Ugrás a tartalomhoz

Chelsea FC

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chelsea
Csapatadatok
Teljes csapatnévChelsea Football Club
BecenévThe Blues (A Kékek),
Pensioners (Nyugdíjasok)
SzékhelyFulham Road, London, Anglia
Alapítva1905. március 10.
Klubszínek         
StadionStamford Bridge
VezetőedzőOlaszország Enzo Maresca
ElnökUSA Bruce Buck
BajnokságPremier League
Nemzeti sikerek
angol Bajnok6 alkalommal
angol Kupagyőztes8 alkalommal
angol Szuperkupa-győztes4 alkalommal
angol Ligakupa-győztes5 alkalommal
Nemzetközi sikerek
BL2 alkalommal
EL2 alkalommal
UEFA-szuperkupa2 alkalommal
KEK2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzés795, Ron Harris
Legtöbb gól211, Frank Lampard
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Harmadik
Jelenlegi szezon
2024–2025-ös szezon
Hivatalos honlap
Chelsea honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Chelsea témájú médiaállományokat.

A Chelsea Football Club, röviden Chelsea FC profi angol labdarúgóklub, melynek székhelye Nyugat-Londonban, Fulhamben található. 1905-ben alapították, jelenleg az FA Premier League-ben szerepel. A klub hazai mérkőzéseit alapítása óta a Stamford Bridge-en játssza, mely 41 837 férőhelyes.

A Chelsea első nagy sikerét 1955-ben érte el, amikor megnyerte a bajnokságot. A gárda összességében hatszoros angol bajnok, nyolcszoros FA-kupa, négyszeres Angol Ligakupa és szintén négyszeres FA Community Shield győztes. Európai szinten kétszeres Kupagyőztesek Európa-kupája és Európa-liga-győztes, illetve az első és eddig egyetlen londoni klub, amely megnyerte a Bajnokok Ligáját.[1][2]

A klub hagyományos mezszíne a kék felső és alsó, valamint a fehér sportszár. A klub címere az évek során sokszor megváltozott, a jelenlegiben egy pálcát tartó kék címeroroszlán látható.

2012-ben a Forbes magazin eszerint a Chelsea a hetedik legértékesebb klub a világon.[3][4]

Klubtörténet

[szerkesztés]
A Chelsea FC első csapata 1905 szeptemberében.

1904-ben Gus Mears megszerezte a Stamford Bridge atlétikai stadiont, azonban ő futballpályaként szerette volna használni. Bérlését Fulham közelében elutasították, így Mears úgy döntött, saját klubot alapít, mely használni fogja majd a stadiont. Mivel már létezett egy Fulham nevű klub, olyan nevek kerültek szóba, mint Kensington FC, Stamford Bridge FC és London FC. Végül Chelsea néven alakult meg a gárda 1905. március 10-én a Felkelő nap pubban (napjainkban A Hentes Kampója), mely a Fulham Road bejáratával szemben található meg, és elindulhatott a másodosztályban.[5][6]

A klub a második szezonjában már feljutott az első osztályba. 1915-ben bejutottak az FA-kupa döntőjébe, ott azonban a Sheffield United csapatától vereséget szenvedtek az Old Traffordon.1920-ban harmadikak lettek a bajnokságban, legjobb helyezésüket eddig elérve.[7] A Chelsea ezek után nagy szurkolói tömegeket és híres játékosokat vonzott a sikerek láttán, azonban a két világháború között nem tudott a csapat trófeát nyerni.[8][9] A háború után a korábban az Arsenalban játszó Ted Drake lett a Chelsea edzője 1952-ben. Az ő edzősködése idején javultak a fiatalok edzései, a stadiont újjáépítették, így nagyobb nézőszámban látogathattak ki meccsekre. Végül az 1954-1955-ös szezonban Drake győzelemre vezette csapatát, így a Chelsea elkönyvelhette első bajnoki győzelmét. A következő szezonban az UEFA, az Európai Labdarúgó-szövetség létrehozta a legjobb bajnokcsapatnak járó trófeát, a BEK-et (napjainkban Bajnokok Ligája), azonban az angol vezetőség a klub indulását teljesen ellenezte, így nem indultak el az európai porondon.[10] A Chelseat ezek után sikertelen éra jellemezte, a következő szezonban a táblázat közepén végeztek a bajnokságban. 1961-ben Drake lemondott, helyére a klub korábbi játékosmenedzsere, Tommy Docherty lépett.

A Chelsea teljesítménye a bajnokságban 1905-től napjainkig.

Docherty teljesen más csapatot rakott össze, az ő időszakát sikerek jellemezték, az 1964-65-ös szezonban megnyerték a bajnokságot, illetve bejutottak az FA-kupa és a Ligakupa döntőjébe, ott azonban elmaradt a győzelem.[11] Három szezont követően a kupaküzdelmek során az elődöntőig meneteltek, ezt követően Docherty utódja Dave Sexton lett. Az ő edzősködése során a gárda elhódította az FA-kupát, miután fő riválisát a Leeds Unitedet 2-1-re legyőzte a döntőben. Ezt követően megnyerrték aKEK kiírását is, a Real Madrid csapata ellen Athénban.

Az 1970-es és 1980-as éveket válságos évtizedek jellemezték. A klub nem tudta miből fenntartani a stadionját, a kiemelkedő játékosokat ezért eladták, ezt követően a csapat kiesett a másodosztályba.[12] További problémákat okoztak a szurkolók lázadásai.[13] 1982-ben szerencsés fordulat következett be, Ken Bates ugyanis potom 1 fontért vásárolta meg a klubot, a stadiont ingatlanfejlesztőknek eladta, felmerült, hogy végleg elveszítik otthonukat a klub játékosai.[14] A csapat ezután kiesett a harmadosztályba is, azonban 1983-ban a klub igazgatója, John Neal meggyőző csapatot rakott össze. A gárdának sikerült feljutnia a másodosztályba ebben a szezonban, majd az első osztályba ismét feljutottak, miután diadalmaskodtak az 1988-1989-es szezonban.

A Chelsea játékosai ünneplik a 2011–2012-es UEFA-bajnokok ligája győzelmüket.

