Szeben vármegye
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szeben vármegye | |||
| |||
| Fennállás | 1876-1920 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Nagyszeben | ||
| Főbb települések | Szászsebes | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 176 921 fő (1910)[1] | ||
| Népsűrűség | 48,9 fő/km² | ||
| Nemzetiségek | 64,3% románok 28,1% németek (erdélyi szászok) 5,7% magyarok | ||
| Vallás | ortodoxok, lutheránus, görög katolikusok, katolikusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3619 km² | ||
| Térkép | |||
| Szeben vármegye térképe | |||
| Szeben vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeben vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Szeben vármegye (németül: Komitat Hermannstadt, latinul: Comitatus Cibinensis, románul: Comitatul Sibiu) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe Romániához tartozik.
Földrajz
[szerkesztés]Északról Alsó-Fehér és Nagyküküllő vármegyék, keletről Nagyküküllő és Fogaras, délről a Román Királyság, nyugatról pedig Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék határolták.
A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok található, délkeleten a Fogarasi-havasok, északkeleten az Oltmelléki-hegysor húzódik. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok. Legfontosabb folyói: az Olt, a Szeben, és a Sebes folyók voltak.
Történelem
[szerkesztés]-
Szeben vármegye kialakítása 1876-ban
-
Szeben vármegye (piros határvonallal) és Szeben megye (kék színnel)
Szeben vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult Szebenszékből, Szászsebesszékből, Szerdahelyszékből, Újegyházszék nagy részéből, továbbá Alsó-Fehér vármegye és Felső-Fehér vármegye egyes községeiből. E terület, illetve a központja, Nagyszeben Erdély történetében mindig is az erdélyi szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt.
A trianoni békeszerződés óta Románia része. A második bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. Az egykori vármegye területe ma is Romániához tartozik, nagy része Szeben megyéhez, Szászsebes és környéke pedig Fehér megyéhez.
Lakosság
[szerkesztés]1910-ben a vármegye összlakossága 176 921 személy volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés]
A vármegye hat járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:
- Nagydisznódi járás, székhelye Nagydisznód
- Nagyszebeni járás, székhelye Nagyszeben
- Szászsebesi járás, székhelye Szászsebes
- Szelistyei járás, székhelye Szelistye
- Szerdahelyi járás, székhelye Szerdahely
- Újegyházi járás, székhelye Újegyház
- Nagyszeben rtv.
- Szászsebes rtv.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913 pp. 213, 1913 (Hozzáférés: 2026. január 23.)