:1-re diadalmaskodott az Egyesült Államok válogatottja felett. Magyarország pedig szintén magabiztosan jutott tovább Egyiptom ellenében. A negyeddöntőben Olaszország Spanyolországgal mérkőzött a továbbjutásért. A nagy hőségben lebonyolított találkozón a spanyolok keményen ellenálltak az agresszív olasz rohamoknak és a hosszabbítás végén 1:1 lett a mérkőzés végeredménye. Erre való tekintettel az összecsapást újra kellett játszani. Az olasz edző 5, a spanyol pedig 7 friss játékost vetett be a győzelem érdekében. A továbbjutást végül Giuseppe Meazza 11. percben szerzett találata döntötte el. Magyarország a vele azonos erősségű Ausztriával csapott össze. Eredetileg a belga Louis Baert volt a kijelölt játékvezető, de az osztrákok vezetője, a híres Hugo Meisl gyorsan elutazott Firenzébe, és a FIFA-nál elérte, hogy az olasz Francesco Mattea vezesse a mérkőzést. Az osztrákok végül 2:1-re diadalmaskodtak, Markos Imrét pedig a 63. percben kiállították. Az elődöntőben az olaszok ellenfele Ausztria volt. A találkozót végül az olaszok nyerték 1:0 arányban. A másik ágon Csehszlovákia játszott Németországgal. Az összecsapást a csehszlovákok meglehetősen magabiztosan nyerték 3:1-re.[3]

František Plánička és Gianpiero Combi kézfogása a döntő előtt Rómában.

A 3. helyért vívott összecsapáson a német csapat szoros, gólgazdag mérkőzésen diadalmaskodott 3:2-re az osztrák együttes felett. A döntőre június 10-én került sor Rómában, 50 ezer néző előtt. A találkozóból még 14 perc volt hátra mikor a csehszlovákok Antonín Puč találatával (szögletből) megszerezték a vezetést. Az olasz csapat azonban nem adta fel a küzdelmet és Orsi a 81. percben egyenlített. A hosszabbításban Maezza megsérült, azonban ennek ellenére Schiavióhoz juttatta a labdát, aki a 95. percben eldöntötte a találkozó és egyben a világbajnoki cím sorsát. Az olasz csapat mind kitartásával, mind játékosai képességeivel kitűnt a mezőnyből, így megérdemelten lett világbajnok.[3]

Helyszínek[szerkesztés]

A mérkőzéseket nyolc város (Bologna, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Róma, Trieszt, Torino) nyolc stadionjában rendezték.

Bologna Firenze Genova Milánó
Littoriale Stadion Giovanni Berta Stadion Luigi Ferraris Stadion San Siro Stadion
Befogadóképesség: 50,100 Befogadóképesség: 47,290 Befogadóképesség: 36,703 Befogadóképesség: 55,000
Prepartita bologna bari.jpg Soccer in Florence, Italy, 2007.jpg Vecchio Stadio Marassi 1.jpg San Siro 2011.jpg
1934-es labdarúgó-világbajnokság (Olaszország)
Nápoly Róma Trieszt Torino
Giorgio Ascarelli Stadion Nazionale PNF Stadion Littorio Stadion Benito Mussolini Stadion
Befogadóképesség: 40,000 Befogadóképesség: 47,300 Befogadóképesség: 8,000 Befogadóképesség: 28,140
StadioPartenopeo.jpg Stadio Pnf.jpg StadiodelLittorio.jpg Stadio Olimpico Torino Italy.jpg

Játékvezetés[szerkesztés]

A labdarúgó világbajnokságra 25 játékvezetőt és partbírót hívott meg a FIFA. A 25 játékvezetőből 1 volt Egyiptomból, 12 Olaszországból, 12 Európából. A bíróknak előzetesen több szakmai (elméleti, fizikai) felkészítést tartottak. A sportemberek közül 11 mérkőzésvezető volt, 5-en csak mérkőzést vezettek, 6-an a mérkőzés vezetésén túl, a FIFA korabeli elvárásának megfelelően partbírói feladatokat is elláttak. A legtöbb mérkőzést, 3-at a svéd Ivan Eklind és az olasz Rinaldo Barlassina vezetett. Összesen 16 + 1 = 17 mérkőzésre került sor, egy mérkőzést újra kellett játszani, hogy eldőljön, ki a továbbjutó válogatott. A 14 partbíró csak közreműködő, segítő volt. A legtöbb partbírói közreműködést, 4-et, a spanyol Pedro Escartín, a csehszlovák Bohumil Ženišek és a magyar Iváncsics Mihály végezte. Iváncsics Mihály volt a döntő találkozó, az Olaszország-Csehszlovákia (2:1) találkozó játékvezetőjének, a svéd Ivan Eklind-nek az egyik partbírója. A 14 partbíró és a besegítő 6 játékvezető összesen 34-szer működött közre partbíróként.

