Roberto Mancini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Roberto Mancini
Roberto Mancini 2018-ban
Roberto Mancini 2018-ban
Személyes adatok
Teljes név Roberto Mancini[1]
Születési dátum 1964november 27. (53 éves)[2]
Születési helyJesi, Olaszország
Állampolgárság olasz
Magasság179 cm
Testtömeg78 kg
Poszt csatár
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19811982Olaszország Bologna030 00(9)
19821997Olaszország Sampdoria563 (173)
19972000Olaszország Lazio126 0(24)
2001Anglia Leicester City004 00(0)
1981-2002Összesen719 (206)
Válogatottság
19841994Olaszország Olaszország36 (4)
Edzőség
IdőszakKlub
20002001Olaszország Lazio (másodedző)
20012002Olaszország Fiorentina
20022004Olaszország Lazio
20042008Olaszország Internazionale
20092013Anglia Manchester City
20132014Törökország Galatasaray
20142016Olaszország Internazionale
20172018Oroszország Zenyit Szankt-Petyerburg
2018Olaszország Olaszország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Mancini témájú médiaállományokat.

Roberto Mancini (Jesi, 1964. november 27. –) olasz labdarúgó, edző. Jelenleg Olaszország szövetségi kapitánya.[3]

Pályafutása[szerkesztés]

17 évesen a Bologna felnőtt együttesében kezdett játszani. 1982 és 1997 között a Sampdoria híres "aranycsapatának" a játékosa volt. Itt Viallival ők ketten voltak a híres "gól ikrek". 1997-ben került a római sasokhoz. Mikor itt 2000-ben ismét bajnok lett, 36 évesen ő viselte a 10-es mezt. Az olasz U21 csapatban 82 és 86 között 26 meccsen 9 gólt lőtt, majd 1994-ig 36 mérkőzésen 4 gólt a squadra azzurában. A csúcson vonult vissza, és 2000-ben Eriksson mester segédedzője lett a Lazio-nál, igaz 2001-ben egy rövidke időszakra még magára húzta a Leicester City mezét. 2001 telén menesztették a Fiorentina csapatától Fatih Terim-et és Mancini elvállalta az új feladatot, immáron vezetőedzőként dolgozott tovább. 2001 májusában Olasz Kupát nyert a lilákkal, akik azonban hatalmas pénzügyi válságba kerültek és el kellett adniuk legjobbjaikat a túléléshez. Mancini volt, hogy fizetést sem kapott. Végül 2002 februárjában menesztették, ugyanis kieső helyen állt a csapattal. A firenzei alakulat nem is tudta elkerülni a szezon végi búcsút. 2002 májusában Mancini lett korábbi csapatának, a Lazionak az edzője. Az itt töltött időszakát is megnehezítette egy financiális krízis, mely hatására a legjobbaktól ezúttal is meg kellett válnia. 2003-ban a csapat a negyedik helyen végzett a bajnokságban és bejutott az UEFA Kupa elődöntőjébe. Érdekesség, hogy később egyetlen csapatával sem tudott eddig eljutni egyik nemzetközi kupasorozatban sem. 2004-ben a hatodik helyre sikerült bekormányoznia az együttest, ugyanakkor az Olasz Kupában összejött a végső diadal. Az Inter erőteljes érdeklődésének hatására a Lazio a szezon végén felbontotta Mancini szerződését.

Inter (2004-2008)

2004-2005

Mancini 2004 nyarán érkezett Milánóba, azzal az ígérettel, hogy a csapat a Cúper és Zaccheroni időszakhoz képest jóval látványosabb futballt fog játszani. Az Internél hamar elnevezték ,,Mister X-nek˝ az olasz szakembert, köszönhetően a bajnokság során elért 18 döntetlennek. A kiváló tavaszi forma azonban bebiztosította a harmadik helyet a milánóiak számára. Az Olasz Kupában magabiztosan jutott be a Nerazzurri a döntőbe, ahol kettős győzelemmel diadalmaskodtak az AS Roma ellen. Ez volt a csapat első trófeája a 90-es években szerzett UEFA Kupa óta. A BL- ben drámai körülmények esett ki a csapat a legjobb nyolc között; az első meccset simán nyerte a Milan, a visszavágón azonban egy szabályosnak tűnő Cambiasso gólt nem adott meg a játékvezető, melyet követően a piros-feketék gyorsan előnybe is kerültek. A szurkolók fellázadtak az események láttán, a botrányossá váló körülmények hatására pedig a bíró lefújta a mérkőzést, melyet végül papíron a városi rivális nyert meg 3-0-ra.

