Ronaldo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ronaldo
Ronaldo 2013-ban
Ronaldo 2013-ban
Személyes adatok
Teljes név Ronaldo Luís Nazário de Lima
Születési dátum 1976szeptember 18. (38 éves)
Születési hely Rio de Janeiro, Bento Ribeiro, Brazília
Magasság 183 cm
Becenév O Fenômeno – A Fenomén, Ronie
Poszt Csatár (Visszavonult)
Klubadatok
Jelenlegi klubja Visszavonult
Junior klubok
Időszak Klub
19901991 Social Ramos Club
19911993 São Cristóvão
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19931994 brazil Cruzeiro 013 0(12)
19941996 holland PSV Eindhoven 046 0(42)
19961997 spanyol FC Barcelona 037 0(34)
19972002 olasz Internazionale 069 0(25)
20022007 spanyol Real Madrid 127 0(83)
20072008 olasz Milan 020 00(9)
20092011 brazil Corinthians 031 0(18)
Válogatottság2
19942011 brazil Brazília 098 0(62)[1]
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2011. június 7.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ronaldo témájú médiaállományokat.

Ronaldo Luis Nazário de Lima (1976. szeptember 18. –) volt brazil válogatott labdarúgó. A valaha volt egyik legjobb és legsikeresebb labdarúgó. Beceneve a „Fenomén” portugálul: O Fenômeno, spanyolul: El Fenómeno). 2011. február 14-én jelentette be visszavonulását a pályafutása során többször is visszatérő makacs térdsérülése végett.[2]

Ronaldo Brazíliával két alkalommal nyerte meg a világbajnokságot 1994-ben és 2002-ben, 1998-ban pedig ezüstérmet szerzett. A világbajnokságok történetének második legeredményesebb góllövője 15 góllal. Háromszor lett az év labdarúgója (1996-ban, 1997-ben és 2002-ben).

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ronaldo Bento Ribeiro-ban született, Rio de Janeiro közelében. Ronaldo tényleges születési dátuma 1976. szeptember 18., de mivel édesapja nem regisztráltatta idejében, születési anyakönyvi kivonatában 1976. szeptember 22. szerepel.[forrás?] Futballpályafutása az utcákon kezdődött, barátaival az utcákon játszottak a környékbeliekkel.

1999 áprilisában megnősült, felesége Milene Domingues volt. A házasság négy év után válással végződött. Házasságukból 2000-ben egy fiú született, Ronald. 2005-ben, Ronaldo eljegyezte Daniela Cicarelli-t, a korábbi brazil modellt, az MTV munkatársát, aki terhes lett, de elvetélt. Kapcsolatukból három hónap múlva szakítás lett. Új kapcsolata a brazil szupermodell, Raica Oliveira volt, akivel 2006 decemberében ismerkedett meg. Az író Andrew Downie szerint semmi összefüggés nincs Ronaldo magánélete és a pályán nyújtott teljesítménye között, gólszerzői teljesítménye megegyezik azzal az időszakkal, amikor még boldog házas volt.[3]

2005-ben Ronaldo az A1 Team Brazil társtulajdonosa lett, a brazil motorsport legenda Emerson Fittipaldi mellett. A csapat az A1 Grand Prix sorozaton részt vesz.

2015. március 5-én jelentette be, hogy a North American Soccer League-ben érdekelt Fort Lauderdale Strikers labdarúgó csapatának egyik tulajdonosa és megbízott elnökként tevékenykedik tovább, ráadásul a csapat keretének is tagja.[4]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ronaldo futballtehetségét először 14 éves korában ismerték fel, mikor a korábbi világbajnok Jairzinho beajánlotta a brazil utánpótlás válogatottba és saját korábbi klubjához, a Cruzeiro-hoz.

Ronaldo 12 gólt lőtt 13 mérkőzésen a brazil nemzeti bajnokságban, és a Minas Gerais állami Mineiro bajnokságban, a Cruzeiro mindhárom gólját ő lőtte a fő rivális Atlético Mineiro ellen aratott 3–1-es győztes meccsen.

Ekkor már figyelte Piet de Visser, és nemsokára leigazolta a PSV Eindhoven 6 millió dollárért. A hollandoknál 57 mérkőzésen 54-szer talált be az ellenfelek kapujába, és nem volt meglepő, hogy játékára felfigyelt az FC Barcelona, ahol az 1996–97-es szezonban játszott, és 49 mérkőzésen 47 gólt lőtt (ami tartalmazza a spanyol kupa és a Kupagyőztesek Európa-kupájában szerzett találatokat is), valamint kiváló teljesítményével jelentősen hozzájárult a katalánok 1997-es KEK győzelméhez.

1997-ben azonban az olasz Interhez igazolt, ahol európai pályafutása során először nem sikerült a bajnokságban a gólkirályi címet megszereznie, ellenben a 1997-98-as UEFA Kupát elhódította a kék-feketékkel.