Játékvezetők[szerkesztés]

Európa[szerkesztés]

Partbírók[szerkesztés]

Európa[szerkesztés]

Afrika[szerkesztés]

Keretek[szerkesztés]

Eredmények[szerkesztés]

A csapatok az összes mérkőzést egyenes kieséses rendszerben játszották.[5]

NyolcaddöntőkNegyeddöntőkElődöntőkDöntő
május 27. – Róma
 Olaszország7
május 31. és június 1. – Firenze
 Egyesült Államok1
 Olaszország1 (1)
május 27. – Genova
 Spanyolország1 (0)
 Spanyolország3
június 3. – Milánó
 Brazília1
 Olaszország1
május 27. – Torino
 Ausztria0
 Ausztria (h.u.)3
május 31. – Bologna
 Franciaország2
 Ausztria2
május 27. – Nápoly
 Magyarország1
 Magyarország4
június 10. – Róma
 Egyiptom2
 Olaszország (h.u.)2
május 27. – Trieszt
 Csehszlovákia1
 Csehszlovákia2
május 31. – Torino
 Románia1
 Csehszlovákia3
május 27. – Milánó
 Svájc2
 Svájc3
június 3. – Róma
 Hollandia2
 Csehszlovákia3
május 27. – Firenze
 Németország1Bronzmérkőzés
 Németország5
május 31. – Milánójúnius 7. – Nápoly
 Belgium2
 Németország2 Németország3
május 27. – Bologna
 Svédország1 Ausztria2
 Svédország3
 Argentína2

Nyolcaddöntők[szerkesztés]

Olaszország Flag of Italy (1861–1946).svg 7–1  Egyesült Államok
Schiavio Gól : 18' 18' Gól : 29' 29' Gól : 64' 64'
Orsi Gól : 20' 20' Gól : 69' 69'
Ferrari Gól : 63' 63'
Meazza Gól : 90' 90'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Donelli Gól : 57' 57'
Nazionale PNF Stadion, Róma
Nézőszám: 25 000
Játékvezető: René Mercet (svájci)
Asszisztensek: Pedro Escartín (spanyol), Bohumil Ženišek (csehszlovák)


Spanyolország Flag of the Second Spanish Republic.svg 3–1 Flag of Brazil.svg Brazília
Chato Gól : 18' 18' (11-esből) Gól : 25' 25'
Lángara Gól : 29' 29'
(3–0)
Jegyzőkönyv
Leônidas Gól : 55' 55'
Luigi Ferraris Stadion, Genova
Nézőszám: 21 000
Játékvezető: Birlem (német)
Asszisztensek: Ettore Carminat (olasz), Iváncsics Mihály (magyar)


Ausztria Flag of Austria.svg 3–2  (h. u.) Flag of France.svg Franciaország
Sindelar Gól : 44' 44'
Schall Gól : 93' 93'
Bican Gól : 109' 109'
(1–1, 1–1, 1–1)
Jegyzőkönyv
Nicolas Gól : 18' 18'
Verriest Gól : 116' 116' (11-esből)
Benito Mussolini Stadion, Torino
Nézőszám: 16 000
Játékvezető: Van Moorsel (holland)
Asszisztensek: Caironi Camillo (olasz) , Louis Baert (belga)


Magyarország Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg 4–2 Flag of Egypt (1922–1953).svg Egyiptom
Teleki Gól : 11' 11'
Toldi Gól : 31' 31' Gól : 61' 61'
Vincze Gól : 53' 53'
(2–2)
Jegyzőkönyv
Fawzi Gól : 35' 35' Gól : 39' 39'
Giorgio Ascarelli Stadion, Nápoly
Nézőszám: 9000
Játékvezető: Barlassina (olasz)
Asszisztensek: Generoso Dattilo (olasz) , Otello Sassi (olasz)


