Szovjet labdarúgó-válogatott

Szovjetunió
Szovjet labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)	Vörös hadsereg
Szövetség neve	Federacija Futbola SZSZSZR
Konföderáció	Európai Labdarúgó-szövetség (Európa)
Legtöbb válogatottság	Oleh Blohin (112)
Legtöbb válogatott gól	Oleh Blohin (42)
FIFA-kód	URS
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
Legmagasabb Élő-rang 1 (1963. 1966. 1983-1984. 1985.-1986. 1987-1988.)
Első hivatalos mérkőzés
1924. november 16., Moszkva, Szovjetunió Szovjetunió 3 – 0 Törökország Utolsó hivatalos mérkőzés 1991. november 13., Lárnaka, Ciprus Ciprus 0 - 3 Szovjetunió
Legnagyobb győzelem
1955. szeptember 16., Moszkva, Szovjetunió Szovjetunió 11 – 1 India 1957. augusztus 15., Helsinki, Finnország Finnország 0 - 10 Szovjetunió
Legnagyobb vereség
1958. október 22., London, Anglia Anglia 5 – 0 Szovjetunió
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 7 (Először: 1958) Legjobb eredmény 4. hely: 1966
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 5 (Először: 1960) Legjobb eredmény Aranyérmes: 1960
Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.

Szerzett érmek

Férfi labdarúgás Olimpiai játékok arany 1956 Melbourne bronz 1972 München bronz 1976 Montreal bronz 1980 Moszkva arany 1988 Szöul

A szovjet labdarúgó-válogatott a Szovjetunió válogatottja volt 1924 és 1991 között, amelyet a Szovjet labdarúgó-szövetség (oroszul: Федерация футбола СССР, magyar átírásban: Federacija Futbola SZSZSZR) irányított.

Az ország felbomlása után megszűnt létezni. A FIFA a FÁK labdarúgó-válogatottat, majd a későbbi orosz labdarúgó-válogatottat a szovjet csapat egyenes jogutódjának tekinti, odaszámítva a korábbi rekordokat. A szovjet csapat játékosainak jelentős része ugyanakkor Oroszországon kívülről érkezett, elsősorban Ukrajnából, és néhány ukrán labdarúgó, mint például Oleg Szalenko vagy Andrej Kancselszkisz, karrierjüket az orosz válogatottban folytatták tovább.

Világbajnokságon a legjobb eredményük egy negyedik hely volt, amit az 1966-os világbajnokságon értek el. Az Európa-bajnokságokon sikeresebbek voltak. A legelső 1960-as tornát megnyerték, emellett három alkalommal (1964, 1972, 1988) végeztek a második helyen, egy alkalommal (1968) pedig negyedikek lettek. Az olimpiai játékokon kétszer nyertek aranyérmet (1956, 1988).

A válogatott története

A kezdetek

A szovjet labdarúgó-válogatott az első hivatalos mérkőzését 1924. november 24-én játszotta Törökország ellen, melyet 3–0-ra megnyert. Egészen 1958-ig nem indultak a világbajnokságok selejtezőiben. Az első nemzetközi megmérettetésükre az 1952. évi nyári olimpiai játékokon került sor Helsinkiben. A selejtezőkben Bulgáriát verték 2–1-re, a nyolcaddöntőben 5–1-s hátrányból 15 perc alatt egyenlítettek a jugoszlávok ellen. A megismételt találkozón 3–1-s vereséget szenvedtek.

Az 1958-as világbajnokságra azután jutottak ki, hogy Lengyelországgal azonos pontszámmal végeztek a csoportjukban, így egy harmadik mérkőzést rendeztek semleges pályán. A keletnémet Lipcsében játszott találkozót végül a szovjetek nyerték 2–0-ra. A világbajnokságon Brazíliával, Angliával és Ausztriával kerültek egy csoportba. Anglia ellen 2–2-s döntetlennel nyitották a tornát, majd Ausztriát Anatolij Iljin és Valentyin Ivanov góljaival 2–0-ra legyőzték. Brazíliától 2–0-ra kikaptak, de ettől függetlenül összejött a továbbjutás. A negyeddöntőben a házigazda Svédországtól szenvedtek 2–0-s vereséget és kiestek.

1960-as évek

Az Európa-bajnoki cím 50. évfordulójára kiadott bélyeg.

1960-ban a labdarúgó-történelem legelső Európa-bajnokságán (akkori nevén: Európai Nemzetek Kupája) a szovjet válogatott története legnagyobb sikerét érte el. A négycsapatos torna elődöntőjében Csehszlovákiát verték 3–0-ra. A döntőben Jugoszláviával találkoztak. A rendes játékidő 1–1-s döntetlennel ért véget, majd következett a hosszabbítás, melyben Viktor Ponyegyelnyik fejesével megszerezték a vezetést és végül a győzelmet. Ezzel a Szovjetunió nyerte a legelső Európa-bajnokságot.

