Óbudai Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Óbudai Egyetem
Universitas Budensis (
  • Universitas Budensis
  • Óbudai Egyetem
  • Óbuda University
)
Óbudai Egyetem cimere.jpg

Az egyetem Bécsi úti campusa. Balról jobbra: V43-as mozdony, C épület (Kandó kar); A épület (központi épület, Rektori Hivatal és Neumann kar)
Az egyetem Bécsi úti campusa. Balról jobbra: V43-as mozdony, C épület (Kandó kar); A épület (központi épület, Rektori Hivatal és Neumann kar)
Alapítva 2010. január 1.
Rövid név
  • ÓE
  • ÓU
Hely Budapest, Székesfehérvár
Korábbi nevei Budapesti Műszaki Főiskola
Típus állami egyetem
Oktatók száma 421 fő
Tanulólétszám 12 888 (2014)
Hallgatói létszám 12888 fő
Rektor Kovács Levente (2019–)
Tagság
  • Európai Egyetemek Szövetsége
Elérhetőség
Cím 1034 Budapest,
Bécsi út 96/b
Elhelyezkedése
Óbudai Egyetem Universitas Budensis (Budapest)
Óbudai Egyetem Universitas Budensis
Óbudai Egyetem
Universitas Budensis
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 02″, k. h. 19° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 02″, k. h. 19° 02′ 06″
Az Óbudai Egyetem
Universitas Budensis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Egyetem
Universitas Budensis
témájú médiaállományokat.

Az Óbudai Egyetem (rövidítve: ÓE,[1] latinul: Universitas Budensis) állami felsőoktatási intézmény Budapesten és Székesfehérváron. Elődje a 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola) összevonásával létrejött Budapesti Műszaki Főiskola volt, mely intézmény nem jogutódja a Zsigmond király által alapított Óbudai Egyetemnek.[2] 2010 óta egyetem.

Történelem[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Budán az 1370-es évek végétől Nagy Lajos király nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, amelyet Zsigmond még nagyobb léptékben kibővített, majd 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát. Az ország központjában megalapította az első fővárosi egyetemet.[3] Az uralkodó kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án kiadta az óbudai egyetem első alapítólevelét. A pápa teljes, négy fakultásból álló egyetem létesítésére adott engedélyt. Vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) lett. Az új egyetemen az összes – teológiai, kánonjogi, orvosi, valamint szabad művészetek – fakultáson megindult a tanítás. Szoros kapcsolatban állt az új intézmény a bécsi egyetemmel, "ars"-fakultásán bécsi magiszterek is tanítottak, viszont óbudai bakkalaureusokról is tudunk, akik a bécsi egyetemen adtak elő.

1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, amelyet hét év múlva indított újra. XXIII. János pápa[4] 1410. augusztus 1-jén írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemelkedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető (1414 és 1418 között ülésező) konstanzi zsinaton a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és – Ulrich Richental korabeli krónikája szerint – köztük az óbudai egyetem 7 tanárával képviseltette magát.

Karok és szakok[szerkesztés]

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (BGK)[szerkesztés]

Az iskolát 1879-ben Budapesti Állami Közép-Ipartanodaként alapították meg. A kiegyezést követő ipari és gazdasági fellendülés igényelte a középszintű szakembergárda nevelését, művezetők képzését, és időszerűvé vált az iparosok továbbképzése. E kettős célt szolgálta a Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter által létesített Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött. A Felsőipariskola, a Technológia – ahogy nemzetközileg is ismertté vált – a magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzést végezte. A Hauszman Alajos által tervezett, a Pesti Napló Krónikása szerint „a magyar iparügy palotá”-jának nevezett épületben a korszak legkiválóbb tanárai adták át tudásukat a fiataloknak (közöttük is kiemelkedett Petrik Lajos, Jalsoviczky Géza, Edvi Illés Aladár, Faragó Ödön, Lencz Ödön, Arany Dániel személye). Az iskola első igazgatója Hegedűs Károly volt. A tanítványok közül világhírre tett szert Galamb József, a FORD T autómodell egyik tervezője. Az iskola az 1900-as párizsi világkiállításon „Grand Prix” díjat nyert, és az 1906-os Milánói világkiállítás megrendezésében és a kiállítási tárgyak elkészítésében is sikereket könyvelhetett el. A századforduló utáni években – talán éppen az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők és a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. 1914 és 1916 között a háborús események miatt az intézet gépészeti műhelyei lövedékeket készítettek a hadsereg számára. Az 1929-es nagy gazdasági világválság az iskolára is nagymértékben kihatott. Óriási anyagi gondok között, adományok segítségével folyt az oktatás tovább. A lassan megindulni látszó fejlődést félbeszakította az újabb háború. A II. világháborút követő oktatási reformok eredményeképpen az iskola gépipari középiskolaként végzett oktató-nevelő tevékenységet. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, a József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, Bánki Donát nevét. Az 1969-es főiskolai rangot adományozó törvényerejű rendelet értelmében a főiskola feladata: a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzése. Az intézmény 1991-től – a képzési profil szélesítésével – a nevét Bánki Donát Műszaki Főiskolává módosította, s a kor igényeihez igazodó szakok indításával, a tantervek folyamatos korszerűsítésével biztosítja, hogy a mérnökök széles szakmai tájékozottsággal, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Az Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott 1999. évi LII. törvényének megfelelően a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával 2000. január 1-jével megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola. A Bánki a Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Főiskolai Karaként hét éven keresztül képezte a tanulni vágyó fiatalokat. A feladatok és a képzési rendszer változását követve 2007. január 1-jével a kar neve Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar lett. A MAB 2009-ben akkreditálta a Budapesti Műszaki Főiskola Alkalmazott Informatikai Doktori Iskoláját, ezzel a főiskola teljesítette az egyetemmé válás utolsó feltételét is, így az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-jétől Óbudai Egyetem néven dolgozik tovább.

