Ugrás a tartalomhoz

Rennes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rennes
Roazhon
Cathédrale St-Pierre
Cathédrale St-Pierre
Rennes Roazhon címere
Rennes
Roazhon címere
Rennes Roazhon zászlaja
Rennes
Roazhon zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióBretagne
MegyeIlle-et-Vilaine
NévadóRiedones (nép)
PolgármesterNathalie Appéré (2014-2020)
INSEE-kód35238
Irányítószám35000 35200 35700
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség225 081 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség4128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 74 m (legmagasabb pont)
  • 20 m (legalacsonyabb pont)
Terület50,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 51″, ny. h. 1° 40′ 51″48.114167°N 1.680833°WKoordináták: é. sz. 48° 06′ 51″, ny. h. 1° 40′ 51″48.114167°N 1.680833°W
Rennes
Roazhon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rennes
Roazhon
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Église Notre-Dame-en-St-Melaine

Rennes (kiejtés: ʀɛn) (bretonul: Roazhon, gallul: Resnn, latinul: Condate, Condate Riedonum) nagyváros Franciaországban, Bretagne régiónak és Ille-et-Vilaine nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Vilaine folyó mentén elhelyezkedő település jelentős ipari és kulturális központ, egyetemein több mint 60 000 diák tanul. Lakosainak száma 225 081 fő (2021. január 1.).[1] Rennes Saint-Grégoire, Chantepie, Le Rheu, Vezin-le-Coquet, Saint-Jacques-de-la-Lande, Noyal-Châtillon-sur-Seiche, Cesson-Sévigné, Betton, Montgermont és Pacé községekkel határos.

Története

[szerkesztés]

A kis települést a 9. században a breton törzseket királyságba egyesítő Nominoë csatolta országához. A százéves háború harcaiban sokat szenvedett, mivel a francia királyhoz csatlakozott vidék központja volt, az angolok ostrom alá vették. Csak a kitűnő lovag-hadvezér, Bertrand du Guesclin tudta felszabadítani az ostromgyűrűből 1356-ban. 1491-ben, a városban találkozott Bretagne-i Anna, a hercegség örököse jövendő férjével, VIII. Károly francia királlyal. Anna még jószerével gyermek volt, de már névházassága kötötte I. Miksa német-római császárhoz, Károly pedig ugyancsak névházasságban élt Miksa korábbi házasságából született leányával, Margit burgundi hercegnővel. Pápai engedéllyel véget vetettek mindkét névházasságnak, s a pár az év végén egybekelt. Anna továbbra is Bretagne hercegnője maradt, akkor is, amikor Károly halála után a soron következő királlyal, XII. Lajossal házasodott össze. Franciaország és Bretagne formális egyesítése csak akkor következett be, amikor a hercegnő veje, I. Ferenc került a trónra.

Rennes, a környék mezőgazdaságának a központja gyorsan fejlődött a 16.17. században, 1720 decemberében azonban hatalmas tűz pusztította el. A középkori városból megmaradt egy-két kisebb negyed ma történelmi városmag. Az ekkorra már tartományi székhely újjáépítése gyorsan megtörtént, Jacques Gabriel tervei által.

A város még néhányszor beírta nevét a francia történelembe, 1762-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a jezsuita rend feloszlatását, szembeszállt a királyi hatalommal és XV. Lajos minden erőfeszítése ellenére véghez vitte akaratát. La Chalotais főügyész volt a parlamenti döntés kezdeményezője, terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, a mű könyv alakban is megjelent, s ebben az időszakban példátlan mennyiséget, 12 000 darabot adtak el belőle. A rennes-i döntés a francia forradalom előkészítésének egyik jelentős állomása. A város viszonylagos biztonságban került ki a forradalmi terror éveiből. Legerdit polgármester, aki egyszerű iparosemberből emelkedett erre a méltóságra, sikerrel tudta távol tartani városától a konvent megbízottját, Jean-Baptiste Carrier-t.

A második világháború során a német csapatok 1940. június 18-án elfoglalták a várost. A brit csapatok heves harcokat követően 1944. augusztus 4-én szabadították fel, súlyos károkat okozva a településen.

Demográfia

[szerkesztés]
Év Lakosság
1793 30 160
1800 25 904
1806 29 225
1821 29 589
1831 27 340
1836 35 552
1841 37 895
1846 39 218
1851 39 505
Év Lakosság
1856 45 664
1861 45 483
1866 48 283
1872 52 044
1876 57 177
1881 60 974
1886 66 139
1891 69 232
Év Lakosság
1901 74 676
1906 75 640
1911 79 372
1921 82 241
1926 83 418
1931 88 659
1936 98 538
1946 113 781
Év Lakosság
1954 124 122
1962 151 948
1968 180 943
1975 198 305
1982 194 656
1990 197 536
1999 206 229
2006 210 500
2010 207 178

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Palais de Justice – az igazságügyi palota 1618 és 1655 között épült, a reneszánsz jellegű palota adott otthont a bretagne-i parlamentnek valamint a legfelsőbb bíróságnak. 1994-ben egy tüntetés során egy eldobott gyertyától az épületben tűz keletkezett, tetőzete leégett, belseje súlyosan megrongálódott, újjáépítése azonnal megindult.
  • Portes mordelaises(wd) – a XV. századi városfal tornyos, lőréses kapuja, a belváros bejárata.
  • Basilique Saint-Sauveur(wd) – a 17.-18. században épült templom, itt őrzik a Csodatévő Madonna szobrát, amely állítólag 1357-ben megmentette a várost az angolok ostromától.
  • Cathédrale Saint-Pierre(wd)VI. századi templom helyén a XIII. században készült el a mai elődje, de ez 1762-ben beomlott, csak a két torony maradt meg, és ezek mögé épült a múlt század közepén a jelenlegi katedrális.
  • Palais Saint-Georges(wd) – a Benedek-rendi szerzetesek 1670-ben elkészült kolostora, jelenleg a városi közigazgatási hivatal otthona.
  • Église Notre-Dame-en-Saint-Melaine(wd) – a város egyik legrégebbi temploma, tornyának, valamint kereszthajójának egy része a XI. században épült, a többi viszont csak a XVII. századra készült el.
  • Église St-Georges – a gótika jegyében született templom jellegzetes breton stílusú.
  • Városháza – az ív alakban meghajló épülettömb közepén áll a harangtorony.
  • Bretagne múzeuma és a Szépművészeti Múzeum – az egyetem egykori központi épületében kapott helyet mindkettő.
  • Jardin botanique du Thabor - botanikus kert.
  • Route de Lorient Stadion – a Stade Rennais FC labdarúgócsapat otthona.

Közlekedés

[szerkesztés]

A városban metró is közlekedik.

Közút

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A város fontos vasúti csomópont, négy vasútvonal is összefut a főpályaudvarán.

Oktatás

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Populations légales 2021

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]