A későbbiekben Bates, a tulajdonos, úgy döntött, alkut köt azokkal a bankokkal, akik az ingatlan fejlesztőt képviselik, így felvásárolhatja a stadiont.[15] Azonban nem járt sikerrel, a tőzsdén ugyanis csődbe vitte a csapatot. A Chelsea meggyőzően teljesített az első osztályban, bár a bajnokságot nem nyerte meg, többek között bejutott az 1994-es FA-kupa döntőjébe. Ezután a klub menedzsere a csapat korábbi híres labdarúgója, Ruud Gullit lett 1996-ban. Céljának azt tűzte ki, hogy a gárda nemzetközi szinten is érjen el sikereket. Később célja valóra vált, 1998-ban ugyanis a csapat bejutott a KEK döntőjébe, és meg is nyerte azt a VfB Stuttgart ellen. Korábban, 1997-ben Gianluca Vialli edzősködése vezetésével a klub megnyerte az FA-kupát, majd először indulhatott el a Bajnokok Ligájában az 1999-2000-es szezonban. Ezt követően Viallit Claudio Ranieri javára kirúgták, így a Chelsea az ő menedzselése során jutott be a 2002-es FA kupa döntőjébe, illetve 2002-2003-as Bajnokok Ligájába.

2003 júniusában Bates eladta a klubot az orosz milliárdosnak, Roman Abramovicsnak, aki 140 millió fontért vásárolta meg tőle a csapatot.[16] A tulajdonos 100 millió fontot költött új játékosokra, azonban Ranieri nem tudott velük nyerni egyetlen trófeát sem, így őt kirúgták, helyére a portugál José Mourinho került.[17][18] Mourinho az újonnan összerakott csapattal megnyerte az angol bajnokságot 1955-öt követően kétszer (2004–2005,2006–2007)[19] az FA-kupát 2007-ben, és a klub további két Ligakupa győzelemmel gazdagodott (2005, 2007).

2007 szeptemberében Mourinhot Ávrám Grant váltotta,[20] aki bevezette a csapatot a Bajnokok Ligája döntőjébe. A Chelsea tizenegyes párbajban bukta el a párharcot a Manchester United ellen.

A Chelsea FC egyik kezdőcsapata 2012-ben

2009-ben Guus Hiddinket nevezték ki a menedzsernek, aki FA-kupa-győzelemre vezette a Chelseat, őt Carlo Ancelotti követte, aki duplázott: a csapat megnyerte a bajnokságot és az Fa-kupát is.

2011 júniusában Ancelottit kirúgták, őt követte André Villas-Boas, akit a szezon végén elbocsátottak a csapattól.

A Chelseat Roberto Di Matteo vette át, aki elérte a csapattal az első Bajnokok Ligája győzelmet, és FA-kupát nyert.

2013-ban Rafael Benítezt nevezték ki ideiglenesen a klub élére.A spanyol mester irányításával Európa-ligát nyertek.A döntőben : Chelsea-Benfica 3-1.2013 nyarán José Mourinho visszatért a kispadra.Második edzői regnálása alatt a 2014-15-ös szezonban Carling Cupot és bajnokságot nyertek a kékek. A 2015-16-os szezont azonban nagyon rosszul kezdték, a bajnokság fél távjánál csupán a 16. helyen álltak. Mourinhonak mennie kellett, utódja a szezon végéig Guus Hiddink lett. Hiddink helyét Antonio Conte vette át, akivel angol bajnok lett a csapat. Ennek ellenére az olasz edző távozott pozíciójáról. A Chelsea következő menedzserei Maurizio Sarri és Frank Lampard voltak, akik nem tudták visszavezetni a Chelsea-t a legjobbak közé. Lampard kirúgását követően Thomas Tuchel lett a klub edzője, aki Bajnokok Ligája sikerre vezette csapatát.

2021 áprilisában az csapat egyike volt azon 12 klubnak, amely megegyezett az Európai Szuperliga megalapításában,[21] amelyből három nap után kilépett a csapat.[22]

Stadion

[szerkesztés]
A Stamford Bridge 1905-ben
Több információért lásd a Stamford Bridge szócikket

A klub stadionja a Stamford Bridge, ahol a Chelsea a megalapítás óta játssza hazai mérkőzéseit. Hivatalosan 1877. április 28-án nyitották meg, az ezt követő 28 év során pedig a London Athletics Club atlétikai versenyeinek szolgált otthonul. 1904-ben Gus és J T Mears megvásárolták, hogy futballpályává alakítsák át a Bridge-et, melyet aztán Archibald Leitch tervezett meg. A stadiont felajánlották a Fulham FC-nek, a visszautasítás azonban arra ösztönözte a tulajdonosokat, hogy saját klubot alapítsanak. Így született meg a Chelsea.

A Stamford Bridge belülről

A harmincas években megépült a déli oldalon a lelátó, ami később a Shed End nevet kapta. A klub története során ez vált a leghangosabb szurkolók törzshelyévé, főként a hatvanas és a hetvenes évektől kezdve. Ebben az időben döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy az egész stadiont modernizálják. Az állóhelyeket meg akarták szüntetni és összesen 50 000 férőhelyes lelátókat szerettek volna kialakítani.[23] A munkálatokat az East Stand-en kezdték, a költségek azonban akkorák voltak, hogy az építkezéseket le kellett állítani, a Chelsea ugyanis csődközeli helyzetbe került. Egészen a kilencvenes évek közepéig kellett várni a folytatásra. Ken Batesnek köszönhetően ekkorra már normalizálódott a klub pénzügyi helyzete. A felújítások ismét megkezdődtek, az északi, a nyugati és a déli oldalon a lelátókat átalakították, az állóhelyeket ülőhelyekre cserélve; a Stamford Bridge 2001-re teljesen elkészült. Ma 42 055 férőhelyes és Európa egyik legkorszerűbb stadionja.

Címerek

[szerkesztés]

A klub megalakulása óta ötféle címert használt, bár mindegyik keresztülment kisebb változtatásokon. 1905-ben a legelső címeren egy Chelsea nyugdíjas (Chelsea pensioner) volt látható, amiről a csapat az egyik becenevét is kapta: Pensioners, vagyis Nyugdíjasok. Habár sosem jelent meg a mezeken (viszont a programfüzeteken igen), a címert fél évszázadig használták, egészen 1952-ig. Mikor Ted Drake 1952-ben menedzser lett, átformálta a klub imidzsét; eltávolíttatta a régi címert a programfüzetekből, mivel egy teljesen újat szeretett volna bevezetni. Amíg az új címer kész nem lett, a csapat egy átmeneti címert használt: a pajzs alakú kék címerben a C.FC betűk voltak láthatóak. Ez csupán egy évig volt használatban. Drake új címerében egy hátranéző, álló kék oroszlán volt, és egy pálcát tartott, körülötte vörös rózsák és focilabdák voltak. Az oroszlán gróf Cadogan címeréből való, aki akkor a klub elnöke volt, a pálca a Westminsteri apátságra utal, a rózsák pedig Anglia nemzeti szimbólumai.[24] Ez volt az első címer, ami már a mezeken is megjelent.

