Torontáltorda
| Torontáltorda (Торда / Torda) | |||
 | |||
| A Nepomuki Szent János római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Közép-bánsági | ||
| Község | Bégaszentgyörgy | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 23214 | ||
| Körzethívószám | +381 23 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1462 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 75 m | ||
| Terület | 51,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 35′ 08″, k. h. 20° 27′ 27″45.585556°N 20.457500°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 08″, k. h. 20° 27′ 27″45.585556°N 20.457500°E | |||
| Torontáltorda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáltorda témájú médiaállományokat. | |||
Torontáltorda (röviden Torda, szerbül Торда / Torda, korábban Вујичево / Vujičevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybecskerektől északkeletre, Basahíd, Pálmajor, Csősztelek és Törzsudvarnok közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település a török hódoltság alatt elpusztult. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is a becskereki kerületben, elpusztult helyként volt jelölve.
1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelte. 1776-ban Szeged vidékéről érkezett dohánykertészettel foglalkozó magyarok is letelepedtek itt.
1781-ben gróf Pejacsevich József megvásárolta, majd 1797-ben utóda Pejacsevich Zsigmond telepített ide ismét Szeged, Csongrád és Szentes vidékéről való magyar dohánykertészeket. A gróf Pejacsevich család 1904-ig volt a település birtokosa, ekkor a birtokot az itteni gazdák között felparcellázták.
1816-ban árvíz pusztított a településen, nagy károkat okozva .1848-ban épült fel a falu római katolikus temploma.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a melenczei szerbek a falut felgyújtották, a lakosság Makóra és környékére menekült, de öt év alatt a falu újból felépült.
1901-ben a Hodáj utca végén téglavetés közben, körülbelül három méter mélységben népvándorlás-korabeli lovas sír került felszínre.
1910-ben 4289 lakosából 4251 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.
2007-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Torontáltordán építette fel közadakozásból az első Remény Házát a Kárpát-medencében.[2]
2013 március 31.-én tornádó pusztított a faluban. Több épület lakhatatlanná vált.[3]
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4172 | 4085 | 3803 | 3345 | 2697 | 2183 | 1771[4] | 1462[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1533 | 86,56 |
| Cigányok | 82 | 4,63 |
| Szerbek | 46 | 2,59 |
| Jugoszlávok | 10 | 0,56 |
| Horvátok | 6 | 0,33 |
| Románok | 2 | 0,11 |
| Németek | 1 | 0,05 |
| Egyéb/Ismeretlen[5] |
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Mihalovics József - (Torontáltorda 1814. január 16. – Zágráb, 1891. február 19.) bíboros, zágrábi érsek.
- Bogárdi János - Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, hidrológus, egyetemi tanár
- Fejes Teri - magyar színésznő, énekesnő, komika
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ A Hatvannégy Vármegyések a Remény Házát építik[halott link]
- ↑ [1]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Torda hivatalos honlapja
- Torda története Archiválva 2009. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