2005-2006

Az új szezont egy Olasz Szuperkupa győzelemmel kezdte a csapat - a tavalyi bajnok Juventust győzték le 1-0-ra Verón hosszabbításban szerzett góljával. A Serie A-ban sokáig a második helyen állt az Inter, azonban a szezon végére beelőzött a Milan, így maradt a dobogó harmadik foka. A kupában sikerült a címvédés, ezúttal is a római farkasok ellen diadalmaskodva. A tavasszal kirobbant bundabotrány hatására a Juventust visszasorolták a másodosztályba, a Milánt pedig jelentős pontlevonással sújtották, akik így visszacsúsztak a negyedik helyre. Papíron az Inter kapta meg a Scudettót, az előző idény bajnoki címét pedig nem adták senkinek. A Bajnokok Ligájában a csapatot a Villareal ejtette ki a legjobb nyolc között.

2006-2007

Az Inter kerete jelentősen megerősödött az új szezonra, többek között néhány korábbi Juventus játékossal. A szuperkupa diadalt követően a csapat fölényesen nyerte meg a meggyengült bajnokságot, produkálva egy 17 meccses győzelmi sorozatot. A Serie A küzdelmei során mindössze egy vereséget szenvedett az Inter, mégpedig attól a Romától, amely ezúttal már az Olasz Kupát is megnyerte. A nemzetközi porondon azonban elmaradt az áttörés, sőt; a Valencia ellen már a legjobb 16-ban búcsúzni kényszerült a milánói alakulat.

2007-2008

A 2007/08-as idény már inkább keserves volt, mint sikeres. A BL nyolcaddöntőben a Liverpooltól elszenvedett kettős vereséget követően Mancini bejelentette távozását, majd másnapra meggondolta magát. Ezzel hatalmas bizonytalanságot okozott a csapatnál, mely majdnem elbukta tetemes előnyét a bajnokságban - csak az utolsó fordulóban sikerült bebiztosítani a bajnoki címet Parmában, egy drámai Ibrahimovic duplával. A csapat a szezon utolsó mérkőzésén 2-1-es vereséget szenvedett az AS Roma elleni kupadöntőben. A találkozó után az Inter bejelentette Mancini menesztését, akivel végül 4 szezon alatt 7 trófeát szereztek a milánóiak (3 bajnoki cím, 2-2 kupa, illetve szuperkupa győzelem.

Manchester City (2009-2013)

2009 decemberében a Manchester City vezetősége bejelentette Roberto Mancinit, mint a csapat új menedzserét. A néhány hónapos periódus még többnyire az akklimatizálódással telt, az olasz tréner az 5. helyre kormányozta be az arabok által megvásárolt klubot.

2010/2011

Mancini első teljes szezonjában megnyerte a hazai kupasorozatok közül talán a legnevesebbet, az FA kupát Yaya Touré jelentős közreműködésével - az elefántcsontparti szerezte a győztes gólt mind a városi rivális Manchester United elleni elődöntőben, mind a Stoke City ellen 1-0-ra megnyert döntőben. A bajnokságban a csapat a 3. helyen zárt, biztosítva ezzel a biztos BL csoportkörös szereplést a következő szezonra.

