Miskolci Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Miskolci Egyetem (ME)

Az egyetem főbejárata
Az egyetem főbejárata
Alapítva 1735, 1949
Hely Magyarország, Miskolc
Típus állami egyetem
Oktatók száma 536 fő (2015-ben)[1]
Hallgatói létszám 8148 fő (2018. március 15.)[2]
Rektor Prof. Dr. Torma András
Tagság EUA
Elérhetőség
Postacím 3515 Miskolc-Egyetemváros
Elhelyezkedése
Miskolci Egyetem (ME) (Magyarország)
Miskolci Egyetem (ME)
Miskolci Egyetem (ME)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 20° 45′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 47″, k. h. 20° 45′ 54″
A Miskolci Egyetem (ME) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Egyetem (ME) témájú médiaállományokat.

A Miskolci Egyetem (1990 előtt: Nehézipari Műszaki Egyetem; 1952 és 1956 között Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem) felsőoktatási intézmény Miskolcon. Jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati iskola, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. Napjainkban, valódi universitasként, az egyik legszélesebb képzési területet kínálja: a három műszaki karon kívül jogtudományi, közgazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi szakképzésben részesülhetnek az ide jelentkezők. 1999-ben Miskolc városa Pro Urbe kitüntető címet adományozott az egyetemnek. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008-ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat [1]. Az egyetem 2010-ben Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott [2].

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Az egyetem épületei Miskolcon, az Egyetemváros nevű városrészben helyezkednek el, kb. 85 hektár területen. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, amely 1997 óta az egyetem része, a belvárosban található, a Zenepalotában. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar 2000 és 2013 között tartozott az egyetemhez.

Története[szerkesztés]

Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán, 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket (Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpéterváron 1773-tól). Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián.

A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. A Párizsi Műszaki Egyetem 1794-ben a selmeci laboroktatás alapján szervezte meg a sajátját. A selmeci professzorok közreműködésével alapították meg Selmecbányától nem messze – Szklenón – a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, amelyben 14 ország képviseltette magát.

Szász Endre: A tudás fája
A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetnek helyet adó Zenepalota épülete

1848–1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott.

1919-ben, miután Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elveszítette Selmecbányát, az intézmény Sopronba települt át, ahol Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola néven működött, majd az 1934-ben szervezett Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karává vált.

Az Országgyűlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Műszaki Egyetemet három karral, Kohómérnöki, Bányamérnöki és Gépészmérnöki Karral. Az új egyetem épületeit 1950-ben kezdték el építeni Miskolcon. Rövid ideig az egyetem Rákosi Mátyás nevét viselte. 1953-ban Nagy Imre, a Minisztertanács Elnöke rendeletileg minden intézménytől elvette az akkor élő személyek nevét, ezért az egyetem nevét átkeresztelték Nehézipari Műszaki Egyetemre, elhagyva a Rákosi Mátyás nevet. 1952-ben befejeződött a kohászképzés átköltözése Miskolcra, míg a bányamérnök-képzésben az 1952 és 1957 közötti átmeneti időszakban az alsóbb évfolyamok Miskolcon, a felsőbbek Sopronban tanultak, végül a Bányamérnöki Kar valamennyi tanszékét Miskolcra költöztették. A Sopronban maradt tanszékekből jött létre az Erdészeti és Faipari Egyetem, amelyből később kialakult a mai Nyugat-magyarországi Egyetem.

1969-ben az egyetem része lett a dunaújvárosi, főiskolai rangot kapott Felsőfokú Kohóipari Technikum, Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar néven. 1970-ben hasonló módon a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolát is az egyetemhez csatolták, főiskolai karként. A kazincbarcikai intézményt 1985-ben megszüntették és beolvasztották az egyetemi struktúrába, oktatóinak jelentős része az egyetemi tanszékeken (kémia, automatizálás) folytatta tevékenységét. A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara 2000-ben levált az intézményről, ma Dunaújvárosi Főiskola néven működik.

