Küküllőkőrös
| Küküllőkőrös (Curciu) | |
 | |
| Az evangélikus erődtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Darlac |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557091 |
| SIRUTA-kód | 144571 |
| Népesség | |
| Népesség | 657 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′ 36″, k. h. 24° 24′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 36″, k. h. 24° 24′ 20″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllőkőrös témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Küküllőkőrös (románul: Curciu, németül: Kirtsch) település Romániában, Szeben megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
A falu környékén újkőkorszaki, bronzkori, vaskori és római kori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1322-ből származik. Neve a történelmi dokumentumokban Keureus (1322), Keureusteluk (1331) illetve Kewwrews (1507), Nagykeoreoss (1587) formában fordul elő.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. A 18. században evangélikus anyaegyház volt.
Lakossága[szerkesztés]
1850-ben 951 lakosából 629 román, 285 német volt. 1992-re a német lakosságot részben cigányok váltották fel: a falu 800 lakosból 560 románnak, 133 németnek és 104 cigánynak vallotta magát.
A felekezeti megoszlást illetően, 1850-ben a falut 516 ortodox, 288 evangélikus és 147 görögkatolikus lakta. 1992-re görögkatolikus alig maradt, az 528 ortodox és 116 evangélikus mellett 148 fős pünkösdi közösség található.
Látnivalók[szerkesztés]
A szász evangélikus gyülekezet háromhajós csarnokrendszerben épült gótikus temploma a 14. század első feléből származik. A mellékhajók és a lapos mennyezetű főhajó magassága azonos. A főhajót az oldalhajóktól csúcsíves árkádok választják el. A főhajó eredetileg boltozatos volt, a szentély megőrizte kőbordás kereszthálós boltozatát. A négyzetes toronyból bejárat nyílik mind a három hajóba. A nyugati kapu román stílusú; az oszlopfőkön majmok, emberi maszk, szőlőfürtök, disznófej, kutya, bibliai jelképek láthatók. A templomfal nem maradt meg egészében, de a keleti oldalon látható még a kaputorony, mellette kápolna csatlakozik a várfalhoz.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Szabó M. Attila: Erdélyi és moldvai helységnévtár. (Hozzáférés: 2009. január 17.)[halott link]
- Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu. Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma) (román nyelven). Sibiu: Editura Economică (2003). ISBN 973-590-856-5. Hozzáférés ideje: 2009. január 17.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
További információk[szerkesztés]
- Christian Moosberger. Es war einmal... Ein Bilddokumentation über Kirtsch in Siebenbürgen (pdf) (német nyelven). Hozzáférés ideje: 2009. január 17.[halott link]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Szeben megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
.svg){kind=small}