Egy évvel az 1998-as labdarúgó-világbajnokság után komolyan megsérült a jobb térde, és hosszú hónapokat kellett kihagynia. Visszatérése 2000-ben volt, de csak hét percet játszott a Lazio elleni bajnoki mérkőzésen, miután másodszor is megsérült a térde. Két műtét és 20 hónap rehabilitáció után Ronaldo a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra tért vissza és pazar formában játszva, segített Brazíliának megnyerni az ötödik világbajnoki címét. A Ronaldo nevével eladott mezekkel világrekordot értek el. Annyira népszerű volt, hogy amikor hosszabban sérült volt, a szurkolók akkor is folyamatosan éltették a lelátókon. Hírnevét jótékonykodásra is felhasználta.

Minthogy sok vitája volt az Inter vezetőedzőjével, Héctor Cúperrel, nagy sajtóérdeklődés közepette átigazolt a Real Madridhoz, mintegy 39 000 000 €-ért. Bemutatkozó mérkőzésén a Real Madridban duplázott. A szezon végéig 23 bajnoki gólt lőtt (a Bajnokok Ligájában szerzett góljai nélkül). A Bajnokok Ligájában emlékezetes volt a Manchester United ellen elért mesterhármasa, amelyen a Real Madrid ugyan kikapott idegenben 4–3-ra, de a visszavágón aratott 3-1-es győzelem után, 6–5-ös összesítéssel továbbjutottak. A csapat 2003-ban a spanyol bajnoki címet is elhódította (amelyet előző spanyol klubjával, a Barcelonával elbukott).

2007. január 18-án Ronaldo bejelentette, hogy elfogadja az AC Milan ajánlatát, és 7,8 millió dollárért átigazol az olasz klubba.[5] Ronaldo távozását a Milan és a Real közötti pénzügyi viták hátráltatták. Január 25-én Ronaldo Madridból Milánóba repült, hogy megtekintse a Milan Roma elleni mérkőzését. Másnap Ronaldo orvosi vizsgálatai sikeresen befejeződtek, és január 30-án az átigazolási szerződésre is pont került.[6] A csapatban a 99-es mezszámot kapta meg, mivel a kedvenc, klasszikus mez számát, a 9-est Filippo Inzaghi viselte évek óta a klubban. A Milanban 2007. február 11-én mutatkozott be csereként, a Livorno elleni 2–1-re megnyert mérkőzésen. A következő – a Siena elleni, 2007. február 17-én lejátszott – bajnoki meccsen Ronaldo két gólt lőtt és egy gólpasszt adott, amivel 4–3-ra nyerték a mérkőzést.

Ronaldo pályafutásának érdekessége, hogy két esetben is a hazájuk bajnokságában rivális csapatokban játszott. Ráadásul a milánói rangadókon, mind az Milannak, mind az Internek rúgott gólt (az Interrel az 1998/99-es szezonban, a Milannal a 2006/07-es szezonban). A másik rivális páros a spanyol bajnokság két élcsapata, a Barcelona és a Real Madrid volt.

A 2006–07-es szezonban a Milan megnyerte a Bajnokok Ligáját, azonban Ronaldo, mivel abban az idényben már pályára lépett a sorozatban a Real Madrid tagjaként, a szabályok értelmében nem volt a BL győztes keret tagja.

2008. februárjában Ronaldo újabb súlyos térdsérülést szenvedett, amivel legkevesebb kilenc hónapra vált harcképtelenné. 2008. december 9-én a Corinthians csapatához igazolt azzal, hogy ha visszanyeri régi formáját és versenysúlyát, akkor ismét szerencsét próbál Európában.

Válogatott pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ronaldo 1994-ben mutatkozott be a brazil válogatottban, egy Argentína elleni barátságos mérkőzésen Recifében. Beválogatták az Amerikai Egyesült Államokban rendezett 1994-es világbajnokságra utazó brazil nemzeti tizenegybe (17 éves volt ekkor), de nem játszott. Akkoriban még Ronaldinho néven szerepelt, mivel Ronaldo Rodrigues de Jesus, idősebb csapattársa viselte a Ronaldo nevet (és Ronaldãonak becézték ami egyébként megkülönböztette őket).

