Fentről, balról jobbra: A Tanács-torony (város szimbóluma), az Evangélikus székesegyház, a híres nagyszebeni szemek, középkori erődítmény, a Hazugok hídja, a Városháza és a jezsuita templom, a Brukenthal-palota, Neobarokk palota és modern sokemeletes épületek
Légvonalban Bukaresttől mintegy 220 km-re északnyugatra, Budapesttől 430 km-re délkeletre, Kolozsvártól pedig 110 km-re délre – az Olt mellékfolyójának – a Szeben folyónak partján fekszik. Napjainkban Szeben megye székhelye, 1692–1791 továbbá 1849–65 között az Erdélyi Fejedelemség központja is volt.
A "Szemek városa" becenevű település belföldi és külföldi látogatók számára is jól ismert turisztikai célpont. Kultúrájáról, történelméről, gasztronómiájáról és változatos építészetéről ismert, amely magában foglalja a nagy ikonikus szemű házakat, melyek Nagyszeben becenevét adták, ezek a 21. század eleje óta nagy odafigyelést kapnak. 2004-ben történelmi központja megkezdte az UNESCO Világörökség részévé válásának folyamatát, ám mai napig nem sikerült azt megszereznie. 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa volt. Egy évvel később a Forbes rangsorolása szerint "Európa 8. legideálisabb lakóhelyének" választották meg. 2019-ben Nagyszeben és környéke Európai gasztronómiai régió lett. A várost ad otthont 2021-ben az Európa Vándor Fővárosa rendezvénynek, amely Európa legfontosabb turisztikai vándorrendezvénye. 2019-ben európai uniós csúcstalálkozónak adott otthont.
Nagyszeben a karácsonyi vásáráról is nagyon ismert. A város híres szülötte Hermann Oberth és lakója Conrad Haas akik a rakétagyártás úttörői voltak. Az eGold kriptovalutát létrehozó Elrond céget (a világ legnagyobbjai közé tartozik) nagyszebeniek alapították.
2011-ben a város lakossága 147 245, míg egy 2019-es becslés szerint ez a szám 169 056. Ugyanakkor Nagyszeben agglomerációja közel 267 170 lakóval rendelkezik. A város igazgatása alá tartozik Szebenjuharos is, amely tőle 28 kilométerre, délnyugatra található.
Nagyszeben történelmileg az erdélyi szászok egyik legfontosabb központja volt. Härmeschtatnak hívják a saját helyi nyelvjárásukban. 1190-ben alapították német telepesek, a Magyarországhoz tartozó Erdélybe érkeztek a bányászat, a kézművesség és a kereskedelem fejlesztése céljából. A 14. századra jelentős kereskedelmi központtá vált, és a 7 erdélyi német város (Siebenbürgen, innen ered Erdély német elnevezése) egyike lett. Itt alapult az első iskola és gyógyszertár az akkori Magyar Királyságban.
A 18. században a románok bevándorlásának következtében, Nagyszeben Erdély egyik legfontosabb román központja is lett. 1692 és 1790 között a Habsburg Monarchia, 1867 és 1918 között pedig az Osztrák–Magyar Monarchia részét képezte. 1896-ban használták itt először elektromos áramot, 1904-ben pedig az akkori Európa második városa volt, amely bevezette az elektromos trolibuszt.
Miután az első világháború után Nagyszeben Románia része lett, az erdélyi szászok folyamatos kivándorlása megkezdődött. Ugyanakkor a város lakosságának zöme még mindig német maradt. A román rendszerváltás után a német lakosság túlnyomó része gazdasági okokból emigrált.
Neve a Szeben patak nevéből ered, ezt egyesek a szlávsvbina (= som) főnévből származtatják. Megjegyzendő azonban, hogy a Magyar királyságban létezik Kisszeben is, a Felvidéken, jelenleg Sabinov néven, így a név valószínűleg sokkal mélyebb értelmű. A románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.
1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta.
A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye.
Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra. 2000-től 2014-ig a várost Klaus Johannis szász polgármester irányította (Az államfőválasztáson elért győzelme miatt mondott le e tisztségéről).[6]2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.
A városháza
A szebeni borvidékek már a 10. században remek termést hoztak. De a löszös talaj miatt a szüret sok nehézséggel járt. A probléma megoldására igásállatokat fogtak munkára. Így már hatékonnyá, és könnyűvé vált a szüret. Ezen rendszer sokáig világszerte egyedülálló volt. A boraik ezért viselik máig a Szeben-igabor nevet.
A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.
Pándy Kálmán 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.
↑Erdély története három kötetben. Szerkesztette Köpeczi Béla. I. kötet[Erdély a középkori magyar királyságban. 2. A Honfoglalástól a Tatátjárásig[A SZÁSZOK BETELEPÜLÉSE ÉS A DÉLI HATÁRVÉDELEM ÁTSZERVEZÉSE]
Budapest, 1986. Akadémiai Kiadó ISBN 963054203X
.png)
Románia
é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′45.800000°N 24.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 24° 09′45.800000°N 24.150000°E
,_17th_century_engraving.jpg)
.jpg)
.JPG)
A város főtere
A Fazekasok tornya
Brukenthal palota
Evangélikus templom
Zsinagóga
Európa út
.svg){kind=small}