Roberto Mancini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Roberto Mancini
Roberto Mancini 2021
Roberto Mancini 2021
Személyes adatok
Teljes név Roberto Mancini[1]
Születési dátum 1964november 27. (57 éves)[2]
Születési helyJesi, Olaszország
Állampolgárság olasz
Magasság179 cm
Testtömeg78 kg
Poszt csatár
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19811982Olaszország Bologna030 00(9)
19821997Olaszország Sampdoria563 (173)
19972000Olaszország Lazio126 0(24)
2001Anglia Leicester City004 00(0)
1981-2002Összesen719 (206)
Válogatottság
19841994Olaszország Olaszország36 (4)
Edzőség
IdőszakKlub
20002001Olaszország Lazio (másodedző)
20012002Olaszország Fiorentina
20022004Olaszország Lazio
20042008Olaszország Internazionale
20092013Anglia Manchester City
20132014Törökország Galatasaray
20142016Olaszország Internazionale
20172018Oroszország Zenyit Szankt-Petyerburg
2018Olaszország Olaszország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
A Wikimédia Commons tartalmaz Roberto Mancini témájú médiaállományokat.

Roberto Mancini (Jesi, 1964. november 27. –) olasz labdarúgó, edző. 2018-tól Olaszország szövetségi kapitánya.[3]

Pályafutása[szerkesztés]

17 évesen a Bologna felnőtt együttesében kezdett játszani. 1982 és 1997 között a Sampdoria híres „aranycsapatának” a játékosa volt. Itt Viallival ők ketten voltak a híres "gól ikrek". 1997-ben került a római sasokhoz. Mikor itt 2000-ben ismét bajnok lett, 36 évesen ő viselte a 10-es mezt. Az olasz U21 csapatban 82 és 86 között 26 meccsen 9 gólt lőtt, majd 1994-ig 36 mérkőzésen 4 gólt a squadra azzurában. A csúcson vonult vissza, és 2000-ben Eriksson mester segédedzője lett a Lazio-nál, igaz 2001-ben egy rövidke időszakra még magára húzta a Leicester City mezét. 2001 telén menesztették a Fiorentina csapatától Fatih Terim-et és Mancini elvállalta az új feladatot, immáron vezetőedzőként dolgozott tovább. 2001 májusában Olasz Kupát nyert a lilákkal, akik azonban hatalmas pénzügyi válságba kerültek és el kellett adniuk legjobbjaikat a túléléshez. Mancini volt, hogy fizetést sem kapott. Végül 2002 februárjában menesztették, ugyanis kieső helyen állt a csapattal. A firenzei alakulat nem is tudta elkerülni a szezon végi búcsút. 2002 májusában Mancini lett korábbi csapatának, a Lazionak az edzője. Az itt töltött időszakát is megnehezítette egy financiális krízis, mely hatására a legjobbaktól ezúttal is meg kellett válnia. 2003-ban a csapat a negyedik helyen végzett a bajnokságban és bejutott az UEFA Kupa elődöntőjébe. Érdekesség, hogy később egyetlen csapatával sem tudott eddig eljutni egyik nemzetközi kupasorozatban sem. 2004-ben a hatodik helyre sikerült bekormányoznia az együttest, ugyanakkor az Olasz Kupában összejött a végső diadal. Az Inter erőteljes érdeklődésének hatására a Lazio a szezon végén felbontotta Mancini szerződését.

Inter (2004-2008)

2004-2005

Mancini 2004 nyarán érkezett Milánóba, azzal az ígérettel, hogy a csapat a Cúper és Zaccheroni időszakhoz képest jóval látványosabb futballt fog játszani. Az Internél hamar elnevezték ,,Mister X-nek˝ az olasz szakembert, köszönhetően a bajnokság során elért 18 döntetlennek. A kiváló tavaszi forma azonban bebiztosította a harmadik helyet a milánóiak számára. Az Olasz Kupában magabiztosan jutott be a Nerazzurri a döntőbe, ahol kettős győzelemmel diadalmaskodtak az AS Roma ellen. Ez volt a csapat első trófeája a 90-es években szerzett UEFA Kupa óta. A BL- ben drámai körülmények esett ki a csapat a legjobb nyolc között; az első meccset simán nyerte a Milan, a visszavágón azonban egy szabályosnak tűnő Cambiasso gólt nem adott meg a játékvezető, melyet követően a piros-feketék gyorsan előnybe is kerültek. A szurkolók fellázadtak az események láttán, a botrányossá váló körülmények hatására pedig a bíró lefújta a mérkőzést, melyet végül papíron a városi rivális nyert meg 3-0-ra.