A klub újra csak 1986-ban váltott címert, mikor új tulajdonosa lett a Chelsea-nek. Az új címerben megmaradt az oroszlán, viszont ez már sokkal egyszerűbb, természethűbb minta volt, mint az előző, és kék helyett sárga volt, de előfordult piros változatban is. Körülötte a korábbi változathoz hasonlóan a C.FC betűk voltak olvashatóak. A címer használatos volt kék címerpajzsban és anélkül is.

A 2005–06-os szezonban ünnepelte a klub fennállásának századik évfordulóját, ennek tiszteletére ismét új címert vezettek be, amiben visszatértek a Ted Drake által terveztetett címer elemei, a kék pálcatartó oroszlán és a körülötte levő rózsák, labdák, amik a szezon végén aranyszínűről ismét vörösre változtak.[25]

Team colours Team colours Team colours
Team colours
Team colours
A Chelsea első meze (1905- kb. 1912)

A csapat mindig kék mezt viselt, habár kezdetben a jelenleginél világosabb árnyalatúbbat, és a maival ellentétben fehér nadrágot és sötétkék zoknit. A világoskék színt a klub akkori elnökének, Earl Cadogan-nak a lovaglóruhájáról vették át. A világoskék mez nem volt hosszú életű, 1912 körül felváltotta a királykék változat. Mikor Tommy Docherty az 1960-as évek elején menedzser lett, ismét megváltoztatta a mezt: a nadrágot kékre, a sportszárt fehérre cserélte. Szerinte ezek a színek egyedülkállóvá tették a csapatot, mivel egy nagy klub sem használta ezt a színösszeállítást. Ezt a felszerelést először az 1964–65-ös szezonban viselték.

Team colours Team colours Team colours
Team colours
Team colours
Idegenbeli mez 2007–08-ban

A Chelsea hagyományos idegenbeli színei a sárga és a fehér kék szegéllyel, de mint a legtöbb csapatnál, náluk is voltak kivételek. Az első idegenbeli mez fekete-fehér csíkos volt, de egy mérkőzésen, az 1966-os FA-kupa elődöntőn az olasz Internazionale csapatához hasonlóan kék-fekete csíkos mezt viseltek. A hatvanas években, állítólag a magyar futball előtt tisztelegve, piros felsőben, fehér nadrágban, és zöld sportszárban is játszottak.[forrás?] Voltak azonban mentazöld (az 1980-as években), piros-fehér kockás (az 1990-es évek elején), valamint szürke-narancssárga (az 1990-es évek közepén) idegenbeli mezek is.[26] A 2007–08-as szezonban neonzöld, fekete csíkokkal ellátott idegenbeli mezt használtak.[27] Az Adidas három csíkja fekete, ami végigfut a mez ujján. A nadrág fekete, ugyanúgy, mint a sportszár, viszont néhány mérkőzésen ezek is neonzöld színűek. A csapat címerének háttere ezen a mezen neonzöld, az oroszlán és a kerete pedig fekete a hagyományos kék, fehér, piros és arany színek helyett. A 2006–07-es szezonban harmadik mezt is készíttettek, ami teljesen fehér, kék és fekete szegéllyel.

A Chelsea mezeit 2006-tól az Adidas készíti, a korábbi mezgyártójuk az Umbro volt. Az első mezszponzoruk a Gulf Air volt az 1983–84-es szezonban, majd a Grange Farms, a Bai Lin majd az olasz Simod volt a szponzor, mielőtt a számítógépgyártó Commodore International-lel írtak alá hosszútávú szerződést 1989-ben. A Commodore után 1995–1997-ig a Coors, 1997–2001-ig az Autoglass, és 2001–2005-ig az Emirates Airline szponzorálta a Chelsea-t. 2005-2015-ig a Samsung volt a mezek támogatója. A jelenlegi mezszponzoruk a Yokohama.

Riválisok

[szerkesztés]

A Chelsea nem rendelkezik hagyományos riválisokkal, mint például a Mersey-parti rangadó vagy az észak-londoni derbi, mert a nyugat-londoni derbi a Fulham és a Queens Park Rangers ellen nem volt annyira népszerű, az évek során a klubok között ugyanis osztálykülönbségek voltak. 2004-ben a Planetfootball.com által készített felmérés szerint a Chelsea szurkolók fő riválisuknak tartják (sorrendben): az Arsenalt, a Tottenham Hotspurt és a Manchester Unitedet.[28] A Tottenham ellen az 1967-es FA-kupa döntője óta vette kezdetét a rivalizálás, mivel a két klub között ez volt az első kupadöntő. Emellett a Chelsea FC–Leeds United AFC-rangadó nyúlik vissza a múltba, az 1960-as és 70-es években a Leeds Uniteddal több szép és fontos mérkőzést játszott a klub, többek között az 1970-es FA-kupa döntőjét.[29] Jelenleg a Liverpool ellen éleződött ki a rivalizálás a sok kupamérkőzés során.[30]

Női csapat

[szerkesztés]

A Chelsea csapatának is van női labdarúgó csapata, a Chelsea FC (Women). 2004 óta tagja a férfi csapatnak,[31] és részese a klub fejlesztési programjának. A csapat a Imperial Fields-ben játssza hazai mérkőzéseit és az Isthmian League-ben szereplő Tooting & Mitcham United csapatával használja közösen.[32] A klub megnyerte a Surrey County kupát 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2009 és 2010-ben is,[33] és mivel a 2004-05-ös FA Women's National League South-t megnyerték, így feljutottak a FA Women's Premier League National Division-ba. A 2009-10-es szezonban a 3. helyen végeztek a Premier League-ben, ami a klub eddigi legnagyobb sikere. 2010-ben tagja volt a nyolc alapító csapatnak, akik létrehozták a FA Women's Super League-t.[34] A csapat elnöke John Terry korábbi angol válogatott játékos, a Chelsea legendás védője.[35]

Magyar vonatkozások

[szerkesztés]

