Szabó Magda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó Magda
Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1917. október 5.
Debrecen
Elhunyt 2007. november 19. (90 évesen)
Kerepes
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Jablonczay Lenke
Szabó Elek
Házastársa Szobotka Tibor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) líra, próza, dráma
Alkotói évei 1947-2007
Első műve Bárány (1947)
Fontosabb művei Régimódi történet (1977) Az ajtó, Abigél, A freskó
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1959, 1972)
Kossuth-díj (1978),
Femina-díj (2003)
Szabó Magda aláírása
Szabó Magda aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Magda témájú médiaállományokat.

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5.Kerepes,[1] 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol‑e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat.
– Kiálts, város!

Életpályája[szerkesztés]

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: A római szépségápolás). A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.[3] Ismert tanítványai közé tartozott Egri János műsorvezető és Kovács P. József televíziós bemondó.[4]

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.[5]

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték.[6]

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.[7]

Emlékezete[szerkesztés]

Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét.[8] A Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola 2009-ben vette fel a nevét.

Kitüntetései, díjai[szerkesztés]

Szabó Magda és Szobotka Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-13.

Dokumentumfilm[szerkesztés]

  • Szabó Magda világsikere, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Papp Gábor Zsigmond

Művei[szerkesztés]

Juha Richárd: Szabó Magda (festett terrakottaszobor)
  • A római szépségápolás; Beke, Debrecen, 1940
  • Bárány. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1947
  • Vissza az emberig. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1949
  • Ki hol lakik?; vers Szabó Magda, ill. K. Bócz István; Móra, Bp., 1957
  • Mondják meg Zsófikának! Regény; Magvető, Bp., 1958
  • Freskó. Regény; Magvető, Bp., 1958
  • Bárány Boldizsár; Móra, Bp., 1958
  • Neszek. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Marikáék háza; vers Szabó Magda, ill. F. Győrffy Anna; Móra, Bp., 1959
  • Sziget-kék; Magvető, Bp., 1959
  • Az őz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1960
  • Kígyómarás (színmű, 1960)
  • Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
  • Álarcosbál. Regény; Móra, Bp., 1961
  • Születésnap. Regény; Móra, Bp., 1962
  • Pilátus Regény; Magvető, Bp., 1963
  • A Danaida. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Hullámok kergetése. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Tündér Lala. Meseregény; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1965
  • Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1966
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
  • Alvók futása; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Mózes egy, huszonkettő. Regény; Magvető, Bp., 1967
  • Zeusz küszöbén. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Katalin utca. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Abigél. Regény; Móra, Bp., 1970
  • Ókút. Regény; Magvető, Bp., 1970
  • Mondják meg Zsófikának! Ifjúsági színmű; színpadra alkalmazta Tarbay Ede, rendezői utószó Balogh Géza; NPI, Bp., 1972 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők. Regény; Magvető, Bp., 1973
  • Az órák és a farkasok. Kiálts, város! / Az a szép fényes nap. Történelmi drámák; Magvető, Bp., 1975
  • Szilfán halat. Összegyűjtött versek; bev. Kardos Tibor; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1975 (Szabó Magda művei)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
  • Abigél (filmforgatókönyv, 1976–1977)
  • Kívül a körön; Szépirodalmi, Bp., 1980
  • Erőnk szerint; Magvető, Bp., 1980
  • Megmaradt Szobotkának; Magvető, Bp., 1983
  • Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról; Magvető, Bp., 1984
  • Az ajtó. Regény; Magvető, Bp., 1987
  • Az öregség villogó csúcsain. Válogatott műfordítások; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1987 (Szabó Magda művei)
  • Záróvizsga; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987
  • A pillanat. Creusais. Regény; Magvető, Bp., 1990 elektronikus kiadás
  • A félistenek szomorúsága; Szépirodalmi, Bp., 1992 (Szabó Magda művei)
  • Az a szép fényes nap. Drámák; Magvető, Bp., 1994 (Szabó Magda művei)
  • Szüret. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp., 1995 (Örökségünk)
  • A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények; Argumentum, Bp., 1996
  • Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával; szerk. Aczél Judit; Csokonai, Debrecen, 1997
  • A csekei monológ; Európa, Bp., 1999
  • Mézescsók Cerberusnak. Novellák; Osiris, Bp., 1999
  • Sziluett; Európa, Bp., 2000
  • Merszi, Möszjő; Európa, Bp., 2000
  • Für Elise. Regény; Európa, Bp., 2002
  • Fazekas Valéria: A hűséges asszony. Beszélgetések Szabó Magda írónővel; szerzői, Debrecen, 2002
  • A macskák szerdája. Négy dráma; Európa, Bp., 2005
  • Szüret. Összegyűjtött versek, 1935–1967; Európa, Bp., 2005
  • Békekötés. Hangjátékok; Európa, Bp., 2006
  • Örömhozó, bánatrontó. Levelek a szomszédba; összeáll. Tasi Géza; Európa, Bp., 2009
  • Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának; összeáll. Haldimann Éva; Európa, Bp., 2010
  • Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.; sajtó alá rend. Tasi Géza; Európa, Bp., 2011 ISBN 978 963 07 9033 8
  • Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
  • Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Nyusziék. Naplók 1950–1958; előszó Zeke Zsuzsanna, szerk. V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Magdaléna. A másik Für Elise nyomában; szerk. Tasi Géza, V. Detre Zsuzsa; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások; szerk. Urbán László; Jaffa, Bp., 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
  • Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások; szerk. Jolsvai Júlia; Jaffa, Bp, 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)

