Gianluca Vialli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gianluca Vialli
Személyes adatok
Születési dátum 1964. július 9. (49 éves)
Születési hely Cremona, Olaszország
Poszt csatár
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19801984 Cremonese 1290(32)
19841992 Sampdoria 2960(115)
19921996 Juventus 1570{48}
19961999 Chelsea 740{30}
Válogatottság
19851992 Olaszország 590(16)
Edzőség
Időszak Klub
19982000 Chelsea
20012002 Watford
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Gianluca Vialli (Cremona, 1964. július 9. –) olasz válogatott labdarúgó, olasz gólkiráy, vezetőedző.

Pályafutása játékosként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cremonese, Sampdoria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gianluca Vialli 1964-ben Cremonában, egy milliomos fiaként született. 16 évesen kerül a helyi Cremonese csapatához, de eleinte nem megy neki a játék. 1984-ben már 10 gólt lőtt, így felkeltette más klubok érdeklődését - a nyáron a Sampdoria szerződtette. 1985-ben Olasz Kupa-győztes, és a válogatottban is bemutatkozott. Az 1986-os mexikói VB-n kerettag. 1988-ban és 1989-ben ismét elnyeri az Olasz Kupát. Az 1990-es KEK-sorozatban meg sem állnak a döntőig, ahol Vialli két góljával megnyerik a trófeát. A hazai földön megrendezett Világbajnokságon bronzérmes az olasz válogatottal. Egy évre rá olasz bajnoki címet nyer, és 16 találatával gólkirály! 1992-ben BEK-ezüstérmes - a Barcelonával már nem bírtak a Wembley-ben megrendezett döntőn. Az 1992/93-as szezon végén - akkori világrekordot jelentő összegért - 12 és fél millió fontért szerződteti a Juventus!

Juventus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban UEFA-kupa-győztes a torinói Zebrákkal. 1994-ben már nem nevezi a VB-keretbe Arrigo Sacchi szövetségi kapitány. 1995-ben a scudetto mellé az Olasz Kupát is begyűjti - Vialli 16 góllal járul hozzá a sikerekhez. Ugyanabban az évben - a döntőben szerzett gyönyörű gólja ellenéreBajnokok Ligája-győzelemre vezeti a Juvét. Szerződése lejártakor kerül a Chelsea-hez, bár a Glasgow Rangers FC is csábítja.

Chelsea[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996 augusztus 18-án, a Southampton FC elleni idegenbeli gól nélküli döntetlennel mutatkozik be a Premier League-ben. Nincs bérelt helye a csapatban, ezért nem teljesen felhőtlen a kapcsolata Ruud Gullittal. A Middlesbrough ellen megnyert 1997-es FA Kupa-döntőn a 89.percben csereként áll be. 1997 őszén a Barnsley FC 6-0-s leigázásából 4 góllal veszi ki a részét, ennek ellenére a szezon első 10 meccsén csak négy alkalommal kezdő. A Tromsö elleni KEK-mérkőzésen mesterhármast lő, de az azt követő három találkozón mégsem lép pályára.

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első mérkőzését az olasz válogatottban 1985-ben egy Olaszország-Lengyelország barátságos mérkőzésen játszotta.

Első találatát címeres mezben 1986-ban egy Málta elleni Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen szerezte.

59 olasz válogatott mérkőzésen 16 gólt lőtt. Részt vett az 1986-os mexikói és 1990-es itáliai VB-ken valamint az 1988-as németországi EB-n is. Az U21 válogatottban 20 meccsen 11 gólt lőtt.

Szereplése a nagy tornákon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986-os labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4 mérkőzésen lépett pályára, minden esetben csereként

1988-as labdarúgó Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4 mérkőzésen lépett pályára, minden meccsen kezdő volt, gólt rúgott Spanyolország ellen, mellyel az olaszok 1-0-ra nyertek.

1990-es labdarúgó-világbajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

3 mérkőzésen lépett pályára, mindhárom esetben kezdő volt.

Pályafutása edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 februárjában átveszi a menesztett Gullit pozícióját a Chelseanél: játékos-menedzserként irányítja a továbbiakban a Kékeket. Tavasszal a Ligakupát és a KEK-et is elnyeri! 1998-ban megnyeri az Európai Szuperkupa trófeát is, a döntőben a Real Madridot Gustavo Poyet góljával 1-0-ra verik meg. 1999 nyarán akasztja végleg szögre futballcipőit - ezentúl csak a menedzseri feladatokra koncentrál. Az előző (1998/99-es) szezon harmadik helyének köszönhetően először indulhatnak a Bajnokok Ligájában! 2000 tavaszán a negyeddöntőben állítja meg az FC Barcelona, de májusban elnyeri az FA Kupát. Már ekkor rebesgették távozását, de ezt cáfolta a klubvezetés. 2000 nyarán 24 millió fontot költ játékosvásárlásra, ennek eredményeként augusztusban megverik a bajnok Manchester Unitedet is a Charity Shieldért. A nyitófordulóban elért győzelmet (4-2 a West Ham United ellen) három döntetlen és egy kínos vereség követett. 2000.szeptember 12-én este bejelentik menesztését.

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Menedzseri statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Nemzet -Tól -Ig Record
M Gy D V Győzelem %
Chelsea 1998. február 12. 2000. szeptember 12. 143 76 38 29 53.15
Watford 2001. június 1. 2002. június 14. 52 20 11 21 38.46
Összesen 195 96 49 50 49.23

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai játékosként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sampdoria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juventus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chelsea (1998-tól játékos-edző)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chelsea[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]