Csehszlovák labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csehszlovákia Csehszlovákia
Csehszlovák labdarúgó-szövetség
Adatok
Szövetség neve Československý fotbalový svaz
Konföderáció UEFA (Európa)

Legtöbb válogatottság Zdeněk Nehoda (90)
Legtöbb válogatott gól Antonín Puč (34)
FIFA-kód TCH
FIFA-rang +/-
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1924. május 24.)
Legalacsonyabb
Élő-rang
29.
(1985. augusztus)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium
 Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság Flag of the Kingdom of Yugoslavia.svg Utolsó hivatalos mérkőzés
1993. november 17., Brüsszel, Belgium
 Belgium 0 - 0 Csehszlovákia 
Legnagyobb győzelem
1968. október 18., Mexikóváros, Mexikó
 Csehszlovákia 8 - 0 Thaiföld 
Legnagyobb vereség
1937. szeptember 19., Budapest, Magyarország
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Magyarország 8 – 3 Csehszlovákia 

1937. december 8., Glasgow, Skócia
 Skócia 5 – 0 Csehszlovákia 


1950. április 30., Budapest, Magyarország
Flag of Hungary (1949-1956).svg Magyarország 5 – 0 Csehszlovákia 


1952. október 19., Budapest, Magyarország
Flag of Hungary (1949-1956).svg Magyarország 5 – 0 Csehszlovákia 


1954. június 18., Zürich, Svájc
 Ausztria 5 – 0 Csehszlovákia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 8 (Először: 1934)
Legjobb eredmény Ezüstérmes: 1934, 1962
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 3 (Először: 1960)
Legjobb eredmény Aranyérmes:1976

Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.

A csehszlovák labdarúgó-válogatott Csehszlovákia nemzeti csapata volt 1920 és 1993 között, amelyet a Csehszlovák labdarúgó-szövetség (csehül: Československý fotbalový svaz, szlovákul: Československé národné futbalové mužstvo) irányított. Története során nyolc világbajnokságon és három Európa-bajnokságon vett részt. Az 1934-es és az 1962-es világbajnokságon bejutottak a döntőbe, de mindkétszer vereséget szenvedtek, míg az 1976-os Európa-bajnokságot megnyerték. Az olimpiai játékokon 1964-ben ezüst, 1980-ban aranyérmet szereztek.

Csehszlovákia szétválása idején 1992-ben elkezdődtek az 1994-es világbajnokság selejtezői, melyen még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be. Napjainkban a csehszlovák labdarúgó-válogatott egyetlen jogutódja a cseh labdarúgó-válogatott. Szlovákiát a szlovák labdarúgó-válogatott képviseli a nemzetközi mezőnyben.

A válogatott története[szerkesztés]

Cseh Királyság[szerkesztés]

Az I. világháború előtt a mai Csehország az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1903 és 1908 közt a Cseh Királyság és Morvaország csapata hét nemzetközi mérkőzést játszott, hetet Magyarország és egyet Anglia ellen. 1903. április 5-én, első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak Magyarországtól Budapesten.

A két háború között[szerkesztés]

Az I. világháború után a független Csehszlovákia válogatottja részt vett az antwerpeni 1920. évi nyári olimpiai játékokon. A nyitómérkőzésükön Jugoszláviát verték 7–0-ra, ezt követően pedig Norvégiát búcsúztatták 4–0-al. Az elődöntőben Franciaországot győzték le 4–1-re és bejutottak a döntőbe, ahol Belgiummal találkoztak. A csehszlovák csapat gyorsan hátrányba került, majd a félidő előtt 6 perccel egy durvaság miatti kiállítás megpecsételte sorsukat. 2–0-s belga vezetésnél a negyvenedik percben levonultak a játéktérről, ezzel tiltakozva az angol játékvezető John Lewis döntései ellen. Az olimpiai zsűri drákói ítéletet hozott: Belgiumot hirdette ki győztesnek, a csehszlovák együttest kizárták és nem kapta meg a második helyért járó ezüstérmeket.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon is elindultak. Az első fordulóban Törökországot verték 5–2-re, majd a következő körben 1–1-es döntetlen után az újrajátszott mérkőzésen 1–0-ra kikaptak Svájctól.

Világbajnokságon először 1934-ben indultak és rögtön bejutottak a döntőbe. A selejtezőkben Lengyelországot búcsúztatták. A nyolcaddöntőben Romániát 2–1-re, a negyeddöntőben Svájcot 3–2-re, az elődöntőben Németországot verték 3–1-re. A döntőben a házigazda Olaszországgal találkoztak, ahol hosszabbítás után 2–1-s vereséget szenvedtek. Oldřich Nejedlý 5 góllal a torna legeredményesebb játékosa lett.

Az 1938-as világbajnokság selejtezőiben Bulgáriát győzték le 7–1-re. A tornán Hollandia 3–0-s legyőzésével kezdtek. A következő körben újrajátszott találkozón Brazília ellen maradtak alul 2–1 arányban.

1939-ben a Harmadik Birodalom részeként a Cseh–Morva Protektorátus színeiben Cseh válogatott néven játszottak három nem hivatalos mérkőzést Jugoszlávia, a Harmadik Birodalom részét képező Ausztria (Ostmark) és Németország ellen.

