Aston Villa FC
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Aston Villa | |||
Csapatadatok | |||
Teljes csapatnév | Aston Villa Football Club | ||
Becenév | The Villans, "Oroszlánok" | ||
Székhely | Aston, Birmingham, Anglia | ||
Alapítva | 1874 | ||
Stadion | Villa Park | ||
Vezetőedző |
![]() | ||
Elnök |
![]() | ||
Bajnokság | Premier League | ||
Nemzeti sikerek | |||
![]() | 7 alkalommal | ||
![]() | 7 alkalommal | ||
![]() | 1 alkalommal | ||
![]() | 5 alkalommal | ||
Nemzetközi sikerek | |||
BEK | 1 alkalommal | ||
Európai szuperkupa | 1 alkalommal | ||
Csapatmezek | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aston Villa témájú médiaállományokat. |
Az Aston Villa Football Club egy angol futballcsapat Birmingham Aston nevű városrészében, mely jelenleg a Premier League-ben játszik, miután a 2018–19-es szezonban megnyerte az osztályozó mérkőzést és feljutott az első osztályba. 1874-ben alapították, 1897-től jelenlegi stadionjában, a Villa Parkban játszik. 1888-ban alapító tagja volt a futball ligának, 1992-ben pedig a Premier League-nek. A 2015-16-os idény végén 105 élvonalbeli idény után estek ki a másodosztályba.[1] 2006 és 2016 között Randy Lerner volt a klub elnöke.
A Villa az egyik legöregebb és legsikeresebb csapat Angliában. Hétszer nyerték meg a bajnokságot, hétszer az FA Kupát és egyszer a BEK-et. Rajtuk kívül mindössze négy angol csapat volt képes Európa csúcsára kerülni. Történetük során kereken 20 nagy trófeát gyűjtöttek, bár ezek nagy része a második világháború előtt került a vitrinjükbe, a legutóbbi sikerüket pedig 1996-ban élhették át.
Legnagyobb riválisuk a Birmingham City, bár a West Bromwich Albion a hozzájuk földrajzilag legközelebb lévő profi csapat. A Villa-Birmingham rangadókat Second City Derby-ként emlegetik, az első ilyen meccs 1879-ben került megrendezésre. A klub játékosai hagyományosan vörösbor színű mezt viselnek égszínkék ujjal, fehér sorttal és égszínkék sportszárral. A címerük egy támadó oroszlánt ábrázol világoskék háttér előtt, felül a nevük rövidítése (AVFC), alul pedig a mottó, "Prepared" (Felkészültünk, Készen állunk) olvasható.
Klubtörténet[szerkesztés]
Az Aston Villát 1874 márciusában alapították a Villa Cross Wesleyan Kápolna tagjai Aston-ban, mely ma Birmingham városában található. A négy fő alapító Jack Hughes, Frederick Matthews, Walter Price és William Scattergood volt. Első meccsüket a helyi Aston Brook St Mary's nevű rögbicsapat ellen játszották. Ez egy rendkívül érdekes találkozó volt, hiszen az egyik félidőben a futball, a másikban a rögbi szabályai szerint játszottak a csapatok. A Villa hamar Anglia Midlands régiójának egyik legerősebb klubja lett, első trófeájukat 1880-ban nyerték a Birmingham Senior Cup elhódításával. A kapitány ekkor George Ramsay volt.
A csapat első FA Kupáját 1887-ben nyerte Archie Hunter kapitánysága alatt, aki a futball egyik első közismert játékosa volt. 1888-ban a Villa is alapító tagja lett az Angol Labdarúgó Ligának, ami annak is köszönhető, hogy a klub egyik befolyásos tagja, William McGregor is közreműködött a liga létrehozásában. A viktoriánus korszak volt a csapat egyik legjobb időszaka, 1897-ben duplázniuk is sikerült, azaz a bajnokságot és az FA Kupát is megnyerték. Ebben az évben költöztek be a Villa Parkba is, mely máig az otthonuk.