Ronaldót 1996-ban és 1997-ben megválasztották az év játékosává, miután az 1998-as világbajnokságon négy gólt lőtt és három gólpasszot adott.[7] A döntő előtti éjszakán váratlan egészségügyi problémái támadtak: görcsrohamtól szenvedett. Nem akarta vállalni a döntőn való szereplést, de Mario Zagallo szövetségi kapitány visszahelyezte a keretbe. Ronaldo – természetesen – nem játszott jól, ráadásul le is sérült Fabien Barthezzel, a francia kapussal való ütközés során. Brazília elvesztette a döntőt a házigazda Franciaországgal szemben 3–0-ra.[8] Adrian Williams, a Birminghami Egyetem ideggyógyászat professzora szerint Ronaldónak nem is lett volna szabad játszania, mivel lehetetlen volt, hogy 24 órával az első görcsroham fellépése után képes legyen a képessége legjobbját nyújtani.[9]

A következő, 2002-es világbajnokságon Ronaldo megnyerte a aranycipő t, nyolc góljával ő volt a legeredményesebb góllövő. Minden csapatnak gólt lőtt, kivéve Angliának a negyeddöntőben. A döntőben két gólt is szerzett Németország ellen. Góljaival beállította Pelé 12 világbajnokságokon szerzett gólrekordját.

2004. június 2-án, a 2006-os világbajnokság selejtezőjében Ronaldo szokatlan mesterhármast lőtt Brazília fő riválisnak, Argentínának: csapata mindhárom gólját büntetőből szerezte.

A 2006-os labdarúgó-világbajnokságon, noha Brazília megnyerte első két mérkőzését a csoportkörben Horvátország és Ausztrália ellen, Ronaldót gúnyos megjegyzésekkel illették, túlsúlyosnak és lassúnak tartották. Még Brazilia elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva is megkérdezte a válogatott szövetségi kapitányát: „Ronaldo kövér, ugye?”. Minden támadás ellenére Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány a kezdő keretben tartotta Ronaldót. A Japán ellen szerzett két góljával a huszadik olyan játékos lett, akik három különböző világbajnokságon is gólt lőttek (1998, 2002 és 2006). Június 27-én, miután megszerezte 15. világbajnoki gólját is Ghána ellen a 2006-os világbajnokság nyolcaddöntőjében, megdöntötte a minden idők legjobb világbajnoki góllövőinek 14 gólos rekordját, amit addig Gerd Müller tartott. A 2006-os világbajnokságon elért harmadik góljával Ronaldo lett az egyetlen olyan kétszeres vb-győztes, aki legalább három gólt lőtt mindhárom világbajnokságán. Brazília azonban Franciaországgal szemben – 1–0-s vereséggel – alulmaradt a negyeddöntőben.

Ronaldo 2006. július 1-jéig 97 válogatott mérkőzésen 62 gólt lőtt.[10]

A világbajnokság után, 2006. július 16-án műtéten esett át, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák a bal sípcsontján lévő meszesedést.[11]

Emberszeretete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben Ronaldo az ENSZ nagykövete lett. „Senkinek nem kellene elítélni a nyomorban élőket, lehet hogy így születtek, de az is lehet, hogy egy háború következménye miatt ilyen a sorsuk” – mondta Ronaldo.[12][13]

Ronaldo segített számos izraeli és palesztin gyereknek, jótékonykodott, és el is utazott Izraelbe és Ciszjordániába.[14]

Pályafutása statisztikái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összes ligában játszott mérkőzéseinek teljesítménye
Klub Szezon Hazai bajnokság Hazai kupa Nemzetközi Összesen
Mérkőzés Gólok Mérkőzés Gólok Mérkőzés  Gólok Mérkőzés Gólok
Cruzeiro 1993 14 12 - - 14 12
Összesen 13 12 - - 13 12
PSV Eindhoven 1994-95 34 30 2 3 36 33
1995-96 13 12 5 6 18 18
Összesen 46 42 7 9 53 51
FC Barcelona 1996-97 37 34 7 5 44 39
Összesen 37 34 7 5 44 39
Internazionale 1997-98 32 25 4 3 11 6 47 34
1998-99 20 14 3 0 6 1 29 15
1999-00 7 3 0 0 0 0 7 3
2000-01 0 0 0 0 0 0 0 0
2001-02 10 7 1 0 5 0 16 7
Összesen 69 49 8 3 22 7 99 59
Real Madrid 2002-03 31 23 11 6 42 29
2003-04 32 24 9 4 41 28
2004-05 34 21 10 3 44 24
2005-06 23 14 2 1 2 0 25 14
2006-07 7 1 2 1 4 2 11 3
Összesen 127 83 36 15 166 98
Milan 2006-07 14 7 0 0 0 0 14 7
2007-08 6 2 0 0 0 0 20 9
Összesen 14 7
Corinthians
2009 20 12 8 3 10 8 38 23
2010 11 6 7 3 9 3 27 12
2011 2 0 2 0 4 0
Összesen 31 18 17 6 21 11
Karrierjében összesen 343 247 133 72 42 33 517 352

Sikerei és díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerzett érmek
Férfi labdarúgás
Olimpiai játékok
bronz
1996 Atlanta
Csapatban

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cruzeiro
PSV Eindhoven
FC Barcelona
Internazionale
Real Madrid
AC Milan
2008–2009
Corinthias Paulista

Campeonato Paulista (2009) Copa do Brasil (2009)

Egyéni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ronaldo témájú médiaállományokat.