Szerbittabé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szerbittabé
(Српски Итебеј / Srpski Itebej)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségBégaszentgyörgy
Rang falu
Alapítás éve1780.
Irányítószám 23233
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1969 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70 m
Terület112,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szerbittabé (Szerbia)
Szerbittabé
Szerbittabé
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 34′ 07″, k. h. 20° 42′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 07″, k. h. 20° 42′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbittabé
témájú médiaállományokat.

Szerbittabé (másként Felsőittebe, Felsőittabé vagy Szerbittebe, szerbül Српски Итебеј / Srpski Itebej) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybecskerektől északkeletre, a Béga folyó és a Béga-csatorna között, Magyarittabé mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szerbittabé (Ittabé) neve eredetileg Ittöbö volt (Withubu írásmóddal). A falu a török megszállás alatt, a 16. században elpusztult, és csak 1780. körül települt újra szerb lakossággal.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Ittebe(Rác-), rác falu, Torontál vármegyében, Magyar-Ittebe szomszédságából: 40 kataszter holdon, 14 református, 3072 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határában gyönyörű fácánosok vannak; 172 egész telket számlál. Földesura Ittebei Kiss Erneszt örök."

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5376 5013 4634 4058 3281 2873 2405[2] 1969[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1881 78,21
Magyarok 255 10,60
Cigányok 119 4,94
Jugoszlávok 26 1,08
Horvátok 10 0,41
Románok 6 0,24
Albánok 4 0,16
Macedónok 3 0,12
Szlovákok 2 0,08
Montenegróiak 1 0,04
Ukránok 1 0,04
Németek 1 0,04
Bolgárok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

A római katolikus templom

Források[szerkesztés]