A gárda 1920-ban már a 6. FA Kupáját nyerte, de ezt követően hanyatlás következett be a házuk táján. Anglia és a világ egyik legerősebbnek tartott klubja 1936-ban kiesett a másodosztályba. Ezt egy negatív rekord eredményezte, az előző szezonban ugyanis 110 gólt kaptak. Ebből hetet az Arsenal játékosa, Ted Drake szerzett, amikor a Villa otthon 7-1-es vereséget szenvedett az Ágyúsoktól. A második világháború alatt a csapat több játékosa is elesett vagy a kiesett idő alatt túl idős lett a folytatáshoz. Az újjászervezést egy korábbi játékos, Alex Massie kezdte meg. Az 1958/59-es szezon egy nem várt remek FA Kupa-menetelést hozott, melynek végén a gárda megverte a Manchester Unitedet, így 37 év után ismét trófeával gazdagodott. Két szezonnal később kiestek, de 1960-ban megnyerték a Second Divisiont és feljutottak, egy évvel ezután pedig hazavitték a Ligakupát.
Az 1960-as évek második fele főként menedzserváltásokkal telt és a szurkolói nyomás hatására új tulajdonos is érkezett. Az egész úgy kezdődött, hogy 1967-ben a Villa kiesett az élvonalból Dick Taylor irányítása alatt. A drukkerek a vezetőség leváltását követelte, miután a csapat 16. helyen végzett a másodosztályban. Az adósságok egyre halmozódtak és a gárda képtelen volt elmozdulni a tabella aljáról, így a vezetők leváltották Tommy Cummings menedzsert, majd néhány héten belül ők is távoztak. Hosszú találgatásokat követően végül egy londoni üzletember, Pat Matthews vásárolta fel a klubot és Doug Ellist nevezte ki elnöknek. Ennek ellenére a Villa kiesett a harmadosztályba, története során először. 1972-ben harmadosztályú bajnokként visszatértek a Second Divisonba. 1973-ban Ron Saunders lett a vezetőedző, aki 1977-ben visszavezette csapatát a First Divisonba és az európai porondra.
A birminghamiek visszatértek a legjobbak közé és az 1980/81-es évadban meg is nyerték a bajnokságot. A következő idényben Saunders meglepetésre lemondott, mivel összeveszett az elnökkel. Ekkora a csapat már a BEK elődöntőjében volt. Tony Barton lett az új menedzser, aki alatt a rotterdami fináléban 1-0 arányban megverte a Bayern Münchent a Villa, így története során először és máig utoljára felülhetett Európa csúcsára. Rajtuk kívül csak a Liverpool, a Manchester United, a Nottingham Forest és a Chelsea volt képes erre Angliában. Az 1980-as évek további részében egyre romlott a teljesítményük, 1987-ben pedig ki is estek. Ezt követően rögtön visszajutottak, majd második helyen futottak be.
A Villa 1992-ben alapító tagja lett a Premier League-nek és az új bajnokság első idényében ezüstérmesek lettek a Manchester United mögött. Az 1990-es években három különböző menedzserük volt és helyezéseik folyamatosan ingadoztak, bár két Ligakupát nyertek. 2000-ben az FA Kupa döntőjébe is bejutottak, de ott kikaptak a Chelsea-től. Ez volt az utolsó finálé, melyet a régi Wembley-ben játszottak. Doug Ellis úgy döntött, hogy eladja a csapatot egy amerikai üzletembernek, Randy Lernernek. A tulajdonosváltás után új éra kezdődött a klub történetében, legalább is az új címer és az új mezszponzor szerződtetése ezt jelzi.
A menedzser, Martin O'Neill nagyszerű igazolásokkal erősítette alakulatát (pl. Brad Friedel, Richard Dunne, Ashley Young, James Milner, stb.), így a Villa minden évben az európai kupaszereplést tűzheti ki célul, és a legerősebb csapatoktól is tud pont(ok)at elvenni.