2005-2006

Az új szezont egy Olasz Szuperkupa győzelemmel kezdte a csapat - a tavalyi bajnok Juventust győzték le 1-0-ra Verón hosszabbításban szerzett góljával. A Serie A-ban sokáig a második helyen állt az Inter, azonban a szezon végére beelőzött a Milan, így maradt a dobogó harmadik foka. A kupában sikerült a címvédés, ezúttal is a római farkasok ellen diadalmaskodva. A tavasszal kirobbant bundabotrány hatására a Juventust visszasorolták a másodosztályba, a Milánt pedig jelentős pontlevonással sújtották, akik így visszacsúsztak a negyedik helyre. Papíron az Inter kapta meg a Scudettót, az előző idény bajnoki címét pedig nem adták senkinek. A Bajnokok Ligájában a csapatot a Villareal ejtette ki a legjobb nyolc között.

2006-2007

Az Inter kerete jelentősen megerősödött az új szezonra, többek között néhány korábbi Juventus játékossal. A szuperkupa diadalt követően a csapat fölényesen nyerte meg a meggyengült bajnokságot, produkálva egy 17 meccses győzelmi sorozatot. A Serie A küzdelmei során mindössze egy vereséget szenvedett az Inter, mégpedig attól a Romától, amely ezúttal már az Olasz Kupát is megnyerte. A nemzetközi porondon azonban elmaradt az áttörés, sőt; a Valencia ellen már a legjobb 16-ban búcsúzni kényszerült a milánói alakulat.

2007-2008

A 2007/08-as idény már inkább keserves volt, mint sikeres. A BL nyolcaddöntőben a Liverpooltól elszenvedett kettős vereséget követően Mancini bejelentette távozását, majd másnapra meggondolta magát. Ezzel hatalmas bizonytalanságot okozott a csapatnál, mely majdnem elbukta tetemes előnyét a bajnokságban - csak az utolsó fordulóban sikerült bebiztosítani a bajnoki címet Parmában, egy drámai Ibrahimovic duplával. A csapat a szezon utolsó mérkőzésén 2-1-es vereséget szenvedett az AS Roma elleni kupadöntőben. A találkozó után az Inter bejelentette Mancini menesztését, akivel végül 4 szezon alatt 7 trófeát szereztek a milánóiak (3 bajnoki cím, 2-2 kupa, illetve szuperkupa győzelem. [4]

Manchester City (2009-2013)

2009 decemberében a Manchester City vezetősége bejelentette Roberto Mancinit, mint a csapat új menedzserét. [5] A néhány hónapos periódus még többnyire az akklimatizálódással telt, az olasz tréner az 5. helyre kormányozta be az arabok által megvásárolt klubot.

2010/2011

Mancini első teljes szezonjában megnyerte a hazai kupasorozatok közül talán a legnevesebbet, az FA kupát Yaya Touré jelentős közreműködésével - az elefántcsontparti szerezte a győztes gólt mind a városi rivális Manchester United elleni elődöntőben, mind a Stoke City ellen 1-0-ra megnyert döntőben. A bajnokságban a csapat a 3. helyen zárt, biztosítva ezzel a biztos BL csoportkörös szereplést a következő szezonra.

2011/2012

A bajnokságot sokáig vezette a gárda, azonban kora tavaszra jelentős lemaradásba került a városi riválishoz képest - a 6-1-es, Old Traffordon aratott győzelem ellenére. Miután Mancini kijelentette, hogy a bajnokság eldőlt, a csapat formája jelentősen feljavult és mivel a United elkezdett pontokat veszíteni, az egymás elleni visszavágó meccsükre 3 pontra olvadt a vörös ördögök előnye. A városi rangadón aztán megint Manchester kék fele ünnepelhetett, így azon túl, hogy Manciniék oda-vissza megverték a legnagyobb riválisukat, pontszámban is utolérték őket. Ráadásul a gólkülönbség nekik kedvezett, így az utolsó forduló előtt már a City vezette a Premier League küzdelmeit. A 38. meccsnap aztán egészen elképesztő drámát tartogatott. A United mérkőzését már lefújták, a vörösök 1-0-ra nyertek a Sunderland ellen és mivel a City vesztésre állt a végső percekben, úgy tűnt, hogy Fergussonék lesznek a bajnokok. Azonban előbb a bosnyák Dzeko egyenlített, majd a nyáron igazolt, azóta már klublegenda Sergio Aguero megnyerte a meccset a hosszabbításban a kékeknek. Ezzel a Manchester City lett a 2011/12-es szezon bajnokcsapata. [6]