Az 1980-as évektől kezdődően a korábban kizárólag nehézipari képzést folytató egyetem profilja bővült, 1981-ben jogi intézet (1983-tól kar), 1987-ben közgazdasági kar jött létre. Ennek megfelelően a régi, nehézipari jellegre utaló elnevezést is megváltoztatták, 1990-től Miskolci Egyetemnek hívják az intézményt. 1992-ben megindult a bölcsészképzés is, 1997-ben pedig csatlakozott az egyetemhez az 1904-es alapítású Városi Zeneiskola (ma Bartók Béla Zeneművészeti Intézet). 2000-ben az egyetem új kara lett a Comenius Tanítóképző Főiskola is, amely szintén patinás múltra tekint vissza: 1531 óta működik, a 17. században pedig itt tanított a híres cseh pedagógus, Comenius. 2013-ban a sárospatakiak leváltak az egyetemről. 2001-ben alapították az Egészségtudományi Intézetet, amely 2009-ben Egészségügyi Kar lett.

Az egyetemen jelenleg száznál több tanszék működik, mintegy 850 oktatója és több mint tizenötezer hallgatója van.

Az egyetem miskolci működésének 60., a jogelőd akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 8-án mutatták be Csemiczky Miklós Carmina universitatis című zeneművét. A bemutatón a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara és a Miskolci Bartók Kórus működött közre, Török Géza vezényelt, a szóló szólamokat Fekete Attila tenor és Szüle Tamás basszus énekelte. A partitúra ajánlása így szól: „Alma Mater florat!” Azaz: „Virágozzék az Egyetem!” E virágzáshoz szeretne hozzájárulni (a maga szerény eszközeit tekintve, ha csak kis mértékben is) ez a – selmeci dalokra épülő – lírai kantáta, melyet tisztelettel ajánlok az Egyetem ifjúságának és tanárainak.

Karok és képzések[szerkesztés]

MFK – Műszaki Földtudományi Kar (1735 – )[szerkesztés]

    • Műszaki Földtudományi szak Bsc
    • Környezetmérnöki szak Bsc
    • Földrajz szak Bsc
  • Mesterszak
    • Bánya- és Geotechnikai mérnöki szak Msc
    • Előkészítéstechnikai mérnöki szak Msc
    • Földtudományi mérnöki szak Msc (magyar és angol nyelven)
    • Geográfus szak Msc
    • Hidrogeológus mérnöki szak Msc (magyar és angol nyelven)
    • Környezetmérnöki szak Msc
    • Olaj- és gázmérnöki szak Msc
    • Szénhidrogénkutató földtudományi mérnök szak Msc (angol nyelven)
    • Angol nyelvű olajmérnöki szak Msc

MAK - Műszaki Anyagtudományi Kar (1735 – )[szerkesztés]

    • Anyagmérnöki BSc
  • Mesterszak
    • Anyagmérnöki MSc
    • Kohómérnöki MSc
    • Mérnöktanár MSc

GÉK – Gépészmérnöki és Informatikai Kar (1949 – )[szerkesztés]

    • Energetikai mérnöki szak Bsc
    • Gazdaságinformatikus szak Bsc
    • Gépészmérnöki szak Bsc
    • Ipari termék- és formatervező mérnök szak Bsc
    • Járműmérnöki szak Bsc
    • Logisztikai mérnöki szak Bsc
    • Mechatronikai mérnöki szak Bsc
    • Mérnökinformatikus szak Bsc
    • Műszaki menedzser szak Bsc
    • Programtervező informatikus szak Bsc
    • Villamosmérnöki szak Bsc
  • Mesterszak
    • Energetikai mérnöki szak Msc
    • Gépészmérnöki szak Msc
    • Logisztikai mérnöki szak Msc
    • Mechatronikai mérnöki szak Msc
    • Mérnökinformatikus szak Msc
    • Villamosmérnöki szak Msc

ÁJK – Állam- és Jogtudományi Kar (1981 – )[szerkesztés]