2011/2012

A bajnokságot sokáig vezette a gárda, azonban kora tavaszra jelentős lemaradásba került a városi riválishoz képest - a 6-1-es, Old Traffordon aratott győzelem ellenére. Miután Mancini kijelentette, hogy a bajnokság eldőlt, a csapat formája jelentősen feljavult és mivel a United elkezdett pontokat veszíteni, az egymás elleni visszavágó meccsükre 3 pontra olvadt a vörös ördögök előnye. A városi rangadón aztán megint Manchester kék fele ünnepelhetett, így azon túl, hogy Manciniék oda-vissza megverték a legnagyobb riválisukat, pontszámban is utolérték őket. Ráadásul a gólkülönbség nekik kedvezett, így az utolsó forduló előtt már a City vezette a Premier League küzdelmeit. A 38. meccsnap aztán egészen elképesztő drámát tartogatott. A United mérkőzését már lefújták, a vörösök 1-0-ra nyertek a Sunderland ellen és mivel a City vesztésre állt a végső percekben, úgy tűnt, hogy Fergussonék lesznek a bajnokok. Azonban előbb a bosnyák Dzeko egyenlített, majd a nyáron igazolt, azóta már klublegenda Sergio Aguero megnyerte a meccset a hosszabbításban a kékeknek. Ezzel a Manchester City lett a 2011/12-es szezon bajnokcsapata.

2012/2013

Az idény kezdete azonnal kupát hozott a Mancini legénységnek, ugyanis a City megnyerte a Community Shieldet, ugyanakkor olaszországi munkásságához hasonlóan Manchesterben is a szétesésről szólt az utolsó szezonja. A Bajnokok Ligájában nem sikerült továbbjutni a csoportkörből, csakúgy, mint az előző idényben - igaz, akkor az utolsó pillanatokban behúzott bajnokság feledtette a nemzetközi csalódást. Ezúttal ez nem volt meg, ugyanis a Manchester United magabiztosan nyerte meg a Premier League küzdelmeit, az FA kupában pedig ugyan eljutott a csapat a döntőig, ám ott nagy meglepetésre alulmaradt a Wigan Athletic-kel szemben. Ráadásul Mancini kapcsolata közel sem volt tökéletes jó néhány játékosával sem. Az elbukott kupadöntőt követően menesztették az olasz menedzsert, aki megalapozta a klub felemelkedését azzal a három trófeával, melyeket megnyert a korábbi ínséges évtizedek után.  

Galatasaray (2013-2014)

2013 szeptemberében Mancinit nevezték ki a neves török csapat vezetőedzőjévé. A trénerrel jó néhány emlékezetes pillanatot élhetett át a klub, melyek közül talán a legismertebb a Juventus kiejtése a BL csoportkörben. Érdekesség, hogy ami a Cityvel két BL szezon alatt nem jött össze, az itt rögtön sikerült; Mancini csapata eljutott a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába, ahol aztán a Chelsea állította meg őket rögtön a legjobb 16 között. A bajnokságot nem sikerült megnyerni, a Galata a második helyen végzett, ugyanakkor a Török Kupában összejött a végső diadal. Mancini tehát mind az öt, általa irányított csapattal nyert trófeát. A sikeresnek mondható szezont követően Mancini és a Galatasaray útjai elváltak - az olasz tréner nem megegyező célokra hivatkozott.

Visszatérés az Interhez (2014-2016)

2014 őszén Mancini azzal a céllal szerződött újra korábbi sikereinek színhelyére, hogy visszajuttassa a kék-feketéket a Bajnokok Ligájába. Ez az első, kicsivel több, mint fél szezonja alatt nem sikerült, ugyanakkor már januárban, majd pedig nyáron olyan játékosok érkeztek a csapathoz az olasz tréner hívására, akik jelentős erősítést jelentettek. A 2015/16-os bajnokságot januárig vezette is a gárda, azonban tavaszra hatalmas hullámvölgybe került az Inter, így végül a 4. helyen végeztek, ami Európa Liga csoportkört jelentett a következő idényre. 2011 óta ez volt a csapat legsikeresebb szereplése a bajnokságban. Nyáron aztán újabb játékosok érkeztek kifejezetten Mancini kérésére, azonban a tulajdonosváltás a klubnál igencsak felkavarta az állóvizet. Mancini végül a bajnokság kezdete előtt két héttel távozott az Intertől, a mai napig tisztázatlan okok miatt.

