Ród
| Ród (Rod) | |
![A ródi Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom (1833–42, tornyát 1927-ben magasították)[1]](/wiki/F%C3%A1jl:Rod_orthodox_church.JPG) | |
| A ródi Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom (1833–42, tornyát 1927-ben magasították)[1] | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Tilicske |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557280 |
| SIRUTA-kód | 145925 |
| Népesség | |
| Népesség | 375 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | (átlagosan) 811 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 06″, k. h. 23° 46′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 06″, k. h. 23° 46′ 54″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ród témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ród (románul: Rod, németül: Rodt) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Tilicske községhez tartozik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Korai lejegyzett névalakjai (1488, Rothbrockerdorff és 1508, Rodtbochersdorff) alapján neve talán a 'vörös' jelentésű német rot szóból származik. 1532-ben Rat, 1733-ban román nevén mint Rod fordul elő. Utóbbiba talán beleértették az azonos hangzású, 'gyümölcs' jelentésű román szót.
Földrajz[szerkesztés]
Nagyszebentől 32 kilométerre nyugatra, a Szebeni-havasok lábánál fekszik.
Népesség[szerkesztés]
A népességszám változása[szerkesztés]
Az 1850-es népszámláláskor 1550-en lakták, azóta népessége folyamatosan csökkent, máig az akkorinak kevesebb mint harmadára. 1890 és 1914 között több mint hétszázötven ródi vándorolt ki az akkori Oroszországba.[3]
Etnikai és vallási adatok[szerkesztés]
- 1880-ban 1287 lakosából 1250 volt román és 35 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1285 ortodox vallású.
- 2002-ben 465 lakosából 464 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.
Története[szerkesztés]
Valószínűleg a 15. században települt román lakossággal, Nagyapold határára. 1876-ig Szerdahelyszékhez tartozott, akkor Szeben vármegyéhez csatolták. Lakóit egy 1789-es rendelet felmentette az úrbéri kötelezettségek alól. A 18–19. században transzhumáló juhászattal foglalkoztak, nyájai gyakran a Krím-félszigeten teleltek át. Ugyanekkor Erdély egyik kallósközpontjának is számított. A transzhumálás hanyatlásával lakói egy része elhagyta, mások új megélhetés után néztek. Idővel jelentőssé vált krumplitermesztése. Harminc családja 1925-ben a bánsági Janovára költözött. Mindössze 395 hektáros határának 1941-ben 40,5%-a volt kaszáló, 25%-a legelő, 14%-a szántóföld és 11%-a erdő.
Látnivalók[szerkesztés]
- A helyi születésű Vasile Dobrian festőművész múzeuma.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1805-ben Florian Aaron történetíró.
- Itt született 1912-ben Vasile Dobrian festő és grafikus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ www.biserici.org
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Toma Lupaș: Oierii mărgineni în Crimeea și sudul Rusiei. Sibiu, 2009, 210. o.
Források[szerkesztés]
- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
- Gustav Gündisch: Die Gründungsurkunde von Rod? Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 58. 1935
Szeben megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||