Megfilmesített művei[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Szabó Magda. origo.hu, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  2. Szilágyi János: Szabó Magda. doczy.drk.hu, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  3. KIÁLLÍTÁSAINK. fazekas.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  4. Szabó Magda: Az élet újrakezdhető: Interjúk és vallomások. Budapest: Jaffa Kiadó. 2019. 48–49. o. = Szabó Magda életműsorozat, ISBN 9786155418259  
  5. Szabó Magda Az ajtó című könyve felkerült a The New York Times rangos listájára. nlcafe.hu, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
  6. https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2485:szabo-magda-konyvtar-szentmartonkatan&catid=15&Itemid=101
  7. Szabó Magda részvétkönyve. gyaszhir.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  8. https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2485:szabo-magda-konyvtar-szentmartonkatan&catid=15&Itemid=101
  9. (1987. október 7.) „Csokonai-díj Szabó Magdának”. Népszava 115. (236.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 12.)  
  10. Sándor Zsuzsanna: Szabó Magda ajtói. 168ora.hu. 168 Óra, 2005. szeptember 27. [2015. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  11. DALLAMBÓL KIHALLHATÓ ÜZENET. gyoriszalon.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  12. LE SILHOUETTE - Dialógus a női identitásról a Szabó Magda-centenárium keretében. litera.hu, 2017. május 29. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  13. Szabó János gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  14. Egyház és kultúra 1848-tól a világháborúig
  15. Szabó Jánosné Szabó Mária gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  16. Szabó Lajos gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  17. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  18. id. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  19. Jablonczay Kálmán házasságkötési bejegyzése a debreceni rk. házassági akv. 13/1859. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  20. Jablonczay Imre halotti bejegyzése a debreceni rk. halotti akv. 133/1892. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  21. Jablonczay Kálmánné Rickl Mária gyászjelentése. dspace.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  22. Rickl József Zelmos gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  23. Rickl Józsefné Brunner Mária gyászjelentése. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  24. Gacsáry Károly házasságkötési bejegyzése a füzesgyarmati ref. esk. akv. 6/1864. folyószáma alatt. familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. február 18.)

Források[szerkesztés]

  • OSZK gyászjelentések

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977
  • Kovács Sándor Iván (szerk.): „Majd ha megfutottam útjaimat” Budapest: Belvárosi / Magyar Írószövetség, 1997
  • Aczél Judit (szerk.): "Ne félj!" (Beszélgetések Szabó Magdával) Debrecen: Csokonai, 1997
  • Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007
  • Kónya Judit: Szabó Magda – Ez mind én voltam Budapest: Jaffa, 2008

További információk[szerkesztés]