Latorvár (település)
- Ez a szócikk a romániai településről szól. A bükkaljai várromot lásd Latorvár (Sály) szócikknél.
| Latorvár (Lotrioara) | |
 | |
| A Törttorony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Bojca |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 555704 |
| SIRUTA-kód | 145872 |
| Népesség | |
| Népesség | 11 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 29″, k. h. 24° 13′ 19″45.574814°N 24.222007°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 29″, k. h. 24° 13′ 19″45.574814°N 24.222007°E | |
 | |
Latorvár (románul: Lotrioara) falu Romániában, Szeben megyében, a Vöröstoronyi-szorosban.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lator várát (A Pallas nagy lexikona szerint Lotárvár, románul: Cetatea Lotrioara vagy Cetatea Lotrului, németül: Lauterburg) először 1407-ben említették Latorwar alakban, majd 1419-ben mint Lotherwaar és Loteruaar. Az erdélyi vajdákhoz tartozó határvár volt az Olt jobb partján álló hegyen, a mai Lazaret mellett. Egykor hozzá tartozott a szoros vámja. Luxemburgi Zsigmond várnagyának megtiltotta, hogy vámot szedjen az erdélyi szászoktól. 1453-ban romokban állt, ezért V. László az addig Fehér vármegyéhez tartozó erősséget a Királyföldhöz csatolta azzal a föltétellel, hogy a szászok kijavítják és gondozzák.[2] Mátyás a vám bevételét 1468-ban és 1473-ban Nagyszebennek adta az átjáró kiszélesítése és karbantartása fejében. A várat a hegy déli oldalában az 1900-as években megnyitott kőbánya az 1930-as évekre eltüntette. A várhegy északi, Erdély felőli oldala még áll, bár a kőbánya (amfibolit) ma is működik.
A 20. század elején a Lotrioara-patakon a nagyszebeni Messing és Lessel cég úsztatta le az általa kitermelt fát.
1956-ban vált ki Bojcából. 2002-ben négy román nemzetiségű lakosa volt, közülük három ortodox, egy baptista vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Északkeletre, az Olt jobb partján, a folyó és az E81-es út között, a szorosban áll az ún. Törttorony (románul: Turnul Spart vagy Turnul Stricat, németül: Halberturm), az egykori Fekete-torony. A torony romja 17 méter magas, három szintes, vastag falába lőréseket vágtak. Valószínűleg 1501 és 1509 között építették. A szorost elzáró védőfal tartozott hozzá. A 17. század végén pusztulhatott el.
- Épülő vízerőmű az Olton.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kvár, 1996, 363. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}