Abigél (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abigél
Szerző Szabó Magda
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Téma kamaszlányok élete, magyar történelem
Műfaj ifjúsági regény
Kiadás
Kiadó Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
Kiadás dátuma 1970
Illusztrátor Lóránt Lilla
Média típusa könyv
Oldalak száma 470
ISBN [[Speciális:Könyvforrások/ISBN 9631154254 (1970)
ISBN 9789631184198 (2008)|ISBN 9631154254 (1970)
ISBN 9789631184198 (2008)]]

Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónál. Népszerűsége azóta is töretlen, számos kiadást ért meg, valamint tévésorozat, hangoskönyv és musical is készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény, a második világháború a gondtalan kamaszok életébe is begyűrűzik. A főszereplő Ginának a szeszélyes, elkényeztetett gyereklányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse.

Fontosabb szereplők[szerkesztés]

  • Vitay Georgina (Gina): 14 éves diáklány, a regény főszereplője
  • Vitay tábornok úr: Gina édesapja, a katonai ellenállás egyik vezetője
  • Zsuzsanna testvér: diakonissza, Gina prefektája az intézetben
  • Kőnig: magyar-latin szakos tanár
  • Kalmár Péter: Gina osztályfőnöke, a történelem és a honvédelmi ismeretek tanára
  • Torma Gedeon: a Matula igazgatója
  • Horn Mici: volt matulás, aki segít megszöktetni Ginát
  • Mráz úr: ablakos, segít Ginának megszökni
  • Kis Mari: Gina osztálytársa
  • Torma Piroska: Gina osztálytársa, az igazgató unokahúga
  • Bánki Anna: Gina osztálytársa
  • Kuncz Feri: hadnagy, Gina udvarlója
  • Mimó néni: Gina nagynénje
  • Marszell: Gina francia nevelőnője

Történet[szerkesztés]

Ginát, az elkényeztetett pesti gimnazista lányt 1943-ban apja váratlanul, magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula zárt, puritán világa rengeteg lemondásra kényszeríti a jóléthez és szabadsághoz szokott kislányt, minden kapcsolatot meg kell szakítania a külvilággal. A szigorú szabályok, a percre pontosan beosztott napirend, a dísztelen, fekete-fehér környezet a lehető legtávolabb áll addigi könnyed életétől. Miután osztálytársai is kiközösítik, árulónak bélyegzik, nagyon magányosnak érzi magát, és szökéssel próbálkozik. A kísérlet meghiúsul, Kőnig megtalálja, és visszaviszi az intézetbe, de ez arra készteti apját, hogy elmondja Ginának, valójában miért kell ott tartózkodnia. A tábornok a katonai ellenállás vezetője, és nem akarja, hogy ellenségei a lánya nyomára akadjanak. A kislányból ezután felnőtt lesz, önként vállalja a „rabságot”, és társaival is kibékül. Az intézet így már nem is tűnik olyan zordnak, Gina is egy lesz a húsz testvér közül, az addig gyermetegnek tartott titkos matulás hagyományokat is elfogadja. Az iskola legnagyobb legendája a kertben álló kőszobor alakja köré fonódik, akit a lányok Abigélnek neveznek. Gina életében is felbukkan a titkos jótevő, aki mindenkinek segít, aki levelet ír neki. Abigél azonban már nemcsak kamaszkori gondokat old meg, hanem komoly társadalmi felelősséget vállal: pl. új okmányokat juttat el a zsidó származású diákokhoz. Miután a tábornok hónapokig nem jelentkezik, Gina megnyugszik, amikor otthoni udvarlója, Kuncz Feri megkeresi, és meg akarja szöktetni. A terv kudarcot vall, a lánynak azonban mégis távoznia kell. A háború szele elérte a bevehetetlennek tűnő Matulát is, Gina menekülni kénytelen. Egy volt matulás, Horn Mici segítségével - aki már hadiözvegy - megszökik az intézetből. Új személyazonosságot kap, és az is kiderül számára, hogy valójában az a tanár, akit egész évben gyűlölt, és lenézett, az ő legnagyobb segítője és mások életének megmentője: Abigél.