Zenit (2017-2018)

Az immár jelentős tapasztalattal rendelkező olasz tréner azzal a céllal érkezett a Zenit Szentpétervárhoz, mint korábban az Interhez - visszajuttatni a csapatot a Bajnokok Ligájába. A csapat sokáig vezette hazája bajnokságát, azonban a sok sérülés, valamint az olasz válogatott háza táján kialakult bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy a Zenit mindössze az 5. helyen végzett. Az idény végén aztán bejelentették Mancini távozását, aki végül hosszas huzavona után olasz szövetségi kapitány lett.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

játékosként[szerkesztés]

Edzőként[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Játékos statisztikái[szerkesztés]

Klub[szerkesztés]

Klub Szezon Liga Kupa Európai Összesen
Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok
Bologna 1981–1982 30 9 1 0 31 9
Sampdoria 1982–1983 22 4 5 1 27 5
1983–1984 30 8 8 2 38 10
1984–1985 24 3 11 3 35 6
1985–1986 23 6 11 4 4 2 38 12
1986–1987 26 6 5 0 31 6
1987–1988 30 5 13 3 43 8
1988–1989 29 9 11 5 8 0 48 14
1989–1990 31 11 4 2 9 2 44 15
1990–1991 30 12 10 2 7 2 47 16
1991–1992 29 6 7 3 9 4 45 13
1992–93 30 15 2 0 32 15
1993–1994 30 12 7 0 37 12
1994–1995 31 9 3 1 4 2 38 12
1995–1996 26 11 2 1 28 12
1996–1997 33 15 2 0 35 15
összesen 424 132 101 27 19 12 566 168
Lazio 1997–1998 34 5 8 1 10 3 52 9
1998–1999 33 10 7 2 7 0 47 12
1999–2000 20 0 7 3 10 0 37 3
Összesen 87 15 22 6 27 3 136 24
Leicester City 2000–2001 4 0 1 0 5 0
Karrier összesen 545 156 125 33 46 15 738 201

A válogatottban[szerkesztés]

Olaszország
Év Pályára lépések Gólok
1984 2 0
1986 1 0
1987 6 0
1988 9 1
1989 1 0
1990 3 0
1991 6 0
1992 1 0
1993 6 3
1994 1 0
összesen 36 4

Góljai a válogatottban[szerkesztés]

Gól Dátum Helyszín Ellenfél Gól Eredmény Verseny
1. 1988. június 12. Rheinstadion, Düsseldorf, Nyugat-Németország  Németország 1–0 1–1 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokság
2. 1993. március 24. Renzo Barbera Stadion, Palermo, Olaszország  Málta 4–0 6–1 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
3. 1993. március 24. Renzo Barbera Stadion, Palermo, Olaszország  Málta 6–1 6–1 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
4. 1993. szeptember 22. Kadrioru Stadium, Tallinn, Észtország  Észtország 2–0 3–0 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező

Edzői statisztika[szerkesztés]

2018. június 4-én lett frissítve.[6]

Csapat Nemzet –tól –ig Mérleg
M GY D V Győzelem %
Fiorentina olasz 2001. 2002. 44 16 14 14 36.36
Lazio olasz 2002. 2004. 102 48 32 21 47.06
Internazionale olasz 2004. 2008. 226 140 60 26 61.67
Manchester City angol 2009. 2013. 191 113 38 40 59.16
Galatasaray török 2000. 2001. 46 23 11 12 50
Internazionale olasz 2014. 2016. 76 36 16 24 47.37
Zenyit Szankt-Petyerburg orosz 2017. 2018. május 13. 44 22 13 9 50
Olaszország olasz 2018. május 13. jelenlegi 3 1 1 1 33.33
összesen 730 400 187 143 54.79

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Roberto Mancini (angol nyelven). hugmansfootballers.com
  2. Mancini: Roberto Mancini (angol nyelven). bdfutbol.com
  3. Olaszország: Mancini az új szövetségi kapitány – hivatalos (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  4. "LEGENDS – GoldenFoot" (angol nyelven). goldenfoot.com
  5. Casillas admits retirement is looming following Golden Foot award (angol nyelven). marca.com
  6. Roberto Mancini (angol nyelven). soccerbase.com

További információk[szerkesztés]