    • Közigazgatás-szervező szak Bsc
    • Igazságügyi igazgatási szak Bsc
    • Munkaügyi és társadalombiztosítási szak Bsc
  • Mesterszak
    • Közigazgatási szak Msc
    • Munkaügyi és társadalombiztosítási szak Msc
  • Felsőfokú szakképzés
    • Jogi felsőoktatási szakképzés
  • Osztatlan képzések
    • Osztatlan jogász

GTK – Gazdaságtudományi Kar (1987 – )[szerkesztés]

    • Emberi erőforrás szak Bsc
    • Gazdálkodási menedzsment szak Bsc
    • Kereskedelem és marketing szak Bsc
    • Nemzetközi gazdálkodási szak Bsc
    • Pénzügy-számvitel szak Bsc
    • Turizmus-vendéglátás szak Bsc
  • Mesterszak
    • Vezetés-szervezés szak Msc
    • Logisztikai menedzsment szak Msc
    • Marketing szak Msc
    • Master of Business Administration szak Msc (magyar és angol nyelven)
    • Nemzetközi gazdaság és gazdálkodási szak Msc
    • Regionális és környezeti gazdaságtan szak Msc
    • Számvitel szak Msc
    • Vállalkozásfejlesztési szak Msc

BTK – Bölcsészettudományi Kar (1992 – )[szerkesztés]

    • Anglisztika szak Bsc
    • Germanisztika szak Bsc
    • Kulturális antropológia szak Bsc
    • Magyar szak Bsc
    • Pedagógia szak Bsc
    • Politológia szak Bsc
    • Szabad bölcsész szak Bsc
    • Szociális munka szak Bsc
    • Szociológia szak Bsc
    • Történelem, Történelem-régészet szak Bsc
  • Mesterszak
    • Alkalmazott nyelvészet szak Msc
    • Filozófia szak Msc
    • Fordító és tolmács szak Msc
    • Kulturális antropológia szak Msc
    • Magyar nyelv- és irodalom szak Msc
    • Politikatudomány szak Msc
    • Szociológia szak Msc
    • Történelem szak Msc

BBZI – Bartók Béla Zeneművészeti Intézet (1904/1997 – )[szerkesztés]


EK – Egészségügyi Kar (1985/2009 – )[szerkesztés]

    • Egészségügyi és gondozás prevenció szak (Védőnő szakirány) Bsc
    • Ápolás és betegellátási szak (Gyógytornász szakirány) Bsc
    • Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai szak (Képalkotó diagnosztikai analitika szakirány) Bsc
    • Egészségügyi szervező szak (Egészségturizmus szervező szakirány) Bsc
  • Szakirányú továbbképzések
    • Klinikai kutatási munkatárs szakirányú továbbképzés
    • Balneoterápia szakirányú továbbképzés
    • Podiáter szakirányú továbbképzés
    • Indai gyógyászat - ajurvéda tanácsadó terapeuta szakirányú továbbképzés
  • Felsőoktatási szakképzés
    • Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus

(Orvosdiagnosztikai laboratóriumi szakirány)

Diákhagyományok[szerkesztés]

A Miskolci Egyetem hallgatóinak életét végigkísérik a Selmecről örökölt diákszokások. A hagyományok elsősorban a barátságról, az egymás iránti tiszteletről és szakmaszeretetről szólnak, összetartást kovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabbak között. Ezeket a diákhagyományokat a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolják, a Miskolci Egyetemen a régi karok, de az új karok közül is többen.

Az egyetem rektorai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2015. évi szöveges beszámoló. Miskolci Egyetem, 2016. április 19. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. http://uni-miskolc.hu/hk/statisztikak/2000-2018_stat.xls
  3. Torma András lesz a rektor. Boon.hu, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)

Források[szerkesztés]

  • Dobrossy István. 50 éves a Miskolci Egyetem, Miskolc írásban és képekben 6. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 175–272. o.. ISSN 1416-06-17 (1999) 
  • Dr. Mihalovits János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig. M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Könyvkiadó Alapja, 1938
  • Emlékirat a M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola fenntartásáról
  • A M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola története és mai szervezete
  • Lesenyi Ferenc: A selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (1808–1846). Erdőmérnöki Főiskola, Sopron, 1968

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]