Csehszlovákia  2–1  Románia
Puč Gól : 50' 50'
Nejedlý Gól : 67' 67'
(0–1)
Jegyzőkönyv
Dobay Gól : 11' 11'
Littorio Stadion, Trieszt
Nézőszám: 9000
Játékvezető: Langenus (belga)
Asszisztensek: Giuseppe Scarpi (olasz), Raffaele Scorzoni (olasz)


Svájc  3–2  Hollandia
Kielholz Gól : 7' 7' Gól : 43' 43'
Abegglen Gól : 66' 66'
(2–1)
Jegyzőkönyv
Smit Gól : 29' 29'
Vente Gól : 69' 69'
San Siro Stadion, Milánó
Nézőszám: 33 000
Játékvezető: Eklind (svéd)
Asszisztensek: Alois Beranek (osztrák), Binivento Ferruccio (olasz)


Németország Flag of Germany (1867–1918).svg 5–2  Belgium
Kobierski Gól : 25' 25'
Siffling Gól : 49' 49'
Conen Gól : 66' 66' Gól : 70' 70' Gól : 87' 87'
(1–2)
Jegyzőkönyv
Voorhoof Gól : 29' 29' Gól : 43' 43'
Giovanni Berta Stadion, Firenze
Nézőszám: 8000
Játékvezető: Mattea (olasz)
Asszisztensek: Melandri Ermenegildo (olasz), Jacques Baert (francia)


Svédország  3–2  Argentína
Jonasson Gól : 9' 9' Gól : 67' 67'
Kroon Gól : 79' 79'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Belis Gól : 4' 4'
Galateo Gól : 48' 48'
Littorale Stadion, Bologna
Nézőszám: 14 000
Játékvezető: Braun (osztrák)
Asszisztensek: Albino Carraro (olasz) , Giuseppe Turbiani (olasz)

Negyeddöntők[szerkesztés]

Olaszország Flag of Italy (1861–1946).svg 1–1  (h. u.) Flag of the Second Spanish Republic.svg Spanyolország
Ferrari Gól : 44' 44' (1–1, 1–1, 1–1)
Jegyzőkönyv
Corso Gól : 30' 30'
Giovanni Berta Stadion, Firenze
Nézőszám: 35 000
Játékvezető: Baert (belga)
Asszisztensek: Zenisek W. (csehszlovák), Iváncsics Mihály (magyar)


Ausztria  2–1 Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Magyarország
Horvath Gól : 8' 8' Zischek Gól : 51' 51' (1–0)
Jegyzőkönyv
Sárosi Gól : 60' 60' (büntető)
Markos kiállítva 63′
Littorale Stadion, Bologna
Nézőszám: 23 000
Játékvezető: Mattea (olasz)
Asszisztensek: Pedro Escartín (spanyol), Alfred Birlem (német)


Csehszlovákia  3–2  Svájc
Svoboda Gól : 24' 24' Gól : 49' 49'
Nejedlý Gól : 82' 82'
(1–1)
Jegyzőkönyv
Kielholz Gól : 18' 18'
Jäggi Gól : 78' 78'
Benito Mussolini Stadion, Torino
Nézőszám: 12 000
Játékvezető: Beranek (osztrák)
Asszisztensek: Mohammed Youssof (egyiptomi), Jacques Baert (francia)


Németország Flag of Germany (1867–1918).svg 2–1  Svédország
Hohmann Gól : 60' 60' Gól : 63' 63' (0–0)
Jegyzőkönyv
Dunker Gól : 82' 82'
San Siro Stadion, Milánó
Nézőszám: 3000
Játékvezető: Barlassina (olasz)
Asszisztensek: René Mercet (svájci), Johannes van Moorsel (holland)


Újrajátszott mérkőzés:

Elődöntők[szerkesztés]

Olaszország Flag of Italy (1861–1946).svg 1–0 Ausztria 
Guaita Gól : 19' 19' (1–0)
Jegyzőkönyv
San Siro Stadion, Milánó
Nézőszám: 35 000
Játékvezető: Eklind (Svéd)
Asszisztensek: Louis Baert (belga), Zenisek W. (csehszlovák)