2012/2013

Az idény kezdete azonnal kupát hozott a Mancini legénységnek, ugyanis a City megnyerte a Community Shieldet, ugyanakkor olaszországi munkásságához hasonlóan Manchesterben is a szétesésről szólt az utolsó szezonja. A Bajnokok Ligájában nem sikerült továbbjutni a csoportkörből, csakúgy, mint az előző idényben - igaz, akkor az utolsó pillanatokban behúzott bajnokság feledtette a nemzetközi csalódást. Ezúttal ez nem volt meg, ugyanis a Manchester United magabiztosan nyerte meg a Premier League küzdelmeit, az FA kupában pedig ugyan eljutott a csapat a döntőig, ám ott nagy meglepetésre alulmaradt a Wigan Athletic-kel szemben. Ráadásul Mancini kapcsolata közel sem volt tökéletes jó néhány játékosával sem. Az elbukott kupadöntőt követően menesztették az olasz menedzsert, aki megalapozta a klub felemelkedését azzal a három trófeával, melyeket megnyert a korábbi ínséges évtizedek után. [7] 

Galatasaray (2013-2014)

2013 szeptemberében Mancinit nevezték ki a neves török csapat vezetőedzőjévé. A trénerrel jó néhány emlékezetes pillanatot élhetett át a klub, melyek közül talán a legismertebb a Juventus kiejtése a BL csoportkörben. Érdekesség, hogy ami a Cityvel két BL szezon alatt nem jött össze, az itt rögtön sikerült; Mancini csapata eljutott a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába, ahol aztán a Chelsea állította meg őket a legjobb 16 között. A bajnokságot nem sikerült megnyerni, a Galata a második helyen végzett, ugyanakkor a Török Kupában összejött a végső diadal. Mancini tehát mind az öt, általa irányított csapattal nyert trófeát. A sikeresnek mondható szezont követően Mancini és a Galatasaray útjai elváltak - az olasz tréner nem megegyező célokra hivatkozott. [8]

Visszatérés az Interhez (2014-2016)

2014 őszén Mancini azzal a céllal szerződött újra korábbi sikereinek színhelyére, hogy visszajuttassa a kék-feketéket a Bajnokok Ligájába. Ez az első, kicsivel több, mint fél szezonja alatt nem sikerült, ugyanakkor már januárban, majd pedig nyáron olyan játékosok érkeztek a csapathoz az olasz tréner hívására, akik jelentős erősítést jelentettek. A 2015/16-os bajnokságot januárig vezette is a gárda, azonban tavaszra hatalmas hullámvölgybe került az Inter, így végül a 4. helyen végeztek, ami Európa Liga csoportkört jelentett a következő idényre. 2011 óta ez volt a csapat legsikeresebb szereplése a bajnokságban. Nyáron aztán újabb játékosok érkeztek kifejezetten Mancini kérésére, azonban a tulajdonosváltás a klubnál igencsak felkavarta az állóvizet. Mancini végül a bajnokság kezdete előtt két héttel távozott az Intertől. [9]

Zenit (2017-2018)

Az immár jelentős tapasztalattal rendelkező olasz tréner azzal a céllal érkezett a Zenit Szentpétervárhoz, mint korábban az Interhez - visszajuttatni a csapatot a Bajnokok Ligájába. A csapat sokáig vezette hazája bajnokságát, azonban a sok sérülés, valamint az olasz válogatott háza táján kialakult bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy a Zenit mindössze az 5. helyen végzett. Az idény végén aztán bejelentették Mancini távozását, aki végül hosszas huzavona után olasz szövetségi kapitány lett. [10]

Sikerei, díjai[szerkesztés]

játékosként[szerkesztés]

Edzőként[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Játékos statisztikái[szerkesztés]

Klub[szerkesztés]