A Chelsea FC eddig összesen kilenc alkalommal lépett pályára magyar csapat ellen, barátságos mérkőzéseken, illetve Európa Liga találkozókon. 1906 májusában Európában túrázott a frissen megalakult Chelsea FC, és három mérkőzést Budapesten játszottak. A BTC ellen 4-0-ra, a MAC ellen 6-0-ra, míg az FTC ellen 3-1-re nyertek[36] az angolok. 1954 decemberében látogatott a Stamford Bridge-re az akkor épp "Vörös Lobogónak" hívott, válogatott klasszisokkal felálló MTK. A meccs 2-2-es döntetlent hozott, a gólokat Stubbs, Bentley, illetve Hidegkuti Nándor és Palotás szerezték. 1963-ban még kétszer megmérkőzött egymással a két kék csapat. 1963. augusztus 14-én, a Népstadionban, 30 000 néző előtt 3-1-re nyertek a londoniak. Mulholland gólját Nagy egyenlítette ki, majd Danszky öngóljával és Tambling góljával alakult ki a végeredmény. 1963. december 11-én még egyszer megmérkőzött egymással a két kék csapat. A 6.037 néző előtt lejátszott meccsen 2-0-s Chelsea győzelem született, a gólokat Mortimore és Venables szerezték.[37]

2014. augusztus 10-én a Fradi ellen léptek pályára, Budapesten az újonnan megépült Groupama Aréna nyitómeccsén. A mérkőzés végeredménye 1:2 lett, a Fradiból Gera Zoltán, a Chelsea-ből Ramires, majd Fabregas talált a hálóba.

Legutóbb a 2018-2019-es Európa Liga kiírásának "L" jelzésű csoportjában találták magukat szembe magyar csapattal. Hazai pályán a Mol Vidi FC ellen 1:0-ás győzelmet arattak, majd idegenben a Groupama Arénában 2-2-es döntetlenre végeztek a csapatok.[38][39]

A Chelsea FC felnőtt csapatában magyar játékos eddig még nem szerepelt.

A magyar NB1-ben két olyan játékos szerepel(t), aki a Chelsea FC játékosa is volt: a Győri ETO grúz válogatott légiósa, Rati Alekszidze, illetve a Videoton FC portugálja, Filipe Oliveira. Aleksidze 2000–2002 között volt a Chelsea felnőtt keretének tagja, ez idő alatt 3 meccsen lépett pályára, mindháromszor csereként. Gólt nem szerzett. Oliveira 2002-2006 között volt Chelsea kerettag, de csak 5 meccsen lépett pályára.

A Chelsea egykori holland edzője, Henk ten Cate (a 2007/2008-as szezonban Avram Grant segítőjeként dolgozott a Chelsea-nél) karrierje korábbi időszakában, az 1999/2000-es szezonban az MTK vezetőedzője volt.

2021-től 2022-ig Thomas Tuchel mellett a másodedző Lőw Zsolt volt.[40]

Szakmai stáb

[szerkesztés]
Poszt Személyzet
Vezetőedző Argentína Mauricio Pochettino
Segédedző Anglia Anthony Barry
skót Billy Reid
svéd Björn Hamberg
Kapusedző Anglia James Russell
Anglia Ben Roberts
Erőnléti edző Anglia Will Tullett
Anglia Matt Birnie
Egyéni edző francia Claude Makélélé
Csapatorvos Anglia Dimitrios Kalogiannidis
Fő játékosmegfigyelő skót Kyle Macaulay
Akadémia menedzser Anglia Neil Bath

Játékosok

[szerkesztés]

Játékoskeret

[szerkesztés]

Utolsó módosítás: 2024. április 22.[41]

