Párdány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Párdány
(Међа / Međa)
A katasztrofális állapotban lévő római katolikus templom
A katasztrofális állapotban lévő római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Bégaszentgyörgy
Rang falu
Irányítószám 23234
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 838 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 81 m
Terület 48,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Párdány (Szerbia)
Párdány
Párdány
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 32′ 08″, k. h. 20° 48′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 08″, k. h. 20° 48′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Párdány témájú médiaállományokat.

Párdány (szerbül Међа / Međa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybecskerektől északkeletre, a szerb-román határtól mindössze 1 km-re, Szerbittabé és Módos közt fekszik.

Története[szerkesztés]

Párdány Árpád-kori település, nevét már 1247-ben említette oklevél, és ekkor már monostora is volt.

A település a Csanád nemzetség ősi birtoka volt, és 1247-ben a Csanád nemzetségből származó Kelemenös bán fiának Pongrácnak volt a birtoka.

1337-ben a Csanád nemzetség Tömpösi ágából származó Fülöpé és a Makófalvi család birtoka volt.

A település a középkorban Keve vármegyéhez tartozott.

1401-ben a Pordány néven említett települést Csáki Miklós temesi főispán nyerte Zsigmond királytól.

A török hódoltság alatt sem pusztult el, neve a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakott helyek között volt feltüntetve.

1773-ban II. József császár harmadik délmagyarországi útja alkalmával Párdányban is járt.

1781-ben a birtokot gróf Buttler vásárolta meg.

1808. április 22-én kelt oklevélben országos- és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

A 19. század elején a település két részből állt: Magyar-Párdányból és Rácz-Párdányból, és 1838-ban mindkettőnek gróf Buttler János volt a földesura, kinek halála után a birtok a kincstárra szállt.

1910-ben 3213 lakosából 243 magyar, 1874 német, 1052 szerb volt. Ebből 26 evangélikus, 1059 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt járásszékhely, Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

Tövisesd[szerkesztés]

Párdány körül említették a középkorban Tövisesdet is, mely a középkorban Keve vagy Temes vármegyéhez tartozott.

Tövisesd birtokosa az Aba nemzetség Aszalai és Szikszai ága volt. A birtokot 1320-ban Károly Róbert királynak adták cserébe, Abaúj és Zemplén vármegyei birtokokért.

1400-ban a Csáki család volt a birtokosa.

Ikerhalom[szerkesztés]

Ezen a környéken feküdt egykor Ikerhalom is, mely eredetileg a Bár–Kalán nemzetség birtoka volt.

1280-ban a birtokot az e nemzetséghez tartozó II. Marján a margitszigeti monostornak hagyományozott.

1410-1461-ben Ikerhalom Keve vármegyéhez tartozott.

1410-ben az Ikerhalmi család birtoka volt, 1455-ben pedig a Csáki család birtoka lett.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2555 2638 2367 2047 1636 1403 1155[2] 838[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1024 88,65
Magyarok 43 3,72
Cigányok 25 2,16
Horvátok 6 0,51
Jugoszlávok 5 0,43
Macedónok 4 0,34
Montenegróiak 2 0,17
Németek 2 0,17
Románok 1 0,08
Egyéb/Ismeretlen[3]

Itt született[szerkesztés]

Érdekesség[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - a 19. század elején épült
  • Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült
  • Bogdanovich kastély

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]