Szarata
Megjelenés
Ellenőrzött
| Szarata (Sărata) | |
| Az Urunk születése ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Alsóporumbák |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóporumbák |
| Irányítószám | 557193 |
| SIRUTA-kód | 145337 |
| Népesség | |
| Népesség | 335 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarata témájú médiaállományokat. | |
Szarata (románul: Sărata) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a román sărata 'sós' szóból származik és sófeltörésre utal. Először 1582-ben, Zaratha alakban említik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyszebentől 36 kilométerre kelet–délkeletre, Fogarastól 41 kilométerre nyugat–délnyugatra, a Fogarasi-havasok tövében fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A népességszám változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népessége 1910 előtt nagyjából állandó volt, azóta folyamatosan csökkent, 1006 főről 2002-ig 400 főre.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1850-ben 1042 lakosából 1030 volt román és 12 cigány nemzetiségű; 891 ortodox és 151 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 400 lakosából 386 volt román és 12 magyar nemzetiségű; 394 ortodox vallású.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 16. században keletkezett Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben 51, 1722-ben 320 jobbágycsalád lakta. 1648 és 76 között kisebb üveges műhely működött benne egy mesterrel és egy-két hamuégetővel.[2] 1876-ban Fogaras vármegyéhez csatolták.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az Urunk születése ortodox templom 1800 és 1806 között, a birtokos Brukenthal család költségén épült. Mind a hajó, mind a pronaosz csegellyel fedett. Belsejét a szászházi Grecu festőcsalád egyik tagjának nem sokkal az építést követően készült falfestményei borítják.[3]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Krisztus urunk keresztelése ortodox (volt görögkatolikus) templom

