Oleh Volodimirovics Blohin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oleh Blohin
Pressekonferenz nach dem Fußballländerspiel Österreich-Ukraine (01.06.2012) Oleh Blochin1.jpg
Személyes adatok
Teljes név Oleh Volodimirovics Blohin
Születési dátum 1952november 5. (66 éves)
Születési helyKijev, Szovjetunió
Állampolgárság ukrán
Magasság180 cm
Testtömeg75 kg
Poszt csatár
Junior klubok
IdőszakKlub
19621969Szovjetunió Gyinamo Kijev
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19691988Szovjetunió Gyinamo Kijev432 (211)
19881989Ausztria Vorwärts Steyr041 00(9)
19891990Ciprus Arisz Limasszol022 00(5)
Válogatottság
19721988Szovjetunió Szovjetunió112 0(42)
Edzőség
IdőszakKlub
1990–1993Görögország Olympiacos
1993–1994Görögország PAÓK
1994–1997Görögország Ionikosz
1997–1998Görögország PAÓK
1998–1999Görögország AÉK
1999–2002Görögország Ionikosz
2003–2007Ukrajna Ukrajna
2007–2008Oroszország FK Moszkva
2009–2010Ukrajna Csornomorec Odesza sportigazgató
2011–2012Ukrajna Ukrajna
2012–2014Ukrajna Dinamo Kijiv
Díjak, elismerések
Aranylabda (1975)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oleh Blohin témájú médiaállományokat.

Oleh Volodimirovics Blohin (ukránul: Олег Володимирович Блохін; Kijev, 1952. november 5. –), oroszos írásmóddal Oleg Vlagyimirovics Blohin (oroszul: Олег Владимирович Блохин) az ukrán labdarúgó-válogatott edzője, régebben a szovjet válogatottban belső csatár poszton játszott. 1975-ben elnyerte az Aranylabdát.

A Gyinamo Kijev egykori játékosa. Minden idők legeredményesebb szovjet labdarúgója, pályafutása során 211 gólt szerzett. Ezenkívül 432 gólpasszával is listavezető. Nyolc alkalommal nyert szovjet bajnokságot, kétszer KEK-et (1975, 1986). A szovjet labdarúgók közül ő húzhatta fel legtöbbször a válogatott mezt, összesen 112-szer, és ő lőtte a legtöbb gólt válogatott mérkőzésen, szám szerint negyvenkettőt. Az 1982-es és az 1986-os világbajnokságon is játszott. Ő volt az első szovjet játékos, aki külföldre szerződhetett: játszott az osztrák Vorwärts Steyr és a ciprusi Áris csapatában.

Miután aktív pályafutását befejezte, az Olympiakosz, PAOK és a Ionikosz edzője volt. 2003 szeptembere óta az ukrán labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A 2006-os világbajnokságon csapatát a negyeddöntőig vezette, ahol a későbbi győztes Olaszországtól kikapott.

2002-ben másodszor is beválasztották az ukrán parlamentbe. Ekkor csatlakozott az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párthoz (SZDPUo). Jelenleg nem politizál.

Összeházasodott Irina Derjuhina világbajnok ukrán tornásszal, de az 1990-es évek elején elváltak. Egy lányuk született.

2003 novemberében a FIFA megalapításának 50. évfordulóján megkapta az Ukrajna aranyfocistája címet.

2011. április 21-től az ukrán labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Ezt a posztot 2012 szeptemberéig töltötte be. Ezt követően a Dinamo Kijiv edzője lett.

Források[szerkesztés]

  • Hto je hto v Ukrajinyi (Ki kicsoda Ukrajnában), K.I.SZ. Kiadó, Kijev, 2004, ISBN 966-8039-30-0, pp. 65–66.

További információk[szerkesztés]