Az 1962-es világbajnokságon az 1. csoportba kerültek Jugoszlávia, Kolumbia és Uruguay társaságában. Jugoszláviát 2–0-ra, Uruguayt pedig 2–1-re verték. Kolumbia ellen már 4–1-re is vezettek, de a vége 4–4 lett. A negyeddöntőben a házigazda Chilével találkoztak. Leonel Sánchez góljával a hazaiak szereztek vezetést. Igor Csiszlenko révén a 26. percben sikerült egyenlítenie a szovjeteknek, de 3 perccel később ismét a chileieknél volt az előny. Az eredmény már nem változott, így a szovjetek kiestek.

Az 1964-es Európa-bajnokságon címük megvédésére készültek. A selejtezőkben először Olaszországot 3–1-re, ezt követően Svédország 4–2-re győzték le összesítésben. A négyes tornát Spanyolországban rendezték. Az elődöntőben Dániát győzték le 3–0-ra és ismét bejutottak a döntőbe. A házigazda Spanyolországgal szemben azonban 2–1 arányban alulmaradtak.

Az 1966-os világbajnokság volt az a torna, ahol a Szovjetunió története legjobb világbajnoki eredményét érte el egy negyedik hellyel. A negyedik csoportban szerepeltek, ahol Olaszország, Chile és Észak-Korea voltak az ellenfeleik. Mindhárom mérkőzésüket megnyerték: Észak-Koreát 3–0-ra, Olaszországot 1–0-ra, Chilét 2–1-re verték. A negyeddöntőben Magyarországgal találkoztak és Igor Csiszlenko, valamint Valerij Porkujan góljaival 2–1-re győztek. Az elődöntőben az NSZK 2–0-s előnyre tett szert, amire csak egy szépítő találat érkezett, így a szovjetek számára maradt a bronzmérkőzés. A harmadik helyért rendezett találkozón az Eusébio által fémjelzett Portugália ellen 2–1-s vereséget szenvedtek. A szovjetek gólját Eduard Malofejev szerezte.

A szovjet válogatott 1967-ben.

Az 1968-as Európa-bajnokság selejtezőit két szakaszban rendezték. Először csoportkör, majd negyeddöntő. A szovjetek megnyerték csoportjukat és a negyeddöntőn is túljutottak. A négyes mezőnyben a házigazda olaszokkal játszották első mérkőzésüket. A találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget és szokatlan módon pénzfeldobással döntötték el a továbbjutás sorsát. Ebben az olaszoknak nagyobb szerencséjük volt, így ők játszhatták a döntőt. Végül a szovjetek a bronzmérkőzésen 2–0-ra kikaptak Angliától.

1970-es évek

Az 1970-es mexikói világbajnokságon a szovjetek játszották a nyitómérkőzést a házigazdák ellen, amely 0–0-s döntetlennel végződött. A további két csoportmérkőzésükön Belgiumot 4–1-re, El-Salvadort pedig 2–0-ra győzték le. A legjobb nyolc között hosszabbítás után kaptak ki 1–0-ra Uruguay-tól és kiestek. Az 1972-es Európa-bajnokságon ismét a négyestorna résztvevői voltak. Az elődöntőben Magyarország ellen győztek 1–0-ra Anatolij Konykov góljával. A döntőben az NSZK-val találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Mint utólag kiderült ez volt a szovjet válogatott utolsó tornája az 1970-es években. Az 1974-es világbajnokság selejtezőiben interkontinentális pótselejtezőt játszottak Chile ellen. A moszkvai találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget. A Chilében kirobbant forradalom miatt a visszavágóra azonban már nem utaztak el, ezért a FIFA kizárta a szovjeteket. Az 1976-os Európa-bajnokság és az 1978-as világbajnokság selejtezői szintén sikertelenül zárultak.

1980-as évek

Az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőiben csoportjuk utolsó helyén végeztek és lemaradtak a tornáról. A nagy visszatérés az 1982-es világbajnokság alkalmával történt meg. A 6. csoportban Brazília, Skócia és Új-Zéland mellé kerültek. Brazília ellen 2–1-s vereséggel nyitottak, ezt követően a második mérkőzésükön 3–0-ra legyőzték Új-Zélandot, végül a skótokkal 2–2-s döntetlent játszottak. A második csoportkörben Belgiumot 1–0-ra megverték, de a Lengyelország elleni 0–0-s döntetlen kevésnek bizonyult, így nem jutottak be az elődöntőbe.