Klubszínek és címerek[szerkesztés]
Az Aston Villa játékosait ma már el sem lehet képzelni vörösbor színű, égszínkék ujjú mez, fehér rövidnadrág és ugyancsak égszínkék sportszárak nélkül. Eleinte a csapat nagyon egyszerű szerelést használt, volt egyszínű fehér, szürke és sötétkék mezük is, melyhez fehér vagy fekete nadrágot viseltek. 1880 után a gárda meze fekete volt egy vörös oroszlánnal az elején, ezt William McGregor vezette be. Ezek hat évig maradtak használatban, aztán 1886. november 8-án a klub naplójába beírták, hogy ezentúl a mezszínek a csokoládé és az égszínkék lesznek, melyből két tucatot rendel a csapat. A csokoládé szín később vörösborra módosult.
Senki nem tudja biztosan, hogy végül miért lettek ezek a végleges színek. A legvalószínűbbnek az a feltevés tűnik, hogy a skót benyomás hatására (George Ramsay és William McGregor is skótok voltak) alakultak így a dolgok és a dizájn a Hearts és a Rangers mezeinek ötvözéséből jött létre. Az Aston Villa példájára váltott vörösbor színre a Burnley és a West Ham United is.
A Villa legújabb címere 2007. május 2-án került bemutatásra és a 2007/08-as idénytől kezdte használni a csapat. Ez tartalmaz egy csillagot, utalván az 1982-es BEK-győzelemre. A háttér világoskék, melyen egy támadó oroszlán látható, felül az AVFC rövidítés, alul pedig a "Prepared" mottó olvasható. Randy Lerner a szurkolókat is megkérte, hogy segítsenek az új logó tervezésében.
Stadion[szerkesztés]
Az Aston Villa jelenlegi stadionja a Villa Park, mely négy csillagos besorolást kapott az UEFA-tól. Korábban az Aston Parkban (1874-1876) és a Perry Barrban (1876-1897) játszott a csapat. A Villa Park jelenleg Midlands legnagyobb és Anglia nyolcadik legnagyobb stadionja. 16 alkalommal az angol válogatott is fellépett itt, először 1899-ben, legutóbb pedig 2005-ben. Ez volt az első olyan létesítmény, melyben három különböző évszázadban is rendeztek válogatott meccset. A Villa Park az FA Kupa-elődöntők leggyakoribb helyszíne, eddig 55 ilyen jellegű találkozót rendeztek itt. A klubvezetés szeretné kibővíteni az északi lelátót, a tervek szerint az eddig üres sarkokat is feltöltik ülőhelyekkel, így körülbelül 51 000-es befogadóképességet érnek majd el.
A klub jelenlegi edzőpályája Bodymoor Heath-ben található, Warwickshire északi részén. A földterületet még Doug Ellis vásárolta az 1970-es évek elején egy helyi földművestől. Egészen az 1990-es évekig modern létesítménynek számított, de ezután idejétmúlttá vált. 2005-ben Ellis bejelentette, hogy egy 13 millió fontos, két fázisban végrehajtandó átalakítás veszi kezdetét. A munkálatok azonban félbe szakadtak az elnök pénzügyi gondjai miatt és csak Randy Lerner alatt kezdődtek újra. Lerner azt tűzte ki célul, hogy a világ egyik legkorszerűbb edzőkomplexumát hozza létre. 2007. május 6-án a menedzser, Martin O'Neill, a jelenlegi csapatkapitány, Gareth Barry és az egyik 1982-es BEK-győztes, Dennis Mortimer nyitotta meg.
Szurkolók[szerkesztés]
A Villa korábbi pénzügyi igazgatója, Richard FitzGerald hívta fel arra a figyelmet, hogy a csapat szurkolóinak 98%-a fehér. Az új vezetőség azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szimpatikussá teszi a gárdát az egyéb etnikai csoportok körében is. Különböző csoportokat is létrehoztak, melyek arra törekednek, hogy felkeltsék az emberek érdeklődését a Villa iránt a környéken, ilyen például a Villa Pride. A "Villa a közösségben" elnevezésű program pedig a fiatalokat próbálja szurkolásra bírni. Az utóbbi években a drukkereknek egyre nagyobb beleszólásuk van a klub ügyeibe, az új címer tervezésénél is segítségül hívták őket.
