Melence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melence (Меленци / Melenci)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Melence címere
Melence címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Közép-bánsági
Község Nagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23269
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 5982 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 82 m
Terület 162,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Melence (Szerbia)
Melence
Melence
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 20° 19′ 01″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Melence témájú médiaállományokat.

Melence (szerbül Меленци / Melenci, németül Melenze) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybecskerektől északra, Elemér, Kumán és Basahíd közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Elhagyatott szélmalom Melencénél

Melence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.

Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi Határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg.

1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.

1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert.

Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.

A települést az 1800-as évektől több csapás is érte:

1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt.

1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.

1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
8447 8363 8254 8008 7685 7270 6737[2] 5982[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 6293 93,40
Magyarok 65 0,96
Cigányok 57 0,84
Jugoszlávok 56 0,83
Montenegróiak 20 0,29
Horvátok 20 0,29
Macedónok 17 0,25
Szlovákok 11 0,16
Románok 5 0,07
Szlovének 4 0,05
Ukránok 2 0,02
Csehek 1 0,01
Németek 1 0,01
Muzulmánok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - 1790-ben épült
  • Ruszandfalfürdő

Ismert személyiségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Melence egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. okt. 9. (szerbül és angolul)  
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 1. könyv  

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]