Drámai fordulatok[szerkesztés]

Az Abigél bővelkedik drámai fordulatokban, Szabó Magda precízen építi fel a sorra megoldódó rejtélyek hálóját. A legváratlanabb nézőpontváltás akkor következik, amikor a cselekmény lányregényből átvált történelmi regénybe. Gina felnőtté válása nem megszokott körülmények között történik, a háború nehézségeivel is szembe kell néznie. Az írónő a kamaszlányok mindennapjainak kalandjai mellett számos más, komolyabb rejtéllyel is fokozza a cselekmény izgalmát, fokozatosan haladva a végkifejlet, a teljes igazság felé. "(...)lépten-nyomon előrebocsát valamit egy-egy szó, mondat, név vagy jelzett cselekvés erejéig, melynek értelmét vagy összefüggését csak jóval később érthetjük meg, (...) együtt nyomozásra kényszeríti az olvasót rejtelmes előrebocsátásaival, hogy aztán minden lépéssel többet és többet villantson fel a tényleges összefüggésekből (...), s ezzel az írói alkotómunkával való aktív együtt alkotásra kényszerítse az olvasót, mintegy rejtelmes szellemi hagymahámozásra, ahol azonban az egyes réteges lefejtésével egyre többet tudunk meg a titokból, míg végre - ha a szereplők nem is - mi, az olvasók eljuthatunk a mindentudás, vagy legalábbis a vélt értelmezni tudás szintjére." Írja Csetri Lajos a Tiszatájban, 1971-ben.

• Gina megtudja az édesapjától, hogy ki ő, hogy a lánynak miért kellett minden búcsúzás nélkül „börtönbe” vonulnia, és miért nem mehet el az intézetből

kiderül, hogy a romantikus lányszöktetésnek mi a valódi célja, és hogy Kuncz Feri nem önzetlen hősszerelmes

a legfőbb rejtélyre természetesen csak a regény végén derül fény: a gyengekezű, elnéző, gyáva Kőnig tanár úr valójában a hazáját védelmező bátor férfi, aki évtizedek óta a lányok bizalmas segítője: Abigél.

Valóság és fikció[szerkesztés]

Szabó Magda prózájában nyomon követhetjük életének fontos állomásait, epizódjait. Megírta a családja történetét, saját gyermekkorát, az Abigélben pedig diákkorát örökíti meg.

A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk (ma DRK-Dóczy Gimnáziuma), ahol Szabó Magda 12 évig tanult. A "kálvinista Róma" puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának. A regénybeli református iskola könyörtelen szabályaival, látszólag embertelen követelményeivel, ugyanakkor modern tanszereivel ugyanolyan ellentmondásosnak tűnik Gina számára, mint valaha a Dóczi tűnt az írónő számára. Nincs sikerélmény vagy dicséret, hiszen a lányoknak a keresztyén értékek szerint a megfelelés a kötelességük. Aki viszont nem éri el az elvárt szintet, az megrovásra és megszégyenítésre számíthat. A diákok lázadnak ugyan a kötöttségek és a szigor ellen, be kell azonban látniuk, hogy milyen izgalmas is a "tilalmak erdejében élni". Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, olyannyira, hogy amikor az osztálytársai megbocsátanak Ginának, ő is egy testvérnek érzi magát a húsz közül.

A regény kulcsfigurája Gina mellett Kőnig tanár úr, aki titokban mindvégig az események mozgatója. Az öregedő, látszólag lágyszívű, érzelgős tanár karaktere, akit a tanulók lenéznek és megvetnek gyengeségéért, szintén valóságos élményből táplálkozik. Szabó Magda Dóczi-beli franciatanárának állított emléket így, akit szintén kigúnyoltak a tanítványai, mígnem kiderült róla, hogy megjárta az első világháború csatatereit, ezért nem hajlott a szigorúságra.

