Szabó Magda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Magda
Szabó Magda portréja
Szabó Magda portréja
Élete
Született 1917. október 5.
Debrecen
Elhunyt 2007. november 19. (90 évesen)
Kerepes
Nemzetiség magyar
Szülei Jablonczay Lenke és Szabó Elek
Házastársa Szobotka Tibor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) líra, próza, dráma
Alkotói évei 1947-2009
Első műve Bárány (1947)
Fontosabb művei Régimódi történet (1977)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1959, 1972)
Kossuth-díj (1978),
Femina-díj (2003)
Szabó Magda aláírása
Szabó Magda aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Magda témájú médiaállományokat.

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5.Kerepes[1], 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol‑e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.
– Kiálts, város!

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.[3]

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál. [4]

Kitüntetései, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megfilmesített művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabó Magda és Szobotka Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-13.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabó Magda családfája
Szabó Magda
(Debrecen, 1917. okt. 5.–
Kerepes, 2007. nov. 19.)
író, költő, műfordító
Apja:
Szabó Elek
(Köröstarcsa, 1879. –
Debrecen, 1959.)
városi esküdt
Apai nagyapja:
Szabó János[7]
1835 körül–
Debrecen, 1902. máj. 23.)
református lelkész
Apai nagyapai dédapja:
Szabó János mérnök
Apai nagyapai dédanyja:
dabasi Halász Julianna
Apai nagyanyja:
váradi Szabó Mária[8]
(1847 körül–
Debrecen, 1910. máj. 23.)
Apai nagyanyai dédapja:
váradi Szabó Lajos[9]
(1817 körül–
Debrecen, 1885. jún. 1.)
Apai nagyanyai dédanyja:
Szakál Veronika
Anyja:
Jablonczay Lenke
(Füzesgyarmat, 1884. nov. 17.–
Debrecen, 1967. jan.)
Anyai nagyapja:
Jablonczay Kálmán[10]
(Debrecen, 1860.–
Debrecen, 1911. szept. 18.)
mérnök, gazdálkodó
Anyai nagyapai dédapja:
Jablonczay Kálmán[11]
(Debrecen, 1830.–
Debrecen, 1891. jún. 8.)
mérnök, földbirtokos
Anyai nagyapai dédanyja:
Rickl Mária[12]
(Debrecen, 1842.–
Debrecen, 1915. jan. 14.)
Anyai nagyanyja:
Gacsáry Emma
(Füzesgyarmat, 1865.–
Debrecen, 1936.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Gacsáry Károly
(Füzesgyarmat, ?–
Füzesgyarmat, 1872)
jogász
Anyai nagyanyai dédanyja:
Síró Emília
(? –
Füzesgyarmat, 1875.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OSZK gyászjelentések

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Elhunyt Szabó Magda. origo.hu, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  2. Szilágyi János: Szabó Magda. doczy.drk.hu, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  3. KIÁLLÍTÁSAINK. fazekas.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  4. Szabó Magda részvétkönyve. gyaszhir.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  5. Sándor Zsuzsanna: Szabó Magda ajtói. 168ora.hu. 168 Óra, 2005. szeptember 27. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  6. DALLAMBÓL KIHALLHATÓ ÜZENET. gyoriszalon.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  7. Szabó János gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  8. [Szabó Jánosné Szabó Mária gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  9. Szabó Lajos gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  10. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  11. id. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  12. Jablonczay Kálmánné Rickl Mária gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977.
  • Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007.

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]