Árkod
Ellenőrzött
| Árkod (Јарковац / Jarkovac) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Torontálszécsány |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23250 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1505 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 50 m |
| Terület | 60,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 05″, k. h. 20° 45′ 18″45.268056°N 20.755000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 05″, k. h. 20° 45′ 18″45.268056°N 20.755000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árkod témájú médiaállományokat. | |
Árkod (szerbül Јарковац / Jarkovac, németül Јаrkovatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.
Szabó Magda Abigél című regényében is szerepel egy ilyen nevű település, ez azonban fiktív hely, nem azonos a vajdasági településsel.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagybecskerektől délkeletre, a Duna–Tisza–Duna-csatorna-Berzava csatornarendszer partján, Nezsény, Kismargita és Számos közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1910-ben 3019 lakosából 2602 szerb (86,2%), 313 német (10,4%), 54 magyar (1,8%), 14 román, 6 horvát, 4 szlovák, 26 egyéb volt.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Antalfalvi járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2936 | 3035 | 2963 | 2624 | 2291 | 2155 | 1817[2] | 1505[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1386 | 76,27 |
| Magyarok | 158 | 8,59 |
| Románok | 104 | 5,72 |
| Cigányok | 40 | 2,20 |
| Németek | 26 | 1,43 |
| Szlovákok | 19 | 1,04 |
| Jugoszlávok | 15 | 0,82 |
| Macedónok | 12 | 0,66 |
| Oroszok | 4 | 0,22 |
| Horvátok | 3 | 0,16 |
| Muzulmánok | 3 | 0,16 |
| Ukránok | 1 | 0,05 |
| Bolgárok | 1 | 0,05 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. - Bp., 1912.
