Szászszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászszentlászló (Laslea, Grosslasseln)
Laslea landscape.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Szeben
Község Szászszentlászló
Rang községközpont
Irányítószám 557115
Körzethívószám 0269
SIRUTA-kód 144740
Népesség
Népesség 1539 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 19
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 351 m
Terület 113,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászszentlászló (Románia)
Szászszentlászló
Szászszentlászló
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 12′, k. h. 24° 35′Koordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 24° 35′
Szászszentlászló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászszentlászló témájú médiaállományokat.

Szászszentlászló (románul Laslea, korábban Laslea Mare, németül Grosslasseln) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Története[szerkesztés]

A község területén neolitikumi, bronzkori, római kori és kelta leleteket tártak fel. A település határában, a Burgberg nevű legelőn földvár maradványaira bukkantak.[2] A helység első írásos említése 1308-ból maradt fenn Sanctus Ladislaus néven. További névváltozatok: Zentlázlow (1348), Zentlazlo (1404), de Magno Ladislao (1432), Lazzlen (1504), Grosslaselen (1532).

1348-ban a település a kolozsmonostori apátság birtoka volt.[3] A későbbiekben segesvárszéki szász szabadfalu. 1488-ban 77 háztulajdonost, egy iskolát iskolamesterrel, egy malmot molnárral, három pásztort és 16 üres házat írtak össze benne. Szomszédsági törvényei 1672-ből valók.

1876 után Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.

5000 holdas határának a 20. század elején egyharmada volt szántó, ugyanannyi erdő, egyötöde rét, a maradék pedig szőlő és legelő. Határát 1906–07-ben tagosították. A második világháború után a kényszermunkára a Szovjetunióba hurcolt szászok helyére a szigethegységi Mogosról költöztek román telepesek.[4] 1949. július 24-én itt alakították meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyikét, amelyben a komló termesztésével is kísérleteztek.

1992 óta a faluban működik a németországi segítséggel felállított, idősek otthonából és sebészeti klinikából álló keresztyén Lukas-Spital.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 1118 lakosából 736 volt német, 196 román és 186 cigány nemzetiségű; 735 evangélikus, 344 ortodox és 39 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1456 lakosából 1016 volt román, 385 cigány, 34 német és 19 magyar nemzetiségű; 1293 ortodox, 71 adventista, 31 evangélikus, 29 baptista és 10 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Középkori temploma helyett 1842–44 között a segesvári Samuel Teutsch építőmester épített új templomot. Mivel az új torony még elkészülte előtt összeomlott, meghagyták a korábbi templom 14–15. századi, később erődített tornyát, a védőművek egy részével együtt.

Híres emberek[szerkesztés]

  • 1860. augusztus 20-án az átutazó Eötvös Józsefet előbb a falu szász közössége üdvözölte, majd itt fogadta ünnepélyesen Segesvár város követsége is.[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 9735908565 [1]
  3. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 9739203566  
  4. Melania Hanciu – Cornelia Bolca: Mogoș – o așezare de mocani în Munții Apuseni ('Mogos – Egy mokány település az Erdélyi-szigethegységben')
  5. Kristóf György: Báró Eötvös József utazásai Erdélyben. Kolozsvár, 1932, 25. o.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászszentlászló témájú médiaállományokat.