Somogyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Somogyom (Șmig)
RO SB Smig (9).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségKüküllőalmás
Rang falu
Irányítószám 557024
Körzethívószám +40 x69[1]
SIRUTA-kód 144045
Népesség
Népesség857 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság222 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság339 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Somogyom (Románia)
Somogyom
Somogyom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 13′ 30″, k. h. 24° 26′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 30″, k. h. 24° 26′ 43″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyom témájú médiaállományokat.

Somogyom (románul: Șmig) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Neve[szerkesztés]

1317-ben, Károly Róbert király alatt nevét már említették az oklevelek p. Sumugun néven, mikor a király a Szalók nemzetségből való Simon bán itteni birtokait vette védelme alá.

További névváltozatai: 1325 körül p. Symyg, 1352-ben Sumugy, 1355-ben p. Sumugyn, 1389-ben Sumugyon, 1395-ben Somogy, 1587-ben Somogyon, 1733-ban Smig, 1760–1762-ben Somogyom, 1808-ban Somogy aliis Somodgyon h., Schmiegeng., Zsnik val., 1861-ben Somogyom, Zsnik, 1888-ban Somogyom (Schmigen, Smigu), 1913-ban Somogyom.

Fekvése[szerkesztés]

Erzsébetvárostól légvonalban 10 km-re nyugatra, Medgyestől 9,5 km-re északkeletre, Küküllőkőrös és Jövedics közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Somogyom és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori leletek kerültek napvilágra.

1317-ben Károly Róbert király hívei közé fogadva a Szalók nemzetségbeli Simon bánt védelmébe veszi Simon bán e birtokát is az ispánokkal és medgyesi szászokkal szemben, és biztosítja, hogy bármely szabad ember megtelepedhet benne. 1325-ben már Simon bán fiai osztoztak meg rajta (Gy 3: 559).

1449 után Somodyon-i Miklósné Bakaji Potenciána is átdta a nagydemeteri és törpényi szászoknak Fata, Bocsonya, Cege és Tőkés nevű birtokait. 1451-ben pedig Somogyoniak egyezséget kötöttek a Cikmántoriakkal, Kendiekkel és Kémeriekkel birtokaik visszaserzésére.

A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott.

1910-ben 1002 lakosából 321 magyarnak, 60 németnek, 621 románnak vallotta magát. Ebből 161 római katolikus, 511 görögkatolikus, 137 református volt.

A 2002-es népszámláláskor 959 lakosa közül 730 fő (76,1%) román, 219 (22,8%) magyar, 8 (0,8%) német és 2 (0,2%) cigány volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro

Források[szerkesztés]