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (KVK)[szerkesztés]

A karon villamosmérnököket és villamosmérnök szakos mérnöktanárokat képeznek nappali, esti, levelező és távoktatásos formában BSc alap-, és MSc mesterképzésként magyar és angol nyelven három helyszínen, Budapesten belül Óbudán és Józsefvárosban, valamint Székesfehérváron, utóbbi helyen az Alba Regia Műszaki kar (AMK) berkein belül.

A leendő villamosmérnökök több szakirány (intézet) közül választhatnak:

Józsefváros (Tavaszmező utca)[szerkesztés]

  • Műszertechnikai és Automatizálás Intézet (MAI, "Műszer"),
  • Híradástechnikai Intézet (HTI, "Híradó", "Hipi"),
  • Mikroelektronikai és Technológia Intézet (MTI, "Alkatrész"),

Óbuda (Bécsi út)[szerkesztés]

  • Automatika Intézet (AUT),
  • Villamosenergetikai Intézet (VEI).

Minden egyes szakirányon belül további modulok (specializációk) közül lehet választani a képzés előrehaladtával. Célszerű már a felvételinél eldönteni, hogy később (harmadik félév végén) melyik szakirányra szeretnénk jelentkezni, mivel eleve ennek függvényében célszerű választani képzési helyet is (melyet a képzés kezdete előtt egyénileg, szabadon el lehet dönteni).

Neumann János Informatikai Kar (NIK)[szerkesztés]

A kar az európai felsőoktatási térben versenyképes, a hazai informatikai képzés kínálatában kiemelkedő színvonalú Mérnökinformatikus alapképzést (Budapest és Székesfehérvár) (BSc), mesterképzést (MSc) és doktori képzést (PhD) kíván nyújtani tehetséges hazai és külföldi hallgatóinak. Olyan képzést, mely folyamatosan közvetíti a tudomány és technika legújabb eredményeit, és egyúttal figyelembe veszi a piaci igényeket is. Felsőfokú szakképzés a műszaki informatikai mérnökasszisztens.

Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK)[szerkesztés]

A karon gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, műszaki menedzser (Budapest és Székesfehérvár) és 2018-tól gazdaságinformatikus képzés folyik, valamint felsőfokú szakképzésként tanulni lehet gazdálkodási menedzserasszisztens szakon. A gazdasági profilú főiskolai karok közül elsőként indított mesterképzést Magyarországon 2008 őszétől.

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK)[szerkesztés]

A kar 120 munkatársa közel 2000 nappali, levelező és távoktatásos hallgató oktatását látja el az ipari termék- és formatervező mérnöki, könnyűipari mérnöki és a környezetmérnöki szakokon.[forrás?] Felsőfokú szakképzés a könnyűipari mérnökasszisztens. A kar az egyetem óbudai telephelyén található.

Alba Regia Műszaki Kar (AMK)[szerkesztés]

Ez a kar Székesfehérváron működik. Két intézmény egyesülésével jött létre 2014-ben: az egyetem korábbi Alba Regia Egyetemi Központjából (AREK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karából. Előbbi a Mérnöki Intézet nevet kapta a karon belül, utóbbi a Geoinformatikai Intézet nevet.

A Mérnöki Intézet alapképzési szakokon mérnök informatikus, villamosmérnök, műszaki menedzser és gépészmérnök szakos hallgatókat képez, mesterképzés keretein belül mechatronikai mérnök képzés van a NIK, KVK, KGK és BGK által elfogadott tantervek szerint. Ezen felül műszaki informatika mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés és számítógép hálózati szakmérnök képzés is található Székesfehérváron.

A Geoinformatikai Intézet a földmérés, térképészet, geoinformatika területén képez alapképzésben (BSc) mérnököket (a jogelődöket is számítva) immár több mint fél évszázada.

A karon erőteljes a duális képzések jelenléte.

Ybl Miklós Építéstudományi Kar (YBL)[szerkesztés]

A karon közel 70 oktató, évi 1100 főt oktat. A kar jelenleg 2 intézettel, 8 tanszékkel és saját könyvtárral rendelkezik. Helyileg Budapesten, a XIV. kerületi Thököly út 74. szám alatt található meg.