Más angol csapatokhoz hasonlóan az Aston Villa körül is alakultak huligáncsoportok, például a Villa Youth, a Steamers, a Villa Hardcore vagy a C-Crew. Utóbbi az 1970-es és 1980-as években volt nagyon aktív. Mint mindenhol az országban, Birminghamben is felszámolták ezeket a csoportosulásokat. 2004-ben néhány Villa-fanatikus a Villa Park előtt összeverekedett a QPR híveivel, az incidensben egy rendőr életét vesztette. A Villának is vannak szurkolói klubjai, legnagyobb természetesen a Hivatalos Aston Villa Szurkolói Klub, melynek vannak kisebb-nagyobb különálló részei is. Korábban voltak független klubok is, de ezek Doug Ellis távozása után sorra felbomlottak. A csapatnak vannak saját szurkolói lapjai is, például a Heroes and Villains vagy a Holtenders in the sky.
A klub legnagyobb riválisa a Birmingham City, a két csapat összecsapásait Second City Derby-ként emlegetik. Manapság a West Brom, a Wolverhampton Wanderers és a Coventry City elleni találkozók már nem olyan parázs hangulatúak, mint korábban, de persze még mindig rangadónak számítanak. Korábban a West Bromwich volt a legnagyobb rivális, ami nem is csoda, hiszen földrajzilag ez a csapat van legközelebb a Villához, ráadásul a 19. század végén három FA-kupa-döntőt is játszottak egymás ellen.
Sikerlista[szerkesztés]
- 1-szeres BEK/Bajnokok ligája győztes: 1982
- 1-szeres UEFA-szuperkupa győztes: 1983
- 2-szeres Intertotó-kupa győztes: 2001, 2008
Játékoskeret[szerkesztés]
2019. március 22-én lett frissítve:
Kölcsönben[szerkesztés]
# | Név | Nemzet | Posztok | Szül. év (kor) | kölcsönben: | meddig: | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
hátvéd | |||||||||
2 | Ritchie de Laet | ![]() |
hátvéd | 1988. november 28. (32 éves) | kölcsönben az Melbourne City-nél | 2019. június 30-ig | |||
16 | James Bree | ![]() |
hátvéd | 1997. december 11. (23 éves) | kölcsönben a Ipswich Town-nál | 2019. június 30-ig | |||
— | Mitch Clark | ![]() |
hátvéd | 1999. március 13. (22 éves) | kölcsönben a Port Vale-nál | 2019. június 30-ig | |||
— | Frédéric Guilbert | ![]() |
hátvéd | 1994. december 24. (26 éves) | kölcsönben a SM Caen-nál | 2019. június 30-ig | |||
középpályás | |||||||||
25 | Gary Gardner | ![]() |
középpályás | 1992. június 29. (28 éves) | kölcsönben a Birmingham City-nél | 2019. június 30-ig | |||
34 | Jake Doyle-Hayes | ![]() |
középpályás | 1997. szeptember 23. (23 éves) | kölcsönben a Cambridge Unitednél | 2019. június 30-ig | |||
– | Corey Blackett-Taylor | ![]() |
középpályás | 1998. december 30. (22 éves) | kölcsönben a Walsall-nál | 2019. június 30-ig | |||
– | Aaron Tshibola | ![]() |
középpályás | 1995. január 2. (26 éves) | kölcsönben a Kilmarnock-nál | 2019. június 30-ig | |||
Csatárok | |||||||||
9 | Aaron Drinan | ![]() |
csatár | 1992. április 13. (28 éves) | kölcsönben a Sheffield United-nél | 2019. június 30-ig | |||
29 | Rushian Hepburn-Murphy | ![]() |
csatár | 1998. augusztus 28. (22 éves) | kölcsönben a Cambridge United-nél | 2019. június 30-ig | |||
38 | Callum O'Hare | ![]() |
csatár | 1998. május 1. (22 éves) | kölcsönben a Carlisle United-nál | 2019. június 30-ig | |||
– | Ross McCormack | ![]() |
csatár | 1986. augusztus 18. (34 éves) | kölcsönben a Motherwell-nál | 2019. június 30-ig |
Jegyzetek[szerkesztés]
|