A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
Mezszám Név Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Korábbi csapat Érték (€) Szerződés lejárta
Kapusok
1 Robert Sánchez spanyol angol Cartagena 1997november 18. (26 éves) angol Brighton & Hove Albion FC 25 000 000 2030.06.30
13 Marcus Bettinelli angol olasz London 1992május 24. (32 éves) angol Fulham FC 1 000 000 2026.06.30.
28 Djordje Petrovic szerb Pozsarevác 1999október 8. (25 éves) USA New England Revolution 15 000 000 2030.06.30
Védők
2 Axel Disasi francia COD Gonesse 1998március 11. (26 éves) francia AS Monaco FC 42 000 000 2029.06.30.
3 Marc Cucurella spanyol Alella 1998július 22. (26 éves) angol Brighton & Hove Albion FC 25 000 000 2028.06.30.
5 Benoît Badiashile francia COD Limoges 2001március 26. (23 éves) francia AS Monaco FC 32 000 000 2030.06.30.
6 Thiago Silva brazil francia Rio de Janeiro 1984. szeptember 22. (40 éves) francia Paris Saint-Germain FC 2 000 000 2024.06.30.
14 Trevoh Chalobah angol SLE Freetown 1999július 5. (25 éves) Utánpótlásból került fel 13 000 000 2028.06.30.
21 Ben Chilwell angol Új-Zéland Milton Keynes 1996. december 21. (27 éves) angol Leicester City FC 30 000 000 2027.06.30.
24 Reece James Csapatkapitány angol London 1999. december 8. (24 éves) Utánpótlásból került fel 50 000 000 2025.06.30.
26 Levi Colwill angol Southampton 2003február 26. (21 éves) Utánpótlásból került fel 50 000 000 2029.06.30.
27 Malo Gusto francia martinique Décines-Charpieu 2003május 19. (21 éves) francia Olympique Lyonnais 32 000 000 2030.06.30.
33 Wesley Fofana francia Elefántcsontpart Marseille 2000december 17. (23 éves) angol Leicester City FC 32 000 000 2029.06.30.
42 Alfie Gilchrist angol London 2003november 28. (20 éves) Utánpótlásból került fel 300 000 2026.06.30.
Malang Sarr francia szenegál Nizza 1999január 23. (25 éves) francia OGC Nice 4 000 000 2025.06.30.
Középpályások
8 Enzo Fernández argentin San Martín 2001január 17. (23 éves) portugál SL Benfica 80 000 000 2031.06.30.
16 Lesley Ugochukwu francia NGR Rennes 2004március 26. (20 éves) francia Stade Rennais FC 25 000 000 2030.06.30.
17 Carney Chukwuemeka angol NGR Kismarton 2003október 20. (20 éves) angol Aston Villa FC 15 000 000 2028.06.30.
18 Christopher Nkunku francia COD Lagny-sur-Marne 1997november 14. (26 éves) német RB Leipzig 70 000 000 2029.06.30.
20 Cole Palmer angol Manchester 2002május 6. (22 éves) angol Manchester City FC 55 000 000 2030.06.30.
23 Conor Gallagher angol Epsom 2000február 6. (24 éves) Utánpótlásból került fel 48 000 000 2025.06.30.
25 Moisés Caicedo ecuador Santo Domingo 2001november 2. (22 éves) angol Brighton & Hove Albion FC 80 000 000 2031.06.30.
31 Cesare Casadei olasz Ravenna 2003január 10. (21 éves) olasz FC Internazionale Milano 10 000 000 2028.06.30.
45 Roméo Lavia belgium Brüsszel 2004január 6. (20 éves) angol Southampton FC 40 000 000 2030.06.30.
Támadók
7 Raheem Sterling angol JAM Kingston 1994december 8. (29 éves) angol Manchester City FC 45 000 000 2027.06.30.
10 Mihajlo Mudrik ukrán Krasnograd 2001január 5. (23 éves) ukrán FK Sahtar Doneck 35 000 000 2031.06.30.
11 Noni Madueke angol NGR London 2002március 10. (22 éves) holland PSV Eindhoven 25 000 000 2030.06.30.
15 Nicolas Jackson szenegál Gambia Banjul 2001június 10. (23 éves) Spanyolország Villarreal CF 35 000 000 2031.06.30.
36 Deivid Washington brazil Itumbiara 2005június 5. (19 éves) brazil Santos FC 9 000 000 2030.06.30
43 Diego Moreira portugál belga Liège 2004augusztus 6. (20 éves) portugál SL Benfica B 3 000 000 2028.06.30.
|Kölcsönadott játékosok
Név Poszt Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Kölcsönadva ide Érték (€) Kölcsön lejárta
Kepa Arrizabalaga Kapus spanyol Ondarroa 1994. október 3. (30 éves) spanyol Real Madrid CF 12 000 000 2024.06.30.
Gabriel Slonina Kapus USA lengyel Addison 2004május 15. (20 éves) belgium KAS Eupen 5 000 000 2024.06.30.
Lucas Bergström Kapus finn Pargas 2002szeptember 5. (22 éves) svéd IF Brommapojkarna 800 000 2024.12.31
Ian Maatsen Védő holland Suriname Vlaardingen 2002március 10. (22 éves) német Borussia Dortmund 30 000 000 2024.06.30.
Lewis Hall Védő angol Slough 2004szeptember 8. (20 éves) angol Newcastle United FC 18 000 000 2024.05.31.
Andrey Santos Középpályás brazil Rio de Janeiro 2004május 3. (20 éves) francia RC Strasbourg 14 000 000 2024.06.30.
Armando Broja Támadó ALB angol Slough 2001szeptember 10. (23 éves) angol Fulham FC 28 000 000 2024.06.30.
Ângelo Gabriel Támadó brazil Brazíliaváros 2004december 21. (19 éves) francia RC Strasbourg 15 000 000 2024.06.30
Hakím Zíjes Támadó MOR holland Dronten 1993. március 19. (31 éves) török Galatasaray SK 9 500 000 2024.06.30.
Datro Fofana Támadó Elefántcsontpart Ouragahio 2002december 22. (21 éves) angol Burnley FC 10 000 000 2024.05.31.
Romelu Lukaku Támadó belga COD Antwerpen 1993május 13. (31 éves) olasz AS Roma 30 000 000 2024.06.30

Az Év Játékosa (1967–2020)

[szerkesztés]

Jelentős játékosok

[szerkesztés]

Menedzserek

[szerkesztés]

Indulók

[szerkesztés]

A kékek himnusza a "Blue Is The Colour" kezdetű dal, amit 1972-ben írtak meg a Ligakupa döntőre. Ugyanebben az évben már az angol kislemezlista 5. helyén is állt.
A szövege:

Blue Is The Colour…

Blue is the colour, football is the game
We're all together and winning is our aim
So cheer us on through the sun and rain
Cos Chelsea, Chelsea is our name.

Here at the Bridge, whether rain or fine
We can shine all the time
Home or away, come and see us play
You're welcome any day.

Blue is the colour, football is the game
We're all together and winning is our aim
So cheer us on through the sun and rain
Cos Chelsea, Chelsea is our name.

Come to the Shed and we'll welcome you
Wear your blue and see us through
Sing loud and clear until the game is done
Sing Chelsea everyone

Blue is the colour, football is the game
We're all together and winning is our aim
So cheer us on through the sun and rain
Cos Chelsea, Chelsea is our name.

Blue is the colour, football is the game
We're all together and winning is our aim
So cheer us on through the sun and rain
Cos Chelsea, Chelsea is our name.

Sikerek

[szerkesztés]
Arjen Robben és Petr Čech a bajnoki serleggel 2006-ban
A 2007-es Ligakupa-győzelem

Statisztikák, rekordok

[szerkesztés]
Frank Lampard lőtte a legtöbb gólt a Chelsea mezében.

A Chelsea-ben a legtöbb mérkőzést egy korábbi csapatkapitány, Ron Harris játszotta, aki 795 mérkőzésen lépett pályára a csapatban 1961 és 1980 között. Ezt a rekordot a közeljövőben senki sem dönti meg: Harris-t Frank Lampard követi 380 mérkőzéssel.[43] A Chelsea kapusai közt Peter Bonetti játszott a legtöbb mérkőzésen: 729-en 1959 és 1979 között. A francia Marcel Desailly a csapat legtöbb válogatottsággal rendelkező játékosa: 116-szor lépett fel a francia válogatottban.

