Cesare Maldini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cesare Maldini
NEC tegen Feyenoord 0-2. A. C. Milaan hulptrainer Maldini op tribune, Bestanddeelnr 922-9044.jpg
Személyes adatok
Teljes név Cesare Maldini
Születési dátum 1932. február 5.
Születési hely Trieszt, Olaszország
Halálozási dátum 2016. április 3.[1] (84 évesen)
Halálozási hely Milánó, Olaszország
Állampolgárság olasz
Magasság 182 cm
Testtömeg 76 kg
Poszt hátvéd
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19521954 olasz Triestina 0320(0)
19541966 olasz Milan 3470(3)
19661967 olasz Torino 0330(0)
Válogatottság
19621968 Olaszország Olaszország 25 (1)
Edzőség
Időszak Klub
19721974 olasz Milan
19741976 olasz Foggia
19761977 olasz Ternana
19771980 olasz Parma
19861996 olasz Olaszország U21
19961998 olasz Olaszország
2001 olasz Milan
20012002 Paraguay Paraguay
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cesare Maldini témájú médiaállományokat.

Cesare Maldini (Trieszt, 1932. február 5.Milánó, 2016. április 3.) olasz válogatott labdarúgó, hátvéd, edző. Fia Paolo Maldini, válogatott labdarúgó.

Családja[szerkesztés]

Maldini 1932-ben született Triesztben, szlovén származású szülők gyermekeként. A család eredeti neve Maldić, ebből olaszosították Maldinire egy évvel Cesare születése előtt. A munkásosztálybeli szülők sokáig a szlovén többségű Servolában éltek, ez pedig Cesaréra is hatással volt, egész életében megőrizte jellegzetes trieszti akcentusát.

Fia, Paolo sokáig az olasz válogatott rekordere volt a válogatott fellépéseket illetően, jelenleg harmadik Buffon és Cannavaro mögött. Unokái, Christian és Daniel szintén labdarúgók, jelenleg a Milan utánpótláscsapatában.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

Játékoskarrierjét szülővárosában, a Triestinában kezdte 1952-ben, majd két év elteltével az egyik legsikeresebb olasz együtteshez, a Milanhoz igazolt. Pályafutása nagy részében középső védőként vagy szűrőként számítottak rá, de bevethető volt jobbhátvédként is, ha a szükség úgy hozta.[3] A piros-feketékkel négy bajnoki címet szerzett, valamint egyszer megnyerte a BEK-et is.[4][5] Tizennégy év milánói játék után 1966-ban egy évre eligazolt a Torinóhoz, majd harmincöt évesen visszavonult.

Edzőként első alkalommal legnagyobb sikerei helyszínén, Milánóban ülhetett a kispadra, előbb Nereo Rocco segítőjeként, majd 1972-ben már vezetőedzőként. Ezt követően a Foggiát, a Ternanát és a Parmát irányította (kettő, egy illetve ismét két évig), majd egy hosszabb szünetet tartott. 1986-ban vállalt ismét munkát, amikor ő lett az olasz U21-es válogatott szövetségi kapitánya. A huszonegy éven aluliakkal rekord számú, három alkalommal nyerték meg az Európa-bajnokságot.[6] A csapat magját olyan játékosok alkották, mint Gianluigi Buffon, Fabio Cannavaro vagy Francesco Totti, akik 2006-ban nagy szerepet játszotta abban is, hogy Olaszország világbajnok lett. Az U21-es csapat után a felnőttválogatottat vette át Arrigo Sacchitól, majd ki is juttatta az 1998-as vb-re. Itt az olaszok számára a negyeddöntő jelentette a végállomást, ahol Franciaország ellen egy 0–0-s meccs után tizenegyespárbajban maradt alul. A sikertelen világbajnokság után, részben a média és a közvélemény nyomására, amiért kritizálták ultradefenzív játékstílusát, lemondott.

2001-ben rövid időre visszatért a Milanhoz, majd nem sokkal ezután, közel hetvenévesen először vállalt munkát külföldön, amikor Paraguay irányítását bízták rá.[7] A fogadtatása nem volt egyértelműen pozitív, ugyanis egyrészt nem beszélt jól spanyolul, valamint a hazai edzőtársadalom sem igazán örült a kinevezésének, ugyanis nem volt túl gyakori a külföldi szövetségi kapitány a válogatott élén. A játékosok, többek között a csapat legnagyobb sztárja, José Luis Chilavert, egyöntetűen kiálltak mellette.[8] Maldini akkor vette át a gárdát, amikor az már kijutott a koreai-japán közös rendezésű vb-re, és a torna legidősebb edzője volt a maga hetven évével. Bár Chilavert az első két csoportmeccsen nem játszott, a csapatnak sikerült kiharcolnia a továbbjutást, azonban a nyolcaddöntőben Németország már túl erősnek bizonyult, igaz, Paraguay csak egy 89. percben bekapott góllal maradt alul.

Pályafutása statisztikái[szerkesztés]

Szezon Csapat Bajnokság Kupa Nemzetközi Egyéb Összesen
Kiírás Mérk. Gól Kiírás Mérk. Gól Kiírás Mérk. Gól Kiírás Mérk. Gól Mérk. Gól
1952–1953 ITA Triestina A 1 0 - - - - - - - - - 1 0
1953–1954 A 31 0 - - - - - - - - - 31 0
Triestina összesen 32 0 - - - - - - 32 0
1954–1955 ITA Milan A 27 1 - - - - - - Latin kupa 1 0 28 1
1955–1956 A 22 0 - - - BEK 6 0 Latin kupa 2 0 30 0
1956–1957 A 21 1 - - - - - - Latin kupa 2 0 23 1
1957–1958 A 32 0 CI 3 0 BEK 8 0 - - - 43 0
1958–1959 A 34 0 CI 1 0 - - - Barátság Kupa 1 0 36 0
1959–1960 A 29 0 CI - - BEK 4 0 Barátság Kupa 1 0 34 0
1960–1961 A 30 0 CI 2 0 - - - Barátság Kupa 2 0 34 0
1961–1962 A 34 1 CI - - VVK 2 0 Barátság Kupa - - 36 1
1962–1963 A 31 0 CI 1 0 BEK 9 0 Barátság Kupa 2 0 43 0
1963–1964 A 22 0 CI 1 0 BEK 3 0 Világkupa 3 0 29 0
1964–1965 A 34 0 CI - - VVK 2 0 - - - 36 0
1965–1966 A 31 0 CI 1 0 VVK 8 0 - - - 40 0
Milan összesen 347 3 9 0 42 0 14 0 412 3
1966–1967 ITA Torino A 33 0 CI 3 0 - - - Alpok-kupa 3 0 39 0
Összesen 412 3 12 0 42 0 17 0 451 3

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

Edzőként[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. E' morto Cesare Maldini (olasz nyelven). Repubblica, 2016. április 3. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
  2. Christian Maldini. Discipline Knowledge
  3. A.C. Milan Hall of Fame: Cesare Maldini. www.acmilan.com. (Hozzáférés: 2015. április 1.)
  4. Wembley 1963. Uefa.com
  5. Cesare Maldini (olasz nyelven). http://www.magliarossonera.it . (Hozzáférés: 2015. április 22.)
  6. Italy beats Spain: third European title for Cesare Maldin. FIGC.it
  7. Maldini to Coach Paraguay in Cup. New York Times. (Hozzáférés: 2001. december 28.)
  8. World Cup 2002 Cesare Maldini. BBC