Nagyszeben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt)
Fentről, balról jobbra: A Tanács-torony (város szimbóluma), az Evangélikus székesegyház, a híres nagyszebeni szemek, középkori erődítmény, a Hazugok hídja, a Városháza és a jezsuita templom, a Brukenthal-palota, Neobarokk palota és modern sokemeletes épületek
Fentről, balról jobbra: A Tanács-torony (város szimbóluma), az Evangélikus székesegyház, a híres nagyszebeni szemek, középkori erődítmény, a Hazugok hídja, a Városháza és a jezsuita templom, a Brukenthal-palota, Neobarokk palota és modern sokemeletes épületek
Nagyszeben címere
Nagyszeben címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
Rang megyei jogú város
Községközpont Nagyszeben
Beosztott falvak Szebenjuharos
Polgármester Astrid Fodor (2014-)
(RNDF)
Irányítószám 550000
Körzethívószám 0x69[1]
SIRUTA-kód 143450
Népesség
Népesség147 226 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság2169 (2011)[3]
Község népessége147 245 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Népsűrűség1 216,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság431 m
Terület121 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszeben (Románia)
Nagyszeben
Nagyszeben
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′Koordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′
Nagyszeben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeben témájú médiaállományokat.
Nagyszeben a 17. században
Nagyszeben a 19. században

Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye. Szenterzsébet (románul Gușterița, németül Hammersdorf, szászul Hammersterf) egykor önálló település volt, ma Nagyszeben része.

Légvonalban Bukaresttől mintegy 220 km-re északnyugatra, Budapesttől 430 km-re délkeletre, Kolozsvártól pedig 110 km-re délre, a Szeben-folyó partján, az Olt mellékfolyójánfekszik fekszik. Napjainkban Szeben megye székhelye, 1692-1791 továbbá 1849-65 között az Erdélyi Fejedelemség központja is volt.

A "Szemek városa" becenevű település belföldi és külföldi látogatók számára is jól ismert turisztikai célpont. Kultúrájáról, történelméről, gasztronómiájáról és változatos építészetéről ismert, amely magában foglalja a nagy ikonikus szemű házakat, melyek Nagyszeben becenevét adták, ezek a 21. század eleje óta nagy odafigyelést kap. 2004-ben történelmi központja megkezdte az UNESCO Világörökség részévé válásának folyamatát, ám mai napig nem sikerült azt megszereznie. 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Egy évvel később a Forbes rangsorolása szerint "Európa 8. legideálisabb lakóhelyének" választották meg. 2019-ben Nagyszeben és környéke Európai Gasztronómiai Régió lett. A várost ad otthont 2021-ben az Európa Vándor Fővárosa rendezvénynek, amely Európa legfontosabb turisztikai vándorrendezvénye. 2019-ben európai uniós csúcstalálkozónak adott otthont.

Nagyszeben a karácsonyi vásáráról is nagyon ismert. A város híres szülötte Conrad Haas és Hermann Oberth, akik a rakétagyártás úttörői voltak. Az eGold kriptovalutát létrehozó Elrond céget (a világ legnagyobbjai közé tartozik) nagyszebeniek alapították.

2011-ben a város lakossága 147.245, míg egy 2019-es becslés szerint ez a szám 169.056. Ugyanakkor Nagyszeben agglomerációja közel 267.170 lakóval rendelkezik. A város igazgatása alá tartozik Păltiniș nevű falu is, mely 35 kilométerre délre található tőle.

Nagyszeben történelmileg az erdélyi szászok egyik legfontosabb központja volt. Härmeschtatnak hívják a saját helyi nyelvjárásukban. 1190-ben alapították német telepesek, a Magyarországhoz tartozó Erdélybe érkeztek a bányászat, a kézművesség és a kereskedelem fejlesztése céljából. A 14. századra jelentős kereskedelmi központtá vált, és a 7 erdélyi német város (Siebenbürgen, innen jön Erély német elnevezése) egyike lett. Itt alapult az első iskola és gyógyszertár az akkori Magyar Királyságban.

