Torontál vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Torontál vármegye
Torontál vármegye címere
Torontál vármegye címere

Egyéb nevei Torontálország
Fennállás 14.század–1949
Ország Magyar Királyság
Központ
Főbb települések Aracs
Nagybecskerek
Nagyszentmiklós
Népesség
Népesség 615 200, 1910
Nemzetiségek 32% szerbek
26% németek
20% magyarok
14% románok
Vallás katolikusok, Ortodox kereszténység, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület10 042  km2
Térkép
Torontál vármegye térképe
Torontál vármegye térképe
Torontál vármegye domborzati térképe
Torontál vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Torontál vármegye témájú médiaállományokat.

Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották. Északról Csongrád vármegye, Csanád vármegye és Arad vármegye, keletről Temes vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Szerém vármegye és Bács-Bodrog vármegye határolta. Központja Aracs, majd Nagybecskerek volt.

Hajdani népies elnevezése Torontálország.[1]

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott. Kelet-nyugat irányba ereszkedett alá a síkság, tengerszint feletti magassága pedig mindenhol lecsökkent 100 m alá. Csak a Berzava folyótól délre található Delibláti-homokpuszta volt 100 méternél magasabban. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Tisza, a Maros, a Béga, a Temes, a Berzava is öntözte a vármegyét. Éghajlata teljesen alföldi, délen nagyon forró.

Történelem[szerkesztés]

Torontál vármegye a 14. század elején alakult, Aracs központtal, modern kori területének körülbelül a középső harmadán. A vármegye első okirati említése 1326. június 10-én történt[2].1552-től az Oszmán Birodalom, ezen belül a Temesvári Tartomány része a pozsareváci békekötésig, 1718-ig. Ekkor a Habsburg Birodalom kebelezte be, a későbbi vármegyét a Temesi Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá, a Bánság polgárosult nyugati részén alakult meg Nagybecskerek székhellyel. Az aldunai középkori Keve vármegye ezután is katonai igazgatás alatt maradt, Pancsova székhellyel itt alakult meg a Németbánsági ezred, majd ennek keleti felén 1845-ben a Szerbbánsági ezred. 1848-1849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része volt, majd 1849-1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Habsburg- tartomány része volt. Az 1860-ban visszakerült a Magyar Királysághoz. A Határőrvidék közigazgatási átszervezésekor, 1873-ban a vármegye kapta a temeskubini járás (későbbi Kevevári járás) kivételével a Németbánsági ezred területét, valamint a Szerbbánsági ezredből az alibunári járást. 1876-ban a vármegyébe olvadt a nagykikindai kerület. 1881-ben Újszegedet Szegedhez (Csongrád vármegye), 1892-ben Székelykeve községet Temeshez csatolták. 1918-ban francia ütközőzóna a szerb és a román hadsereg között.

1920-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd pedig a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része lett. A trianoni békeszerződés a vármegyét felosztotta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között, a vármegye 1910-es 10016 km²-es területéből Romániáé lett 2497 km², a szerb-horvát szlovén királyságé 7261 km². Az el nem csatolt 258 km²-es töredékmegye székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád és Arad vármegyékkel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés megye és Csongrád megye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád-Csanád megyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrádtól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes megyéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

1910-ben a vármegyének 615.151 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Torontál vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapesti Hírlap, 1902. febr. 6. (XXII. évf. 36. sz.), 1. o.
  2. A történelmi Torontál vármegye népesedéstörténete. (Hozzáférés: 2020. január 22.)

További információk[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye, 1912