2020. augusztus 1.-ig a Szent István Egyetem (SZIE) tagja, e naptól az Óbudai Egyetem (ÓE) része.[5]

Diákélet[szerkesztés]

Nagy hagyománya van a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon a tavaszonként megrendezett Kandós Ifjúsági Napok (KIN) Kupának, amelynek gyökerei a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola idejére nyúlnak vissza. Az egyes intézetek diákok és tanárok együttes részvételével folyó versenye ez, ahol a győztes intézete hírnevét öregbítendő egy évig birtokolhatja a vándorkupát, egyúttal elnyeri a következő KIN Kupa rendezési jogát. A KIN Kukát az a csapat nyeri, melynek pontszáma a legközelebb van a győztes csapat pontszámának feléhez. A KIN Kuka nagy előnye az általános serlegeknél nagyobb űrmérete, a díjakat ugyanis borral töltve adják át. A KIN Kupa egyik fő nevezetessége a "Sárga Szöcske". A csapatok hangos ovációval fogadják, majd felszállnak rá és ugrásra sarkallják. Így mennek egy megállót, majd leszállva folytatódik a vetélkedő.[6] Az egyetem megközelíthető a Budai fonódó villamoshálózat 17-es, 19-es vagy 41-es járataival, amiken CAF Urbos 3 és Tátra T5C5K2 villamosok közlekednek.

Az egyetem lapja a 9000 példányban megjelenő μszaki.

Az egyetemen (elődintézményeiben) végzett híres diákok[szerkesztés]

Az egyetem épületei[szerkesztés]

  • AB épület – Óbudai telephely, B épület, a Nagyszombat utcában található (Árpád Gimnázium mellett).
  • BA épület ‐ Óbudai telephely, A épület, a Neumann János Informatikai Kar székhelye és a dékáni hivatal is itt található. A Bécsi úton helyezkedik el.
  • BC épület ‐ Óbudai telephely, C épület, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar óbudai székhelye. A Bécsi úton helyezkedik el.
  • D épület ‐ Óbudai telephely, D épület, a Rejtő Sándor Könnyűipari- és környezetmérnöki kar székhelye. A Doberdó utcában található.
  • N épület ‐ Józsefvárosi telephely, N épület, a Bánki Donát Gépészmérnöki kar székhelye. A Népszínház utcában található.
  • S épület – Székesfehérvári telephely.
  • TA épület – Józsefvárosi telephely, Főépület. A Tavaszmező utcában található.
  • TB épület – Józsefvárosi telephely, Tavaszmező u. B épület.
  • TC épület – Józsefvárosi telephely, Tavaszmező u. C épület ‐ Udvari téglaépület.
  • TG épület – Józsefvárosi telephely, G épület. A Keleti Károly Gazdasági kar székhelye. A Tavaszmező utcában található.

Az egyetem kollégiumai[szerkesztés]

Budapest[szerkesztés]

  • Kandó Kálmán Kollégium (KKK) – 1034. Budapest, Bécsi út 104-108.
  • Bánki Donát Kollégium (Podma) – 1065 Budapest, Podmaniczky u. 8.
  • Hotel@BMF Diákotthon (Kukac) – 1084 Budapest, Tavaszmező u. 7-13.
  • Óbudai Diákhotel (ODH, Kuni) – 1037. Budapest, Nagymihály utca 1-9. (Bejárat a Kunigunda utca felől.) – bérleményi kollégium
  • Kiss Árpád Kollégium (KÁK) – 1034. Budapest, Doberdó út 6/A. (felújítás alatt)
  • Ybl Kollégium és Műhely – 1085 Budapest, Mária u. 7. (felújítás alatt)

Székesfehérvár[szerkesztés]

  • GEO Kollégium – 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 8.

Megszűnt kollégiumok[szerkesztés]

  • Terminus Hotel Kollégium (Termó) – 1138. Budapest, Csavargyár utca 1-3. (bérleményi kollégium volt, a tulajdonos elbontatta az épületet)
  • Lébényi Pál Kollégium – 8000. Székesfehérvár, Gyümölcs utca 10. (kollégiumi mivolta megszűnt)
  • ELTE Nagytétényi úti Kollégiuma – 1222. Budapest, Nagytétényi út 162-164. (bérleményi helyek voltak)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Óbudai Egyetem név-, címer- és bélyegzőhasználatának rendje. Óbudai Egyetem (2018) (Hozzáférés: 2020. aug. 6.) arch
  2. Óbudai Egyetem - bmf.hu. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  3. Szögi László: A hatszáz éve alapított óbudai univerzitás. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1995. Bp.: MTESZ, 1994. p. 56-57.; Szögi László: Az első univerzitás a magyar fővárosban. In: Óbuda évszázadai. Főszerk.: Kiss Csongor. Bp.: Better Kiadó, 2005. (3., megújított kiadás) p. 461-462.
  4. Október 4–25. között tartják a jövő évi rendes szinódust - Magyar Kurír
  5. https://www.ymmf.hu/index.php/hu/122-ymek/hirek/988-egyetemvaltas-az-ybl-karon” 
  6. KIN Kupa 2011. Uni-Obuda.info, 2011. április 16. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-09-3457-4, 241. o. (a középkori Óbudai Egyetemről)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]