Frank Lampard a csapat gólkirálya, 2001-től kezdődően 203 gólt szerzett. A rekordot megtörő 203. gólját a 2012-13-as Aston Villa elleni 2-1-es Lampard duplájával megnyert bajnoki mérkőzésen szerezte. Ezzel letaszította a trónról Bobby Tambling-et aki 1970 óta 202 góllal tartotta a legtöbb gólt szerzett játékos címét a Chelsea-ben. További hét játékos szerzett több mint 100 gólt: Bobby Tambling (1959-1970), George Hilsdon (1906–12), George Mills (1929–39), Roy Bentley (1948–56), Jimmy Greaves (1957–61), Peter Osgood (1964–74 és 1978–79) és Kerry Dixon (1983–92). Dixon az egyetlen játékos a klub eddigi történetében 193 góllal, aki Tambling rekordjához közel járt. Greaves tartja a rekordot az egy szezonban elért gólok számában: az 1960-61-es idényben 43 gólt szerzett. Lampard a klub jelenlegi gólkirálya.[43]

A Chelsea legnagyobb hazai nézőszáma hivatalosan 82 905 volt, 1935. október 12-én az Arsenal ellen az elsőosztályban. Ennek ellenére a Gyinamo Moszkva elleni barátságos mérkőzés felbecsült nézőszáma 1945. november 13-án 100 000 felett volt.[44] Ez a rekord a jövőben várhatóan nem fog megdőlni: a stadion jelenleg 42 055 fő befogadására képes.

A Chelsea számos rekordot tart Angliában és Európában egyaránt. A bajnokságban ők szerezték a legtöbb pontot egy szezonban (95-öt), ők kapták a legkevesebb gólt egy szezonban (5-öt), 15 egymás utáni mérkőzésen nem kaptak gólt, 30 mérkőzést nyertek meg egy szezonban, és ők tartják a legtöbb kapott gól nélküli mérkőzés rekordját is egy szezonban (28 mérkőzés); mindezt a 2004-05-ös idényben sikerült elérniük.[45] 2010-ben újabb rekordot döntött a csapat, egy szezonon belül szerzett 103 góljával.

A csapat 21–0-s összesítésű győzelme a Jeunesse Hautcharage ellen a Kupagyőztesek Európa-kupája 197172-es kiírásában rekord az európai kupaporondon.[46] Roberto di Matteo szerezte az FA-kupa történetének 2. leggyorsabb gólját egy Middlesbrough elleni döntőben a Wembley-ben 1997-ben: a 42 másodpercben szerzett gólt, a Chelsea 2–0-ra nyerte meg a döntőt. Ezt Louis Saha döntötte meg a 2009-es sorozat döntőjében, épp a Chelsea ellen.[47] Az angol élvonalban a Chelsea tartja a hazai pályán leghosszabb idejű veretlenségi sorozat rekordját. A korábbi csúcstartó a Liverpool volt 63 mérkőzéssel (1978–1980), ezt a rekordot 2007. augusztus 12-én döntötték meg.[48] Veretlenségi sorozatuk 2008. október 26-án ért véget, mikor a Liverpooltól szenvedtek 1–0-s vereséget a Bridge-en.[49]

A Chelsea volt az első angol klub (az Arsenallal együtt), akik számozott mezben játszottak (először 1928. augusztus 25-én a Swansea Town ellen).[50] Ők voltak az elsők Angliában, akik repülőgéppel utaztak egy idegenbeli mérkőzésre, mikor 1957. április 19-én a Newcastle United otthonába látogattak; valamint az első élvonalbeli csapat, akik vasárnap játszottak mérkőzést, mikor a Stoke City-vel játszottak 1974. január 27-én. 1999. december 26-án addig egyedüli csapatként egy teljesen külföldi játékosokból álló kerettel játszottak a Premier League-ben a Southampton ellen.[51] 2007. május 19-én első csapatként az új Wembley stadionban megnyerték az FA-kupát; ők voltak azok is, akik a régi Wembley-ben nyerték meg ezt a kupát.[52]

86 mérkőzéses hazai veretlenségi sorozat

[szerkesztés]

Az angol rekord négy és fél évre nyúlik vissza. Az utolsó vereséget a Stamford Bridge-en 2004. február 21-én szenvedte el a csapat, mikor az Arsenal tudta őket legyőzni 2–1-re. A sorozatot a Liverpool törte meg 2008. október 26-án egy 1–0-s győzelemmel. A 86 hazai mérkőzésből 62 győzelem, 24 döntetlen. Összesen 175 hazai gól született ezeken a mérkőzéseken, a vendég csapatok 44-et szereztek. A sorozat első gólját Eiður Guðjohnsen lőtte, az utolsót Nicolas Anelka. Négy menedzser ült a rekord során a kispadon: Claudio Ranieri (6 mérkőzés), Ávrám Grant (16 mérkőzés), José Mourinho (60 mérkőzés) és Luiz Felipe Scolari (4 mérkőzés). A legnagyobb győzelem 6–0 volt a Manchester City ellen 2007-ben, a Derby County együttesének is 6 gólt lőtt a csapat ugyanebben az évben. Öt gólt szereztek két alkalommal, négyet 12-szer.[53]

Játékosok statisztikái

[szerkesztés]

Az alábbi táblázatban azok a játékosok szerepelnek, akik 300-nál több mérkőzésen játszottak a Chelsea-ben. A lista a tétmérkőzéseket és a csereként játszott mérkőzéseket tartalmazza. A félkövérrel írt játékosok ma is a csapat tagjai.
Frissítve 2014. július 25-én.

Név Időszak Mérkőzések Gólok
1 Ron Harris 1961–1980 795 14
2 Peter Bonetti 1959–1979 729 0
3 Frank Lampard 2001–2014 648 136
4 John Terry 1998– 621 36
5 John Hollins 1963–75 & 1983–84 592 64
6 Petr Čech 2004-2015 478 0
7 Dennis Wise 1990–2001 445 76
8 Steve Clarke 1987–1998 421 10
9 Kerry Dixon 1983–1992 420 193
10 Eddie McCreadie 1962–1974 410 5
11 John Bumstead 1976–1991 409 44
12 Ken Armstrong 1946–1957 402 30
13 Peter Osgood 1964–74 & 1978–79 380 150
14 Charlie Cooke 1966–72 & 1974–78 373 30
15 George Smith 1921–1932 370 0
16 Bobby Tambling 1958–1970 370 202
17 Roy Bentley 1948–1956 367 150
18 John Harris 1945–1956 364 14
19 Harold Miller 1923–1939 363 44
20 Frank Blunstone 1953–1964 347 54
21 Colin Pates 1979–1988 346 10
22 Marvin Hinton 1963–1976 344 4
23 Peter Houseman 1962–1975 343 39
24 Jack Harrow 1911–1926 333 5
25 Tommy Law 1925–1939 319 19
26 Gary Locke 1972–1982 317 4
27 Micky Droy 1970–1985 313 19
28 Graeme Le Saux 1987–1993 és 1997–2003 312 16
29 Gianfranco Zola 1996–2003 312 80
30 Jackie Crawford 1923–1934 308 27
31 Bob McNeil 1914–1927 307 32

