Alamor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alamor (Alămor)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségLadamos
Rang falu
Irányítószám 557121
SIRUTA-kód 144811
Népesség
Népesség812 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság< 3 (2001)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alamor (Románia)
Alamor
Alamor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′, k. h. 23° 59′Koordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 23° 59′

Alamor (románul: Alămor, németül: Mildenburg, szászul Meldenbrich) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Ladamos községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Vízaknától 19 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Történeti névalakjai: Alamor (1319), Olmur (1330), Obnuk (1332), Milunberg (1334), Midenborch (1336), Almor (1388), Almar (1398), Alamar (1407), Mildenberg, Meldenbvrg, Mildenbvrg, Meldenberg (15. század), Mackenberg, Alămor (1854).

Szászok alapították, de szász népessége a 15. századra kihalt. A 16. században református egyháza alakult. 1586-tól román többségű település, a 18. századig jelentős református és unitárius kisnemesi közösséggel. 1751-ben országos, 1754-ben hetivásár tartására nyert szabadalmat.[3] Nagybirtokosa 1880-ig a Teleki család volt, akkor itteni birtokukat az Erdélyi Unitárius Egyház vette meg, és bírta egészen az 1922-es földreformig.[4]

Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott. A hegyen álló református templomot mára lebontották.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1785-ben 1006 lakosa volt, közülük 54 nemes. Ugyanazon évben 89, illetve 99 ortodox családfőt számláltak össze. A református egyház összeírása 1766-ban 62, a görögkatolikusoké 1790-ben 364, a római katolikusoké ugyanazon évben 22 lelket talált.[5]
  • 1850-ben 1185 lakosából 1032 volt román, 135 magyar és 18 cigány nemzetiségű; 622 görögkatolikus, 427 ortodox, 115 református és 21 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 1646 főből 1424 román és 216 magyar anyanyelvű; 756 görögkatolikus, 668 ortodox és 196 református vallású. 31%-uk tudott írni-olvasni, a román anyanyelvűek 1%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 954 lakosából 944 volt román és 10 magyar nemzetiségű; 511 ortodox és 431 görögkatolikus.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. Eugen Străuțiu – Marius Halmaghi: Țara Secașelor. Sibiu, 2007, 31–2. o.
  5. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet