Darlac
| Darlac (Dârlos) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Darlac |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 557090 |
| Körzethívószám | 0269 |
| SIRUTA-kód | 144562 |
| Népesség | |
| Népesség | 1731 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 46 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 40,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 23″, k. h. 24° 24′ 51″46.189832°N 24.414225°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 23″, k. h. 24° 24′ 51″46.189832°N 24.414225°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darlac témájú médiaállományokat. | |
Darlac (románul Dârlos, németül Durles) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. A DN14-es út mellett, Erzsébetvárostól 10 km-re fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első említése 1317-ből maradt fenn Darlaz néven. További névváltozatai: Dorlaz (1325), Darlas (1392), Darlacz (1543). Késő gótikus temploma a 15. században épült.[2]
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1850-ben a község 2282 lakosából 1476 román, 37 magyar, 585 német és 181 roma volt. 1992-re a 3140 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 2380 román, 77 magyar, 190 német és 489 roma.[3]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lutheránus temploma a 15. század elején épült gótikus stílusban, a korábbi román stílusú templom helyett. 1500-ban boltozták, sík mennyezetű, de szentélye keresztboltozatos. A templomban levő szobrok valószínűleg még az első templomból maradtak meg, a 13. század végén vagy a 14. elején készülhettek. A szentély festményekkel gazdagon díszített, korukat a 16. század elejére teszik.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Ilarie Chendi román irodalomkritikus (1871–1913).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Képek Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben és
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