Legjobb gólszerzők szezononként

[szerkesztés]
Szezon Név Bajnokság Gólok
1905–06 Frank Pearson Second Division 18
1906–07 George Hilsdon Second Division 27
1907–08 George Hilsdon First Division 24
1908–09 George Hilsdon First Division 25
1909–10 Jimmy Windridge First Division 6
1910–11 Bob Whittingham Second Division 30
1911–12 Bob Whittingham Second Division 26
1912–13 Vivian Woodward First Division 10
1913–14 George Biswell / Harold Halse First Division 10
1914–15 Bob Thomson First Division 12
1919–20 Jack Cock First Division 21
1920–21 Jack Cock First Division 12
1921–22 Jack Cock First Division 13
1922–23 Harry Ford / Buchanan Sharp First Division 10
1923–24 Andrew Wilson First Division 5
1924–25 William Whitton Second Division 16
1925–26 Bob Turnbull Second Division 29
1926–27 Bob Turnbull Second Division 17
1927–28 Jimmy Thompson Second Division 25
1928–29 George Biswell / Andrew Wilson Second Division 9
1929–30 George Mills Second Division 14
1930–31 Hughie Gallacher First Division 14
1931–32 Hughie Gallacher First Division 24
1932–33 Hughie Gallacher First Division 19
1933–34 George Mills First Division 14
1934–35 Dick Spence First Division 19
1935–36 Joe Bambrick First Division 15
1936–37 George Mills First Division 22
1937–38 George Mills First Division 13
1938–39 Joe Payne First Division 17
1946–47 Tommy Lawton First Division 26
1947–48 Ken Armstrong / Bobby Campbell First Division 11
1948–49 Roy Bentley First Division 20
1949–50 Roy Bentley / Hugh Billington First Division 17
1950–51 Roy Bentley First Division 8
1951–52 Roy Bentley / Jimmy D'Arcy First Division 12
1952–53 Roy Bentley First Division 12
1953–54 Roy Bentley First Division 21
1954–55 Roy Bentley First Division 21
1955–56 Roy Bentley First Division 14
1956–57 John McNichol / Ron Tindall First Division 10
1957–58 Jimmy Greaves First Division 22
1958–59 Jimmy Greaves First Division 32
1959–60 Jimmy Greaves First Division 29
1960–61 Jimmy Greaves First Division 41
1961–62 Bobby Tambling First Division 20
1962–63 Bobby Tambling Second Division 35
1963–64 Bobby Tambling First Division 17
1964–65 Barry Bridges First Division 20
1965–66 George Graham First Division 17
1966–67 Bobby Tambling First Division 21
1967–68 Peter Osgood First Division 16
1968–69 Bobby Tambling First Division 17
1969–70 Peter Osgood First Division 23
1970–71 Keith Weller First Division 13
1971–72 Peter Osgood First Division 18
1972–73 Chris Garland / Peter Osgood First Division 11
1973–74 Tommy Baldwin First Division 9
1974–75 Ian Hutchinson First Division 7
1975–76 Ray Wilkins Second Division 11
1976–77 Steve Finnieston Second Division 24
1977–78 Tommy Langley First Division 11
1978–79 Tommy Langley First Division 15
1979–80 Clive Walker Second Division 13
1980–81 Colin Lee Second Division 15
1981–82 Clive Walker Second Division 16
1982–83 Mike Fillery Second Division 9
1983–84 Kerry Dixon Second Division 28
1984–85 Kerry Dixon First Division 24
1985–86 Kerry Dixon / David Speedie First Division 14
1986–87 Kerry Dixon First Division 10
1987–88 Gordon Durie First Division 12
1988–89 Kerry Dixon Second Division 25
1989–90 Kerry Dixon First Division 20
1990–91 Gordon Durie First Division 12
1991–92 Dennis Wise First Division 10
1992–93 Mick Harford / Graham Stuart Premier League 9
1993–94 Mark Stein Premier League 13
1994–95 John Spencer Premier League 11
1995–96 John Spencer Premier League 13
1996–97 Gianluca Vialli Premier League 9
1997–98 Tore André Flo/Gianluca Vialli Premier League 11
1998–99 Gianfranco Zola Premier League 13
1999–2000 Gustavo Poyet / Tore André Flo Premier League 10
2000–01 Jimmy Floyd Hasselbaink Premier League 23
2001–02 Jimmy Floyd Hasselbaink Premier League 23
2002–03 Gianfranco Zola Premier League 14
2003–04 Jimmy Floyd Hasselbaink Premier League 13
2004–05 Frank Lampard Premier League 13
2005–06 Frank Lampard Premier League 16
2006–07 Didier Drogba Premier League 20
2007–08 Frank Lampard Premier League 10
2008–09 Nicolas Anelka Premier League 19
2009–10 Didier Drogba Premier League 29
2010–11 Florent Malouda Premier League 13
2011–12 Frank Lampard / Daniel Sturridge Premier League 11
2012–13 Frank Lampard Premier League 15
2013–14 Eden Hazard Premier League 14
2014–15 Diego Costa Premier League 20
2015–16 Diego Costa Premier League 12
2016–17 Diego Costa Premier League 20
2017–18 Eden Hazard Premier League 12

Mérkőzések

[szerkesztés]

Első…

[szerkesztés]

Győzelmek

[szerkesztés]

Döntetlenek

[szerkesztés]

Vereségek

[szerkesztés]

Gólok

[szerkesztés]

Pontok

[szerkesztés]
  • Legtöbb pont egy szezonban (3 pont/győzelem) – 99, 42 mérkőzésen, másodosztály, 1988–89.
  • Legkevesebb pont egy szezonban (3 pont/győzelem) – 42, 42 mérkőzésen, első osztály, 1987–88.
  • Legtöbb pont egy szezonban (2 pont/győzelem) – 57, 38 mérkőzésen, másodosztály, 1906–07.
  • Legkevesebb pont egy szezonban (2 pont/győzelem) – 20, 42 mérkőzésen, első osztály, 1978–79.

