Szászház
| Szászház (Săsăuș) | |
.JPG) | |
| Az ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Kürpöd |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557081 |
| SIRUTA-kód | 144474 |
| Népesség | |
| Népesség | 140 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 56″, k. h. 24° 36′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 56″, k. h. 24° 36′ 16″ | |
| Szászház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szászház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
.JPG)
Szászház, 1913-ig Szászahúz (románul: Săsăuș, németül: Sachsenhausen, szászul Seszənhousən) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Mind román, mind eredeti magyar neve a német Sachsenhausen ('szász ház') névből származik. 1448-ban Sagezenhwsen, 1508-ban Sagczennhawzen, 1532-ben Sossenhüssen, 1574-ben Sassahuss, 1695-ben Szaszahus alakban írták. Cirill betűs szövegben neve 1766-ban (modern román helyesírással) Săsăuși. 1907-ben készíttetett hivatalos pecsétjére a kötelező magyar név még Szászahúz alakban került. A községnek nemsokára a Szászház és a Szászalamor nevek közül kellett választania, míg a vármegye a román név hivatalossá tételét kérte. Az első világháború előtt felvett új magyar nevét a német név lefordításával alkották meg.[2]
Fekvése[szerkesztés]
A Hortobágy és az Olt völgye között, Nagyszebentől 45 kilométerre kelet–északkeletre fekszik.
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Lakossága az első modern népszámlálás, 1850 óta folyamatosan csökkent, 2002-ig az 1850-es létszám hetedére. A fogyás a 20. század közepén erősödött fel.
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
- 1850-ben 1104 lakosából 1093 volt román és 11 cigány nemzetiségű; 1049 ortodox és 55 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 158 lakosából 155 volt román, két cigány és egy magyar nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.
Története[szerkesztés]
Szász alapítású falu volt Újegyházszékben. 1488-ban 28 lakott és hét lakatlan házzal írták össze. A pestis és a török betörések következtében megfogyatkozott szász lakossága mellé 1581-ben költöztettek be románokat Felekről és Besimbákról. 1674-ben már kizárólag román falu volt, majd 1695-ben újabb román családokat telepítettek be Fogaras vidékéről. A helyi szájhagyomány mindazonáltal szász eredetűeknek tudja a Boandăr és a Foaltăn családokat. Román lakói a kürpödi szász evangélikus papnak fizettek tizedet. A 18. század végétől egy évszázadon át élt itt a templomfestő Grecu család, amelynek öt ismert tagja főként a Királyföld ortodox templomaiban működött. A család a hagyomány szerint Alsóárpásról költözött ide a 18. században. Ugyancsak a 18. században határában ortodox szerzetesi közösség is létezett. A falut 1876-ban csatolták Szeben vármegyéhez. 1902-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[3] Egy 1910-es közlés szerint lakóinak nagy része szarvarsmarhával kereskedett.[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- Ortodox, 1948-ig görögkatolikus fatemplomát 1926-ban hozták Vurpódról és építettek hozzá kőtornyot.[5]
- A Jariște határrészben található rom a helyi hagyomány szerint az egykori szász falu templomáé.
Gazdaság[szerkesztés]
A 21. század elején a falu határának 31%-a volt legelő, 26%-a szántó, 26%-a kaszáló és 15%-a erdő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 347. o.
- ↑ Belügyi Közlöny 1902, 215. o.
- ↑ Olteanul 1910. október 7/20, 5. o.
- ↑ A román Wikipedia Biserica de lemn din Săsăuș szócikke nyomán.
Források[szerkesztés]
- Mircea és Maria Drăgan: Săsăuș. Sibiu, 2010
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Szeben megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
.svg){kind=small}