A belső monológ szerepe[szerkesztés]

Az írónő regényeiben általában véve fontos szerepet kapnak a szereplők belső monológjai. Ez az általa követett magyar realista hagyománytól eltérő forma, neki azonban sikerült a realista regény egyik fő kifejezési eszközévé tennie. Az a látásmód, amely lehetővé teszi a belső monológ használatát, jellegzetesen női szemlélet. A férfi írók ritkán tudnak olyan egységes női karaktereket megalkotni, mint amilyenek Szabó Magda regényhősnői. Az Abigélben természetesen Gina gondolatai helyeződnek előtérbe, de időnként a többi szereplő is „megszólal”. Elég csak arra a párbeszédre gondolnunk, amikor Gina Hajda úr cukrászdájában megtudja az igazat édesapjától. Valódi, hangos dialógus folyik közöttük, de két megszólalás között mindkettőjük gondolatait is „hallhatjuk”, ezáltal a jelenet sokkal összetettebb és drámaibb lesz. A helyzet különlegességéhez még az is hozzájárul, hogy az apa és a lánya annyira ismerik egymást, hogy tudják, mit gondol a másik, és a beszélgetés ennek megfelelően alakul. A másik jellegzetes példa arra, hogy egyszerre hogyan válik el és mosódik össze a külső és a belső világ, az említett jelenet közvetlen következménye. Ginának apja látogatása után a maradék szabadidejében zsoltárokat kell gyakorolnia a zeneteremben, és felváltva „hallhatjuk” azt, amit énekel, és azt, amit eközben gondol. Ez a szubjektív ábrázolás a lehető legközelebb tartja egymáshoz a narrátort és a szereplőt: E/1. személyben, jelen időben értesülhetünk hősünk benyomásairól. A belső monológ jellemzője a logikátlanság, a gondolatok véletlen asszociációk szerint követik egymást, ahogyan a szereplő fejében megfogalmazódnak, vagy egyes emlékképek feltűnnek. A forma ennek megfelelően megkívánja az egyszerűséget, a mondatok rövidek, minimális szerkesztettségűek.

Az Abigél külföldön[szerkesztés]

Szabó Magda számos műve nemcsak magyar, hanem más nyelven is több kiadást megért már, az írónő regényei külföldön is népszerűek. Az Abigél 1974-ben jelent meg csehül, 1977-ben lengyelül, 1986-ban németül, 1996-ban lettül, 2003-ban románul, 2007-ben pedig olaszul.

Televíziós feldolgozás[szerkesztés]

A regényből 1978-ban,[1] Zsurzs Éva rendezésében forgattak négyrészes tévéjátékot, melynek forgatókönyvét maga az írónő írta. Néhány – a végkifejlet szempontjából lényegtelen – epizód kimaradt ugyan a filmből, de a párbeszédek nagy része szószerinti átvétel a könyvből. A filmben olyan nagy színészeink játszanak, mint Ruttkai Éva, Piros Ildikó, Básti Lajos, Garas Dezső, Gina szerepében pedig Szerencsi Évát láthatjuk.

A film az MTV vagy a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) honlapján is megnézhető, lásd alább az úgynevezett NAVA-pontokat, ahol a teljes film megtekinthető:

Az Abigél a színpadon[szerkesztés]

A regényből Kocsák Tibor, Somogyi Szilárd és Miklós Tibor azonos címmel musicalt készített, amelyet 2008 márciusában mutattak be a Budapesti Operettszínházban.

Az Abigél a világhálón[szerkesztés]

A könyv digitális formában is elolvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Buda Attila: Szabó Magda művei itthon és külföldön In: „Majd ha megfutottam útjaimat” – Szabó Magda köszöntése A Magyar Írószövetség és a Belvárosi Könyvkiadó kiadása, Budapest 1997
  • Csetri Lajos: Vázlatok Szabó Magda regényírásáról In: Tiszatáj 1971/1.
  • Erdődy Edit: Realista hagyomány és belső monológ Szabó Magda műveiben In: Literatura 1974/3.
  • Rigó Béla: Szabó Magda: Abigél In: Borbély Sándor (szerk.): Ötven nagyon fontos »gyerekkönyv« Lord Könyvkiadó, Budapest 1996
  • Somi Éva: Irodalmunk nagyasszonyai –Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Jókai Anna In: Irodalomismeret 2005/4.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]