Az 1984-es Európa-bajnokságról lemaradtak. Az 1986-os világbajnokságra azonban összejött a részvétel, ahol a C csoportba kerültek. Első mérkőzésükön Magyarországot verték 6–0-ra. Franciaország ellen 1–1-s döntetlennel folytatták és végül Kanadát is legyőzték 2–0-ra. A nyolcaddöntőben hosszabbítás után 4–3 arányban alulmaradtak Belgiummal szemben.

Ezt követően kijutottak az NSZK-ban rendezett 1988-as Európa-bajnokságra, ahol meg sem álltak a döntőig. Az elődöntőben Olaszországot 2–0-ra verték. A döntőben ugyanilyen arányban vereséget szenvedtek Hollandia ellen. Történetük negyedik és egyben utolsó Európa-bajnoki döntője volt ez. A négy fináléból csak egyet tudtak megnyerni.

Utolsó évek

Az 1990-es világbajnokságon a címvédő Argentínával, Kamerunnal és Romániával kerültek egy csoportba. Románia és Argentína ellen egyaránt 2–0-s vereséget szenvedtek, így Kamerun 4–0-s legyőzése már nem volt elegendő a továbbjutáshoz. Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 3. csoportját megnyerték és kijutottak az Eb-re, azonban 1991. decemberében a Szovjetunió felbomlott. Helyettük az egykori tagköztársaságokból létrejövő Független Államok Közössége vett részt a tornán.

A szovjet tagköztársaságok nemzeti válogatottai

Ország	Válogatott	Szövetség
Azerbajdzsán	Azerbajdzsán	UEFA
Észtország	Észtország	UEFA
Fehéroroszország	Fehéroroszország	UEFA
Grúzia	Grúzia	UEFA
Kazahsztán	Kazahsztán	UEFA (AFC:1992-2002)
Kirgizisztán	Kirgizisztán	AFC
Lettország	Lettország	UEFA
Litvánia	Litvánia	UEFA
Moldova	Moldova	UEFA
Oroszország	Oroszország	UEFA
Örményország	Örményország	UEFA
Tádzsikisztán	Tádzsikisztán	AFC
Türkmenisztán	Türkmenisztán	AFC
Ukrajna	Ukrajna	UEFA
Üzbegisztán	Üzbegisztán	AFC

Nemzetközi eredmények

Világbajnokság

• 4. helyezett: 1 alkalommal (1966)

Európa-bajnokság

• Európa-bajnok: 1 alkalommal (1960)
• Ezüstérmes: 3 alkalommal (1964, 1972, 1988)
• 4. helyezett: 1 alkalommal (1968)

Olimpiai játékok

• Aranyérmes: 2 alkalommal (1956, 1988)
• Bronzérmes: 3 alkalommal (1972, 1976, 1980)

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés

Világbajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1930 Nem indult 1934 1938 1950 1954 1958 Negyeddöntő 7. 5 2 1 2 5 6 1962 Negyeddöntő 6. 4 2 1 1 9 7 1966 Elődöntő 4. 6 4 0 2 10 6 1970 Negyeddöntő 5. 4 2 1 1 6 2 1974 Kizárva 1978 Nem jutott be 1982 2. csoportkör 7. 5 2 2 1 7 4 1986 Nyolcaddöntő 10. 4 2 1 1 12 5 1990 Csoportkör 17. 3 1 0 2 4 4 Összesen Elődöntő 7/14 31 15 6 10 53 34

Európa-bajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg 1960 Európa-Bajnok 1. 2 2 0 0 5 1 1964 Döntő 2. 2 1 0 1 4 2 1968 Elődöntő 4. 2 0 1 1 0 2 1972 Döntő 2. 2 1 0 1 1 3 1976 Nem jutott be 1980 1984 1988 Döntő 2. 5 3 1 1 7 4 Összesen Európa-Bajnok 5/8 13 7 2 4 17 12

Olimpiai szereplés

Év	Helyszín	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1900–1912	Az Orosz Birodalom része volt.
1920–1936	Nem indult
1940	Nem rendezték meg a második világháború miatt
1944
1948	London	Nem indult
1952	Helsinki	1. forduló	14.	3	1	1	1	8	9
1956	Melbourne	Olimpiai bajnok	1.	5	4	1	0	9	2
1960	Róma	Nem jutott be
1964	Tokió
1968	Mexikóváros
1972	München	Elődöntő	3.	7	5	2	0	17	6
1976	Montréal	Elődöntő	3.	5	4	0	1	10	4
1980	Moszkva	Elődöntő	3.	6	5	0	1	19	3
1984	Los Angeles	Bojkottálta
1988	Szöul	Olimpiai bajnok	1.	6	5	1	0	14	6
1992	Barcelona	Nem jutott be
Összesen		Olimpiai bajnok	6/20	32	24	5	3	77	30

• 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Mezek a válogatott története során

A szovjet labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez (CCCP felirattal), fehér nadrág és vörös sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből (vörös CCCP felirattal), fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

Hazai

1958-1989 (hazai)

1970 (Belgium ellen)

1982

1986

1988

1990

1966

1975 (Írország ellen)

1982

1986

1988

1990

Válogatottsági rekordok

Legtöbbször pályára lépett játékosok

Oleh Blohin a válogatottsági rekorder 112 mérkőzéssel és egyben a legeredményesebb játékos is 42 góllal.