Kapott gól nélkül

[szerkesztés]
  • Legtöbb kapott gól nélküli mérkőzés egy szezonban – 34, 59 mérkőzésen, (2004–05)
  • Legkevesebb kapott gól nélküli mérkőzés egy szezonban – 2, 47 mérkőzésen, (1960–61)
  • Legtöbb kapott gól nélküli bajnoki mérkőzés egy szezonban – 25, 38 mérkőzésen, FA Premier League, 2004–05
  • Legkevesebb kapott gól nélküli bajnoki mérkőzés egy szezonban – 1, 42 mérkőzésen, elsőosztály, 1960–61
  • Legtöbb kapott gól nélküli tétmérkőzés egy szezonban – 10, 2004. december 18.2005. február 12.

Kapusok

  • Legtöbb kapott gól nélkülki mérkőzés – 208, Peter Bonetti (1959–79)
  • Legtöbb kapott gól nélküli mérkőzés egy szezonban – 28, Petr Čech (2004–2015)
  • Legtöbb kapott gól nélküli tétmérkőzés – 9, William Foulke, (1905–06)

Átigazolások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Chelsea etch new name on trophy”, Union of European Football Associations, 2012. május 19. (Hozzáférés: 2012. május 20.) 
  2. Chelsea win breaks London duck”, Union of European Football Associations, 2012. május 20. (Hozzáférés: 2012. május 20.) 
  3. Schwartz, Peter J.: Manchester United Again The World's Most Valuable Soccer Team. Forbes Magazine, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2012. május 5.)
  4. Manchester United still the world's richest football club – Forbes”, BBC News, British Broadcasting Corporation, 2012. április 19. (Hozzáférés: 2012. május 5.) 
  5. Glanvill. Chelsea FC: The Official Biography, 55. o. (2006) 
  6. Team History – Introduction. Chelsea F.C. official website. [2011. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  7. Team History – 1905–29. Chelsea F.C. official website. (Hozzáférés: 2012. május 7.)
  8. Between the Wars – Big Names and Big Crowds. Chelsea F.C. official website. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 7.)
  9. Brian Glanville. „Little sign of change for Chelsea and their impossible dreams”, The Times, 2004. január 10. (Hozzáférés: 2009. március 15.)  Regisztráció után ingyenesen hozzáférhető
  10. Brian Glanville. „The great Chelsea surrender”, The Times, 2005. április 27. (Hozzáférés: 2006. december 29.) 
  11. Glanvill, Rick. Chelsea FC: The Official Biography – The Definitive Story of the First 100 Years. Headline Book Publishing Ltd, 196. o. (2006). ISBN 978-0-7553-1466-9 
  12. Glanvill. Chelsea FC: The Official Biography, 84–87. o. (2006) 
  13. Glanvill. Chelsea FC: The Official Biography, 143–157. o. (2006) 
  14. Glanvill. Chelsea FC: The Official Biography, 89–90. o. (2006) 
  15. Glanvill. Chelsea FC: The Official Biography, 90–91. o. (2006) 
  16. Russian businessman buys Chelsea”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2003. július 2. (Hozzáférés: 2007. február 11.) 
  17. Chelsea sack Ranieri”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2004. június 1. (Hozzáférés: 2012. május 20.) 
  18. Chelsea appoint Mourinho”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2004. június 2. (Hozzáférés: 2012. május 20.) 
  19. Matt Barlow. „Terry Eyes Back-to-Back Titles”, Sporting Life, 2006. március 12.. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. január 22.) 
  20. Chelsea name Grant as new manager”, BBC Sport, British Broadcasting Corporation, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2007. szeptember 21.) 
  21. The Super League - Press Release. thesuperleague.com. (Hozzáférés: 2021. április 19.)
  22. Club statement | Official Site | Chelsea Football Club. ChelseaFC. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  23. Stadium History chelseafc.com
  24. National flowers. [2009. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  25. Chelsea centenary crest unveiled BBC Sport, 2004. november 12.
  26. Chelsea mezek Archiválva 2007. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben kitclassics.co.uk
  27. Chelsea 07/08 idegenbeli mez – képek soccerlens.com
  28. Football Rivalries: The Complete Results. Planetfootball.com. (Hozzáférés: 2007. január 2.)
  29. Glanvill. Chelsea FC: The Official Biography, 321–325. o. (2006) 
  30. Six very modern football rivalries”, TalkSport, 2011. május 19.. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. május 23.) 
  31. Chelsea Moving On Up. FemaleSoccer.net. [2017. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  32. About the Ladies. Chelsea F.C. official website. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  33. Womens Cup. surreyfa.com. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  34. Eight teams successful in Women's Super League bid”, fcbusiness.co.uk, 2010. március 24.. [2011. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. február 20.) 
  35. Leighton, Tony. „John Terry digs deep to rescue Chelsea Ladies after funding cuts”, The Guardian, 2009. október 18. (Hozzáférés: 2011. február 20.) 
  36. [1]
  37. http://www.chelseafc.hu/index.php?p=cfcmagyar
  38. JÁNOS (közvetítés), PIETSCH TIBOR (London), BACSKAI: Nem sok kellett volna a csodához, de kikapott a Mol Vidi a Chelsea- (magyar nyelven). NSO.hu, 2018. október 4. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  39. ANDRÁS, PIETSCH TIBOR, ZOMBORI: A Vidi ikszelt a Chelsea-vel, de így sem ünnepelhet továbbjutást - (magyar nyelven). NSO.hu, 2018. december 13. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  40. Chelsea: Lőw Zsolt is tagja lesz Tuchel szakmai stábjának. Nemzetisport.hu. 2021. január 26.
  41. Chelsea FC - Club profile (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  42. A kupát 2002-ig nevezték Charity Shield-nek.
  43. a b soccerbase.com. (Hozzáférés: 2007)
  44. A bejáratokat 74 496 főnél zárták be, de több százan jutottak be a stadionba illegálisan. Team History. chelseafc.com. (Hozzáférés: 2006)
  45. Mourinho proud of battling finish BBC Sport, 2005. május 13.
  46. Cup Winners' Cup Trivia
  47. FA Cup Trivia thefa.com, 2003. május 16.
  48. Chelsea 3-2 Birmingham BBC Sport, 2007. augusztus 12.
  49. Chelsea 0-1 Liverpool. BBC Sport, 2008. október 26.
  50. Mezek, mezszámok
  51. Southampton 1–2 Chelsea
  52. Mitchell, Kevin. „Something old, new and Blue”, The Observer, 2007. május 20.. [2007. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. május 20.) 
  53. AFTER THE WHISTLE: 86 GAME SALUTE”, chelseafc.com, 2008. október 27. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Chelsea FC
A Wikimédia Commons tartalmaz Chelsea FC témájú médiaállományokat.