Százhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Százhalom (Movile)
A szász evangélikus erődtemplom
A szász evangélikus erődtemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségJakabfalva
Rang falu
Irányítószám 557106
SIRUTA-kód 144679
Népesség
Népesség310 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság485 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Százhalom (Románia)
Százhalom
Százhalom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 22″, k. h. 24° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 22″, k. h. 24° 47′ 30″
Százhalom weboldala
Hundertbuecheln Chor 2.jpg

Százhalom (románul Movile, korábban Hondrubechi, németül: Hundertbücheln, szász nyelvjárásban Hangderbäχeln) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Német és magyar neve azonos jelentésű, minthogy a középfelnémet Büchel 'halmot' jelent. A mai román név hatósági névadással keletkezett, jelentése szintén 'halmok'. Történeti névalakjai: Hundertpuch (1355), Zazhalm (1368), Hundertbüchel (1374), de Centum Cumulis [...] vulgaliter dicitur Hundirtbucheln (1384), Zazhalom (1601). Román neve 1750-ben Hondorbék.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Medgyestől 62 km-re délkeletre, Fogarastól 45 km-re észak–északnyugatra, Segesvártól 32 km-re délre, Szentágotától húsz km-re északkeletre, a Hortobágy völgyében fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Százhalom népessége 1850 és 1956 között hét–nyolcszáz fő között mozgott, majd a szászok 20. század végi kivándorlásával kevesebb mint a felére csökkent.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1850-ben 810 lakosából 500 volt szász, 238 román és 71 cigány nemzetiségű; 500 evangélikus és 309 görögkatolikus vallású. (Görögkatolikusok helyett 1857-től folyamatosan ortodoxokat találunk.)
  • 2002-ben 335 lakosából 310 vallotta magát román, 21 cigány és négy német nemzetiségűnek; 331 ortodox és négy evangélikus vallásúnak. (1992-ben még 161-en vallották magukat cigánynak.)

Története[szerkesztés]

Szász alapítású falu, első említésétől 1876-ig, rövid megszakításokkal Nagysinkszékhez tartozott. 1368-ban közelében vert tábort Nagy Lajos király. 1488-ban 54 adófizető gazdát, két pásztort és egy iskolamestert írtak össze benne, ezzel a szék ötödik legnépesebb települése volt. Egy Antonius Pauli nevű százhalmi diák 1506-ban a krakkói egyetemen tanult. Szász lakossága 1564-ben tért át az evangélikus hitre. 1579-ben a Szent Márton napját követő vasárnapra országos vásár tartására kapott szabadalmat. 1658-ban a tatármoldvaihavasalföldi sereg felégette, és bár templomerődje kiállta az ostromot, lakossága megtizedelődött. Ezután sokan települtek be más falvakból. 1876-ban csatolták Nagy-Küküllő vármegyéhez. 1898-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A szász evangélikus erődtemplom hajója 14. századi. A nyugati végében álló harangtorony eredetileg 1225 után épült román stílusban, míg a keleti ún. Pflaumenturm védelmi céllal 1425 körül. Utóbbi 1730-ig védőemelettel volt ellátva. A római bíborosi kollégium 1475-ben száz napos búcsút engedélyezett a templom számára. 1495 körül gótikus stílusban építették át. 1500 körül falgyűrűvel és három védőtoronnyal erődítették, amelyek közül egyet az 1840-es években lebontottak, egy másik 1936-ban összedőlt. Kisebbik harangja 1411-ben, a nagyobbik 1482-ben, a középső 1496-ban, kő keresztelő medencéje 1554-ben készült.
  • Szent Miklós ortodox temploma 1796-ban épült.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Innen származott és tizenegy éves koráig, 1930-ig itt élt Cornel Irimie néprajztudós.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  3. Belügyi Szemle 1898, 263. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • ácsolt láda a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [1]