Ávrám Grant
| Ávrám Grant | |||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||
| Ávrám Grant | |||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Avraham Grant | ||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1955. május 4. (68 éves) | ||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Petah Tikva, Izrael | ||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | izraeli | ||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ávrám Grant témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||
Ávráhám „Ávrám” Grant (héber betűkkel אברהם "אברם" גרנט, izraeli angol átírással Avraham "Avram" Grant, Petah Tikva, 1955. május 4. –) izraeli labdarúgóedző.
Pályafutása[szerkesztés]
Izrael[szerkesztés]
Grant profi edzői pályafutása 18 éves korában kezdődött, 1972-ben, a helyi klubnál, a Hapóél Petah Tikvánál, mint ifiedző. 1986-ban, 14 év után lett a felnőttcsapat edzője. 1990-ben és 1991-ben két Toto-kupa-győzelemhez vezette csapatát, így a Hapóél Petah Tikvá közel 25 év után ismét az izraeli labdarúgás elitjéhez tartozott. Ezalatt az idő alatt a csapat rendszeresen a bajnoki címért harcolt a Slómó Sárf vezette Makkabi Haifa ellen. A Petah Tikvánál töltött utolsó szezonjában csapatával 3 nap alatt mind a bajnokságot, mind az izraeli nemzeti kupát elveszítette a Makkabi Haifa ellen.
A következő szezonban Grant a Makkabi Tel-Aviv edzője lett, első közös szezonjukban megnyerte a csapattal az izraeli bajnokságot, a Ligat háAlt. Az izraeli kupát egy elveszített döntő után 1994-ben sikerült elhódítaniuk, 1995-ben pedig ismét bajnokok lettek.
Ezután Grant a Hapóél Haifához ment, ahol csak a negyedik helyet szerezte meg a csapattal a bajnokságban. Grant 1996-ban visszatért a Makkabi Tel-Avivhoz, ahol egészen 2000-ig edzősködött, bár ez kevésbé volt sikeres, mint a korábbi a klubnál: csupán a Toto-kupát sikerült megnyerniük 1999-ben.
Grant 2000-ben lett a Makkabi Haifa menedzsere, ahol 2002-ig maradt. A klubbal bajnokságot nyert 2001-ben és 2002-ben, és Toto-kupát, szintén 2002-ben. 2001-ben a csapata a Bajnokok Ligája második selejtező körében játszott a finn Haka ellen.
Izraeli válogatott[szerkesztés]
Miután 2002-ben elhagyta a Haifa csapatát, Grant lett az izraeli válogatott legfiatalabb szövetségi kapitánya. A válogatott a 2004-es Európa-bajnokság selejtezőjében az 1-es csoportba tartozott, viszont csak harmadikak lettek, így nem vehettek részt a bajnokságban Portugáliában.
A válogatott a 2006-os világbajnokságra sem jutott ki, Izrael a selejtezők során a csoportjában harmadikként végzett Franciaország és Svájc mögött.
Chelsea FC[szerkesztés]
Grant korábban sportigazgatóként tevékenykedett az angol klubnál, majd José Mourinho távozása után, 2007. szeptember 20-án lett a csapat menedzsere.[1] Asszisztensei Steve Clarke és később Henk ten Cate lettek. Grant lett az első izraeli menedzser az angol labdarúgásban.
A Chelsea szurkolók nem fogadták szívesen a csapatnál; Mourinho-t követelték vissza, a mérkőzéseken "Mourinho - The Special One" feliratú zászlókat lengettek, és a korábbi edző nevét énekelték.[2]
Grant első mérkőzése a csapatnál máris egy Manchester United elleni rangadó volt, három nappal pozíciója elfoglalása után, szeptember 24-én. A Chelsea 2–0-ra elvesztette a találkozót, ami fokozta a szurkolók nemtetszését. Viszont első Bajnokok Ligája mérkőzésén csapata idegenben nyert a Valencia ellen 2–1-re. Decemberig 16 veretlen meccset játszott a Chelsea, többek közt a Manchester City ellen egy 6–0-s mérkőzést, ami a csapat egyik legnagyobb győzelmének számít. A kezdeti feltételezések, hogy Grant elhagyja a klubot valótlannak bizonyultak, miután 2007 decemberében 4 éves szerződést írt alá.[3]
2008 januárjában új játékosok, Nicolas Anelka a Bolton Wandererstől, Branislav Ivanović a Lokomotyiv Moszkvától és Franco Di Santo az Audax Italiano-tól érkeztek Grant csapatába.