Csehszlovákia  3–1 Flag of Germany (1867–1918).svg Németország
Nejedlý Gól : 21' 21' Gól : 69' 69' Gól : 80' 80' (1–0)
Jegyzőkönyv
Noack Gól : 62' 62'
Nazionale PNF Stadion, Róma
Nézőszám: 15 000
Játékvezető: Barlassina (olasz)
Asszisztensek: Alois Beranek (osztrák), Pedro Escartín (spanyol)

Bronzmérkőzés[szerkesztés]

Németország Flag of Germany (1867–1918).svg 3–2  Ausztria
Lehner Gól : 1' 1' Gól : 42' 42'
Conen Gól : 27' 27'
(3–1)
Jegyzőkönyv
Horvath Gól : 28' 28'
Sesta Gól : 54' 54'
Giorgio Ascarelli Stadion, Nápoly
Nézőszám: 7000
Játékvezető: Carraro (olasz)
Asszisztensek: Caironi Camillo (olasz), Pedro Escartín (spanyol)

Döntő[szerkesztés]

Olaszország Flag of Italy (1861–1946).svg 2–1  (h. u.)  Csehszlovákia
Orsi Gól : 81' 81'
Schiavio Gól : 95' 95'
(0–0, 1–1, 2–1)
Jegyzőkönyv
Puč Gól : 71' 71'
Nazionale PNF Stadion, Róma
Nézőszám: 50 000
Játékvezető: Eklind (svéd)
Asszisztensek: Louis Baert (belga), Iváncsics Mihály (magyar)

Az 1934-es labdarúgó-világbajnokság győztese
Flag of Italy (1861–1946).svg
OLASZORSZÁG
1. cím

Díjak[szerkesztés]

Aranycipő:
Flag of the Czech Republic.svg Oldřich Nejedlý

Gólszerzők[szerkesztés]

A tornán összesen 44 játékos volt eredményes.[6]

5 gólos
4 gólos
3 gólos
2 gólos
1 gólos

 

Végeredmény[szerkesztés]

Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt:

  1. több szerzett pont,
  2. jobb gólkülönbség,
  3. több szerzett gól,
  4. nemzetnév.
Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon részt vevő országok helyezései
  A negyeddöntőben kiesett
  A nyolcaddöntőben kiesett
  4. helyezett
Helyezés Nemzet M Gy D V G+ G– Gk P
1  Olaszország 5 4 1 0 12 3 +9 9
2  Csehszlovákia 4 3 0 1 9 6 +3 6
3  Németország 4 3 0 1 11 8 +3 6
4  Ausztria 4 2 0 2 7 7 0 4
A negyeddöntőben estek ki
5  Spanyolország 3 1 1 1 4 3 +1 3
6  Magyarország 2 1 0 1 5 4 +1 2
7  Svájc 2 1 0 1 5 5 0 2
8  Svédország 2 1 0 1 4 4 0 2
A nyolcaddöntőben estek ki
9  Argentína 1 0 0 1 2 3 −1 0
 Franciaország 1 0 0 1 2 3 −1 0
 Hollandia 1 0 0 1 2 3 −1 0
12  Románia 1 0 0 1 1 2 −1 0
13  Egyiptom 1 0 0 1 2 4 −2 0
14  Brazília 1 0 0 1 1 3 −2 0
15  Belgium 1 0 0 1 2 5 −3 0
16  Egyesült Államok 1 0 0 1 1 7 −6 0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. FIFA World Cup Host annoucement decision”. [2018. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. december 24.) 
  2. 1934 FIFA World Cup Italy:Preliminaries (angol nyelven). FIFA.com. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  3. a b c 1934 FIFA World Cup Italy:Overview (angol nyelven). FIFA.com. [2008. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.)
  4. 1934 FIFA World Cup Italy:Teams (angol nyelven). FIFA.com. [2008. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  5. 1934 FIFA World Cup Italy:Results (angol nyelven). FIFA.com. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  6. 1934 FIFA World Cup Italy:Top goals (angol nyelven). FIFA.com. [2008. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 3.)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:FIFA World Cup 1934
A Wikimédia Commons tartalmaz 1934-es labdarúgó-világbajnokság témájú médiaállományokat.