A II. világháború után[szerkesztés]

A II. világháború után rendezett 1950-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1954-es világbajnokság selejtezőiben Románia és Bulgária ellen három győzelmet és egy döntetlent értek el, ezzel kijutottak a svájci világbajnokságra. A csoportjukban két vereséggel zártak, előbb Uruguaytól 2–0-ra, majd Ausztriától 5–0-ra kaptak ki. Az 1958-as világbajnokság selejtezőiben Wales és az NDK előtt megnyerték csoportjukat. A Svédországban rendezett vb-n Észak-Írország ellen kezdtek 1–0-s vereséggel. Az NSZK-val 2–2-s döntetlent játszottak, végül Argentínát kiütötték 6–1-el. A továbbjutás azonban nem jött össze, miután Észak-Írország ellen újrajátszott mérkőzésen hosszabbítás után 2–1-re kikaptak.

1959-ben lejátszották történetük első Európa-bajnoki selejtezőjét, melyen 2–0-s vereséget szenvedtek Írországban. Aggodalomra nem volt ok, mert összesítésben 4–2-vel továbbjutottak. A következő körökben Dániát 7–3-ra, Romániát 5–0-ra győzték le összesítésben és jutottak be a négyes döntőbe, amit Franciaországban rendeztek 1960-ban. Az elődöntőben a Szovjetunióval találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Végül a harmadik helyen zártak, miután a bronzmérkőzésen 2–0-ra megverték a házigazda franciákat.

A csehszlovák válogatott 1966-ban.

Az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra pótselejtezőn jutottak ki. Első mérkőzésükön Spanyolországot verték 1–0-ra Jozef Štibrányi góljával. Ezt követte a címvédő Brazília elleni 0–0-s döntetlen. Harmadik csoportmérkőzésükön Václav Mašek révén már az első percben megszerezték a vezetést a csehszlovákok, azonban Mexikónak sikerült talpra állnia és végül 3–1-re nyerni. A negyeddöntőben Adolf Scherer találatával 1–0-ra legyőzték Magyarországot. Az elődöntőben Josef Kadraba és Adolf Scherer góljaival Jugoszláviát is megverték 3–1-re, így 1934 után ismét világbajnoki döntőt játszhattak, ahol Brazíliával találkoztak. Josef Masopust góljával még vezettek a csehszlovákok a 15. percben, de a brazilok két perccel később egyenlítettek. Ráadásul a második félidőben további két gólt lőttek, amivel 3–1-re megnyerték a világbajnokságot.

Az 1966-os világbajnokságról, illetve az 1964-es és 1968-as Európa-bajnokságokról lemaradtak. Az 1970-es világbajnokság selejtezőinek végén pótselejtezőt játszottak, melyet semleges pályán Marseille-ben játszottak le. Az 1969. december 3-án rendezett mérkőzésen Magyarországot 4–1-re megverték és kijutottak a világbajnokságra. A Mexikóban rendezett vb-n azonban mindhárom mérkőzésüket elveszítették és már a csoportkör után kiestek.

Az 1972-es Európa-bajnokságra és az 1974-es világbajnokságra nem jutottak ki. Az 1976-os Európa-bajnokság selejtezőiben Anglia, Portugália és Ciprus előtt megnyerték a csoportjukat, majd a rájátszásban a Szovjetuniót győzték le 4–2-re összesítésben. A Jugoszláviában rendezett négyes tornán először a korszak egyik kiemelkedő válogatottjával Hollandiával találkoztak és hosszabbítás után 3–1-re győztek. A belgrádi döntőben már 2–0-ra vezettek a csehszlovákok, de a németeknek sikerült egyenlíteniük. Az Európa-bajnoki cím sorsáról végül a büntetők határoztak, melyben a csehszlovákok bizonyultak jobbnak 5–3 arányban. Az utolsó tizenegyest Antonín Panenka végezte el pimasz módon, ami azóta legendává vált.

Az 1978-as világbajnokságra nem jutottak ki, miután a selejtezőkben Skócia mögött végeztek a csoportjukban. Az 1980-as Európa-bajnokságon az NSZK ellen 1–0-s vereséggel kezdtek. Görögországot 3–1-re megverték, végül Hollandiával játszottak 1–1-es döntetlent. A csoport második helyén végeztek, és mivel nem rendeztek elődöntőket a harmadik helyért, léphettek pályára a házigazda Olaszország ellen. A nápolyi San Paolo-ban rendezett párharc 1–1-el zárult, végül 9–8-ra a csehszlovákok nyertek büntetőkkel.

Az 1982-es világbajnokságon Kuvaittal és Franciaországgal egyaránt 1–1-s döntetlen játszottak, Angliától pedig 2–0-s vereséget szenvedtek. Az 1984-es és az 1988-as Európa-bajnokságokra, illetve az 1986-os világbajnokságra nem jutottak ki.