#	Játékos	Időszak	Vál.	Gól
1	Oleh Blohin	1972 – 1988	112	42
2	Rinat Daszajev	1979 – 1990	91	0
3	Albert Seszternyov	1961 – 1971	90	0
4	Anatolij Demjanenko	1981 – 1990	80	6
5	Volodimir Bezszonov	1977 – 1990	79	4
6	Lev Jasin	1954 – 1967	78	0
7	Szjarhej Alejnyikav*	1984 – 1991	77	6
8	Murtaz Hurcilava	1965 – 1973	69	6
9	Oleh Protaszov*	1984 – 1991	68	29
10	Valerij Voronyin	1960 – 1968	66	5
11	Oleh Kuznyecov*	1986 – 1991	63	1
12	Volodimir Kaplicsnij	1968 – 1974	62	0
13	Valentyin Ivanov	1956 – 1965	59	26
14	Vagiz Higyijatullin	1978 – 1990	58	6
15	Hennagyij Litovcsenko*	1984 – 1990	58	15
16	Viktor Kolotov	1970 – 1978	55	22
17	Igor Nyetto	1952 – 1965	54	4
18	Igor Csiszlenko	1959 – 1968	53	20
19	Jevgenyij Lovcsev	1969 – 1977	52	1
20	Anatolij Banyisevszkij	1965 – 1972	50	19

Legtöbb gólt szerző játékosok

#	Játékos	Időszak	Gól (Vál.)	Átlag
1	Oleh Blohin	1972–1988	42 (112)	0.375
2	Oleh Protaszov	1984–1991	29 (68)	0.426
3	Valentyin Ivanov	1956–1965	26 (59)	0.441
4	Eduard Sztrelcov	1955–1968	25 (38)	0.658
5	Viktor Kolotov	1970–1978	22 (55)	0.4
6	Viktor Ponyegyelnyik	1960–1966	20 (29)	0.69
	Igor Csiszlenko	1959–1968	20 (53)	0.377
8	Anatolij Banyisevszkij	1965–1972	19 (50)	0.38
9	Anatolij Iljin	1952–1959	16 (31)	0.516
10	Anatolij Bisovec	1966–1972	15 (39)	0.385
	Hennagyij Litovcsenko	1984–1990	14 (57)	0.259
12	Fjodor Cserenkov	1979–1990	12 (34)	0.353
13	Szergej Szalnyikov	1954–1958	11 (20)	0.55
	Volodimir Oniscsenko	1972–1977	11 (44)	0.25
	Szlava Metreveli	1958–1970	11 (48)	0.229
16	Nyikita Szimonyan	1954–1958	10 (20)	0.5
	Ramaz Sengelija	1979–1983	10 (26)	0.385
	Jurij Gavrilov	1978–1985	10 (46)	0.217

Ismert játékosok

• Ihor Bjelanov
• Oleh Blohin
• Leonyid Burjak
• Alekszandr Csivadze
• Igor Csiszlenko
• Rinat Daszajev
• Albert Seszternyov
• Jurij Gavrilov
• Murtaz Hurcilava
• Valentyin Ivanov
• Lev Jasin
• David Kipiani
• Hennagyij Litovcsenko
• Mihail Meszhi
• Szlava Metreveli
• Olekszij Mihajlicsenko
• Alekszandr Mosztovoj
• Igor Nyetto
• Viktor Ponyegyelnyik
• Oleh Protaszov
• Jevgenyij Rudakov
• Ramaz Sengelija
• Eduard Sztrelcov
• Olekszandr Zavarov

Lásd még

• Szovjet U21-es labdarúgó-válogatott
• Szovjet női labdarúgó-válogatott
• FÁK labdarúgó-válogatott
• Orosz labdarúgó-válogatott

További információk

• A Szovjetunió eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
• Szovjetunió - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
• Szbornaja Rosszija (orosz nyelven). Russiateam.ru. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 13.)
• Szovjetunió futballtörténete, 1912–1991; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2010 (Stadion Hungary issue)