Február 24-én a Chelsea ligakupa-döntőt játszott a Tottenham Hotspurrel; ez volt az első döntő Grant edzősége alatt. A csapat nem tudta megvédeni a tavaly elhódított kupát a Wembley stadionban, 2–1-re veszítették el a mérkőzést, a győztes gólt a 30 perces hosszabbításban az ellenfél védője, Jonathan Woodgate fejelte be. Március 8-án a Barnsley-től kaptak ki az FA Kupában 1–0-ra, így ez a címvédés sem sikerült. Grant első nagy sikere azArsenal elleni 2–1-re megnyert mérkőzés volt, majd április 26-án a Manchester United-et győzték le 2–1-re Michael Ballack góljaival. Ezzel a csapatnak azonos pontszáma lett, mint az első helyen álló Manchesternek.
2008. április 30-án Grantnak sikerült, ami eddig egy Chelsea menedzsernek sem: a Bajnokok Ligája döntőjébe vezette a csapatot, mikor az elődöntő visszavágóján hazai pályán győzték le a BL-ben a Chelsea mumusának számító Liverpoolt 3–2-re. A Chelsea 4–3-as összesítéssel jutott tovább. A döntőt Moszkvában, a Luzsnyiki Stadionban játszották 2008. május 21-én, ahol a Manchester Uniteddel rendes játékidőben 1-1-et játszott a Chelsea, de a büntetőpárbajban John Terry és Nicolas Anelka hibájának köszönhetően a Manchester-é lett a BL serleg. Grantot 2008. május 24-én menesztették a Chelsea kispadjáról.[4]
Magánélete[szerkesztés]
Grant nős, felesége az izraeli televíziós személyiség, Cofít Grant.[5] Két gyermekük van, egy fiú és egy lány.
Grant édesapja, Méír Lengyelországban született, és a második világháború alatt Szibériába deportálták. Méír családtagjai közül a legtöbben a holokauszt áldozatai lettek. A Ligakupa-döntő előtt pár nappal volt Grant édesapjának 80. születésnapja, így Avrám jegyeket vett számára, hogy lássa fiát a Wembley-ben az első döntőjén Chelsea menedzserként. Grant azt nyilatkozta, Méír a legnagyobb példaképe, amiért 80 évesen, a holokauszt túlélése után is optimista.
2008. február 20-án a Chelsea közölte a sajtónak, hogy Grant antiszemita fenyegetést kapott. Az ismeretlen eredetű csomagban halálos méregnek leírt fehér por volt, a mellékelt levél egyik sorában pedig az, hogy Grant "lassú és fájdalmas halált fog halni".[6][7]
Statisztika[szerkesztés]
| Csapat | Nemzet | -tól | -ig | Rekord | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| M | Gy | V | D | Gy % | ||||
| Hapóél Petah Tikvá | 
|
1986 | 1991 | |||||
| Makkabi Tel-Aviv |
|
1991 | 1995 | |||||
| Hapóél Haifa |
|
1995 | 1996 | 30 | 19 | 4 | 7 | 63.3 |
| Makkabi Tel-Aviv |
|
1996 | 2000 | |||||
| Makkabi Haifa |
|
2000 | 2002 | 71 | 46 | 6 | 19 | 64.8 |
| Izrael |
|
2002 | 2005 | 33 | 14 | 6 | 13 | 42.4 |
| Chelsea | 
|
2007 | 2008 | 37 | 26 | 2 | 8 | 70.3 |
| Portsmouth FC |
|
2009 | 2010 | 33 | 10 | 7 | 16 | 30.30 |
| West Ham United |
|
2010 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0.00 | |
Sikerei[szerkesztés]
Hapóél Petah Tikvá
- Toto-kupa (2): 1989/90; 1990/91
Makkabi Tel-Aviv
- Ligat háAl (bajnokság): 1991/92; 1994/95
- Izraeli kupa: 1993/94
- Toto-kupa (2): 1992/93; 1998/99
Makkabi Haifa
- Ligat háAl (bajnokság): 2000/01; 2001/02
- Toto-kupa: 2001/02
Chelsea
- Premier League ezüstérmes: 2007/08
- Ligakupa ezüstérmes: 2007/08
- Bajnokok Ligája ezüstérmes: 2007/08
Portsmouth
- FA-kupa ezüstérmes: 2009/10
FK Partizan
Források[szerkesztés]
- ↑ Chelsea name Grant as new manager BBC Sport, 2007. szeptember 20.
- ↑ Chelsea 0–0 Fulham BBC Sport, 2007. szeptember 30.
- ↑ Chelsea extend Grant's contract BBC Sport, 2007. december 13.
- ↑ Grant elhagyja a Chelseat. chelseafc.com. (Hozzáférés: 2008. május 24.)
- ↑ The weird one: Wife of new Chelsea boss is a Wag like no other dailymail.co.uk, 2007. szeptember 25.
- ↑ Antiszemita fenyegetés, halálos méreg a Chelsea edzőjének sport.ma.hu, 2008. február 21.
- ↑ Halálos fenyegetést kapott a Chelsea vezetőedzője Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben hirszerzo.hu, 2008. február 20.
 | ||
| ||