Az utolsó nagy tornájuk az 1990-es világbajnokság volt. Az A csoportban 5–1-re verték az Egyesült Államokat és Michal Bílek tizenegyesgóljával 1–0-ra Ausztriát. A harmadik mérkőzésükön 2–0-ra kikaptak a rendező Olaszországtól. A nyolcaddöntőben Costa Rica-t búcsúztatták 4–1-el és bejutottak a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi világbajnok NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.

Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 1. csoportjában Franciaország mögött a második helyen zártak. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben 1992 őszén még Csehszlovákiaként indultak el, de az 1993-as selejtezőket már csehek és szlovákok képviselte válogatott néven fejezték be.

Nemzetközi eredmények[szerkesztés]

Világbajnokság
UEFA European Cup.svg Európa-bajnokság
  • Európa-bajnok: 1 alkalommal (1976)
  • 3. helyezett: 2 alkalommal (1960, 1980)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Aranyérmes: 1 alkalommal (1980)
  • Ezüstérmes: 2 alkalommal (1964)
Közép-európai kupa

Világbajnoki- és Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés]

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult
Olaszország 1861 1934 Döntő 2. 4 3 0 1 9 6
Franciaország 1938 Negyeddöntő 5. 3 1 1 1 5 3
Brazília 1950 Nem indult
Svájc 1954 Csoportkör 14. 2 0 0 2 0 7
Svédország 1958 Csoportkör 9. 4 1 1 2 9 6
Chile 1962 Döntő 2. 6 3 1 2 7 7
Anglia 1966 Nem jutott be
Mexikó 1970 Csoportkör 15. 3 0 0 3 2 7
NSZK 1974 Nem jutott be
Argentína 1978
Spanyolország 1982 Csoportkör 19. 3 0 2 1 2 4
Mexikó 1986 Nem jutott be
Olaszország 1990 Negyeddöntő 6. 5 3 0 2 10 5
USA 1994 Nem jutott be
Összesen Döntő 8/15 30 11 5 14 44 45

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Elődöntő 3. 2 1 0 1 2 3
Spanyolország 1945 1964 Nem jutott be
Olaszország 1968
Belgium 1972
Jugoszlávia 1976 Európa-Bajnok 1. 2 1 1 0 5 3
Olaszország 1980 Elődöntő 3. 4 1 2 1 5 4
Franciaország 1984 Nem jutott be
NSZK 1988
Svédország 1992
Összesen Európa-Bajnok 3/9 8 3 3 2 12 10

Olimpiai szereplés[szerkesztés]

Év Helyszín Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
1908 Nagy-Britannia London Nem indult
1912 Svédország Stockholm
1916 Nem rendezték meg az első világháború miatt
1920 Belgium Antwerpen Kizárták 13. 4 3 0 1 15 3
1924 Franciaország Párizs Nyolcaddöntő 9. 3 1 1 1 6 4
1928 Hollandia Amszterdam Nem indult
1932 USA Los Angeles Nem volt labdarúgótorna
1936 Náci Berlin Nem indult
1940 Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948 Nagy-Britannia London Nem indult
1952 Finnország Helsinki
1956 Ausztrália Melbourne
1960 Olaszország Róma Nem jutott be
1964 Japán Tokió Ezüstérmes 2. 6 5 0 1 19 5
1968 Mexikó Mexikóváros Csoportkör 9. 3 1 1 1 10 3
1972 Németország München Nem indult
1976 Kanada Montréal Nem jutott be
1980 Szovjetunió Moszkva Olimpiai-bajnok 1. 6 4 2 0 10 1
1984 USA Los Angeles Nem vett részt
1988 Dél-Korea Szöul Nem jutott be
1992 Spanyolország Barcelona
Összesen Olimpiai-bajnok 5/18 22 14 4 4 60 16
  • 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Mezek a válogatott története során[szerkesztés]

A csehszlovák labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez, fehér nadrág és kék sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

1934-1976
1950-1967 (váltó)
1980-1989
1990 (H)
1990 (V)

Válogatottsági rekordok[szerkesztés]

Legtöbbször pályára lépett játékosok[szerkesztés]

# Játékos Időszak Vál. Gól
1. Zdeněk Nehoda 1971–1987 91 31
2. Marián Masný 1974–1982 75 18
Ladislav Novák 1952–1966 75 1
4. František Plánička 1926–1938 73 0
5. Karol Dobiaš 1967–1980 67 6
6. Josef Masopust 1954–1966 63 10
Ivo Viktor 1966–1977 63 0
8. Ján Popluhár 1958–1967 62 1
9. Antonín Puč 1926–1938 60 34
10. Antonín Panenka 1973–1982 59 17

Legtöbb gólt szerző játékosok[szerkesztés]

# Játékos Időszak Gól Vál.
1. Antonín Puč 1926–1938 34 60
2. Zdeněk Nehoda 1971–1987 31 91
3. Oldřich Nejedlý 1931–1938 28 43
Josef Silný 1925–1934 28 50
5. Adolf Scherer 1958–1964 22 36
František Svoboda 1927–1937 22 43
7. Marián Masný 1974–1982 18 75
8. Antonín Panenka 1973–1982 17 59
9. Jozef Adamec 1960–1971 14 44
Tomáš Skuhravý 1985–1993 14 43

Ismert játékosok[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]