A 18. században a románok bevándorlásának következtében, Nagyszeben Erdély egyik legfontosabb román központja is lett. 1692 és 1790 között a Habsburg Monarchia, 1867 és 1918 között pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte. 1896-ban használták itt először elektromos áramot, 1904-ben pedig az akkori Európa második városa volt, amely bevezette az elektromos trolibuszt.

Miután az első világháború után Nagyszeben Románia része lett, az erdélyi szászok folyamatos kivándorlása megkezdődött. Ugyanakkor a város lakosságának zöme még mindig német maradt. A román rendszerváltás után a német lakosság túlnyomó része gazdasági okokból emigrált.

Fekvése[szerkesztés]

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre, a Déli-Kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik.

Éghajlata[szerkesztés]

Nagyszeben (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,621,330,630,232,135,438,338,439,532,527,019,339,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,84,510,116,021,324,226,326,221,416,29,13,115,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,9−5,9−1,23,98,611,613,312,78,73,5−1,2−5,33,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,8−31,0−24,5−12,0−3,61,04,21,0−3,6−9,4−21,3−29,8−31,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)252534536993927760403131629
Havi napsütéses órák száma689713816421522824823817214889611866
Forrás: WMO; Román Stat. Int. ; NOAA; Deutscher Wetterdienst


Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Szeben patak nevéből ered, ezt egyesek a szláv svbina (= som) főnévből származtatják. Megjegyzendő azonban, hogy a Magyar királyságban létezik Kisszeben is, a Felvidéken, jelenleg Sabinov néven, így a név valószínűleg sokkal mélyebb értelmű. A románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

Története[szerkesztés]

A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide 1150 körül.[4] 1191-ben Cipin (ejtsd: szipin) néven említik először a Nagyszebeni prépostság pápai megerősítése kapcsán, mely a 15. századig az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt.[5] Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város.

Történelmi épületek a belvárosban

1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye.

Karácsony a Fő téren

1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét.

A Rákóczi-szabadságharc első felében Jean Rabutin császári tábornok tartotta megszállva, aki innen kiindulva támadta a kurucokat.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel elfoglalta. Ennek a győzelemnek állít emléket az Erdélyi körkép című, 1897-ben készült monumentális festmény. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburg-uralom alatt az erdélyi gubernium székhelye (17031791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1916-ban a román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták.

Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra. 2000-től 2014-ig a várost Klaus Johannis szász polgármester irányította (Az államfőválasztáson elért győzelme miatt mondott le e tisztségéről).[6] 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.

A városháza

A szebeni borvidékek már a 10. században remek termést hoztak. De a löszös talaj miatt a szüret sok nehézséggel járt. A probléma megoldására igásállatokat fogtak munkára. Így már hatékonnyá, és könnyűvé vált a szüret. Ezen rendszer sokáig világszerte egyedülálló volt. A boraik ezért viselik máig a Szeben-igabor nevet.

Népesség[szerkesztés]

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Összesen Román Magyar Német Roma (cigány) Egyéb
1910-ben
38 061 10 125 7297 20 015 624
1941-ben
70 352 35 753 4313 28 172 2114
1977-ben
151 137 119 625 5114 25 414 511 473
1992-ben
169 656 158 908 4164 5605 688 291
2002-ben
154 892 148 269 3135 2508 597 383
2011-ben
147 226 130 984 2169 1561 582 11 930

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

A 19. század végén a városban már járt a villamos

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  4. Erdély története három kötetben. Szerkesztette Köpeczi Béla. I. kötet[Erdély a középkori magyar királyságban. 2. A Honfoglalástól a Tatátjárásig[A SZÁSZOK BETELEPÜLÉSE ÉS A DÉLI HATÁRVÉDELEM ÁTSZERVEZÉSE] Budapest, 1986. Akadémiai Kiadó ISBN 963054203X
  5. Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.  
  6. http://www.maszol.ro/index.php/belfold/39499-nem-polgarmester-tobbe-klaus-johannis

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző:
Pátra
Európa kulturális fővárosa
2007
Luxembourg mellett
Következő:
Liverpool, Stavanger