Klub Szezon Liga Kupa Európai Összesen
Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok Pályára lépések Gólok
Bologna 1981–1982 30 9 1 0 31 9
Sampdoria 1982–1983 22 4 5 1 27 5
1983–1984 30 8 8 2 38 10
1984–1985 24 3 11 3 35 6
1985–1986 23 6 11 4 4 2 38 12
1986–1987 26 6 5 0 31 6
1987–1988 30 5 13 3 43 8
1988–1989 29 9 11 5 8 0 48 14
1989–1990 31 11 4 2 9 2 44 15
1990–1991 30 12 10 2 7 2 47 16
1991–1992 29 6 7 3 9 4 45 13
1992–93 30 15 2 0 32 15
1993–1994 30 12 7 0 37 12
1994–1995 31 9 3 1 4 2 38 12
1995–1996 26 11 2 1 28 12
1996–1997 33 15 2 0 35 15
összesen 424 132 101 27 19 12 566 168
Lazio 1997–1998 34 5 8 1 10 3 52 9
1998–1999 33 10 7 2 7 0 47 12
1999–2000 20 0 7 3 10 0 37 3
Összesen 87 15 22 6 27 3 136 24
Leicester City 2000–2001 4 0 1 0 5 0
Karrier összesen 545 156 125 33 46 15 738 201

A válogatottban[szerkesztés]

Olaszország
Év Pályára lépések Gólok
1984 2 0
1986 1 0
1987 6 0
1988 9 1
1989 1 0
1990 3 0
1991 6 0
1992 1 0
1993 6 3
1994 1 0
összesen 36 4

Góljai a válogatottban[szerkesztés]

Gól Dátum Helyszín Ellenfél Gól Eredmény Verseny
1. 1988. június 12. Rheinstadion, Düsseldorf, Nyugat-Németország  Németország 1–0 1–1 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokság
2. 1993. március 24. Renzo Barbera Stadion, Palermo, Olaszország  Málta 4–0 6–1 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
3. 1993. március 24. Renzo Barbera Stadion, Palermo, Olaszország  Málta 6–1 6–1 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező
4. 1993. szeptember 22. Kadrioru Stadium, Tallinn, Észtország  Észtország 2–0 3–0 1994-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező

Edzői statisztika[szerkesztés]

2022. március 29-én lett frissítve.[13]

Csapat Nemzet –tól –ig Mérleg
Mérkőzések Győzelmek Döntetlenek Vereségek Győzelem % Rúgott gólok Kapott gólok Gólkülönbség
Fiorentina olasz 2001. február 26. 2002. január 14. 44 16 14 14 36.36 48 75 −27
Lazio olasz 2002. május 9. 2004. június 14. 102 48 32 21 47.06 160 102 +58
Internazionale olasz 2004. július 7. 2008. május 29. 226 140 60 26 61.67 404 189 +215
Manchester City angol 2009. december 19. 2013. május 13. 191 113 38 40 59.16 361 176 +185
Galatasaray török 2013. szeptember 30. 2014. június 11. 46 23 11 12 50 82 47 +35
Internazionale olasz 2014. november 14. 2016. augusztus 8. 76 36 16 24 47.37 110 85 +25
Zenyit Szankt-Petyerburg orosz 2017. június 1. 2018. május 13. 44 22 13 9 50 74 35 +39
Olaszország olasz 2018. május 15. jelenlegi 48 31 13 4 64.58 105 26 +79
összesen 778 426 197 155 54.76 1344 734 +610

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Roberto Mancini (angol nyelven). hugmansfootballers.com. [2017. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 24.)
  2. Mancini: Roberto Mancini (angol nyelven). bdfutbol.com
  3. Olaszország: Mancini az új szövetségi kapitány – hivatalos (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  4. Inter Milan sack coach Mancini”, Reuters, 2008. május 29. (Hozzáférés ideje: 2019. november 27.) (angol nyelvű) 
  5. Taylor, Louise. „Manchester City confirm Roberto Mancini will replace Mark Hughes as manager”, The Observer, 2009. december 19. (Hozzáférés ideje: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  6. Manchester City 3-2 QPR”, 2012. május 13. (Hozzáférés ideje: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  7. Roberto Mancini: Manchester City sack manager”, 2013. május 14. (Hozzáférés ideje: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  8. Roberto Mancini: Galatasaray manager leaves club”, 2014. június 11. (Hozzáférés ideje: 2019. november 27.) (brit angol nyelvű) 
  9. Mancini hit for six as massive Spurs defeat sees Inter sack head coach (angol nyelven). Evening Standard, 2016. augusztus 8. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  10. Sunderland, Tom: Roberto Mancini Named Italy National Team Manager (angol nyelven). Bleacher Report. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  11. "LEGENDS – GoldenFoot" (angol nyelven). goldenfoot.com
  12. Casillas admits retirement is looming following Golden Foot award (angol nyelven). marca.com
  13. Roberto Mancini (angol nyelven). soccerbase.com

További információk[szerkesztés]