Óbudai Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óbudai Egyetem
Universitas Budensis
Óbudai Egyetem cimere.jpg
Óbudai Egyetem cimere.jpg

Budapest Tech Polytechnical Institute.jpg
Alapítva ÓE:2010, BMF:2000, eredetileg (1879)
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Budapesti Műszaki Főiskola
Típus állami egyetem
Oktatók száma 421 fő
Hallgatói létszám 12888 fő
Rektor Prof. Dr. Réger Mihály
Elérhetőség
Cím 1034 Budapest
Bécsi út 96/b
Elhelyezkedése
Óbudai EgyetemUniversitas Budensis (Budapest)
Óbudai EgyetemUniversitas Budensis
Óbudai Egyetem
Universitas Budensis
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 02″, k. h. 19° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 02″, k. h. 19° 02′ 06″
Az Óbudai Egyetem
Universitas Budensis weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Egyetem
Universitas Budensis
témájú médiaállományokat.

Az Óbudai Egyetem (rövidítve OE, latinul: Universitas Budensis) 2010-től egyetemi rangot nyert állami felsőoktatási intézmény Budapesten. Elődje a 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és Könnyűipari Műszaki Főiskola) összevonásával létrejött Budapesti Műszaki Főiskola volt, mely intézmény nem jogutódja a Zsigmond király által megalapított Óbudai Egyetemnek.[1]

Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak. Az oktatók körében a tudományos fokozattal rendelkezők aránya 12%, egyetemi doktori címmel 40%-uk rendelkezik. Az OE széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe.

Az Óbudai Egyetem Bécsi úti főépülete. Balról jobbra: V43 mozdony, a régi Kandó mozdony helyén; C épület (Kandó kar); A épület (központi épület, Rektori Hivatal és Neumann kar)

Történelem[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Budán az 1370-es évek végétől Nagy Lajos király nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, amelyet Zsigmond még nagyobb léptékben kibővített, majd 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát. Az ország központjában megalapította az első fővárosi egyetemet[2]. Az uralkodó kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án kiadta az óbudai egyetem első alapítólevelét. A pápa teljes, négy fakultásból álló egyetem létesítésére adott engedélyt. Vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) lett. Az új egyetemen az összes - teológiai, kánonjogi, orvosi, valamint szabad művészetek - fakultáson megindult a tanítás. Szoros kapcsolatban állt az új intézmény a bécsi egyetemmel, "ars"-fakultásán bécsi magiszterek is tanítottak, viszont óbudai bakkalaureusokról is tudunk, akik a bécsi egyetemen adtak elő.

1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, amelyet hét év múlva indított újra. XXIII. János pápa[3] 1410. augusztus 1-jén írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemelkedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető (1414 és 1418 között ülésező) konstanzi zsinaton a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és - Ulrich Richental korabeli krónikája szerint - köztük az óbudai egyetem 7 tanárával képviseltette magát.

Karok és szakok[szerkesztés]

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (BGK)[szerkesztés]

Az iskolát 1879-ben Budapesti Állami Közép-Ipartanodaként alapították meg. A kiegyezést követő ipari és gazdasági fellendülés igényelte a középszintű szakembergárda nevelését, művezetők képzését, és időszerűvé vált az iparosok továbbképzése. E kettős célt szolgálta a Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter által létesített Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött. A Felsőipariskola, a Technológia – ahogy nemzetközileg is ismertté vált – a magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzést végzett. A Hauszman Alajos által tervezett, a Pesti Napló Krónikása szerint „a magyar iparügy palotá”-jának nevezett épületben a korszak legkiválóbb tanárai adták át tudásukat a fiataloknak (közöttük is kiemelkedett Petrik Lajos, Jalsoviczky Géza, Edvi Illés Aladár, Faragó Ödön, Lencz Ödön, Arany Dániel személye). Az iskola első igazgatója Hegedűs Károly volt. A tanítványok közül világhírre tett szert Galamb József, a FORD T autómodell tervezője. Az iskola az 1900-as párizsi világkiállításon „Grand Prix” díjat nyert, és az 1906-os Milánói világkiállítás megrendezésében és a kiállítási tárgyak elkészítésében is sikereket könyvelhetett el. A századforduló utáni években - talán éppen az elért eredmények hatására - rohamosan növekedett a jelentkezők és a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. 1914 és 1916 között a háborús események miatt az intézet gépészeti műhelyei lövedékeket készítettek a hadsereg számára. AZ 1929-es nagy gazdasági világválság az iskolára is nagymértékben kihatott. Óriási anyagi gondok között, adományok segítségével folyt az oktatás tovább. A lassan megindulni látszó fejlődést félbeszakította az újabb háború. A II. világháborút követő oktatási reformok eredményeképpen az iskola gépipari középiskolaként végzett oktató-nevelő tevékenységet. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, a József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, Bánki Donát nevét. Az 1969-es főiskolai rangot adományozó törvényerejű rendelet értelmében a főiskola feladata: a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzése. Az intézmény 1991-től – a képzési profil szélesítésével – a nevét Bánki Donát Műszaki Főiskolává módosította, s a kor igényeihez igazodó szakok indításával, a tantervek folyamatos korszerűsítésével biztosítja, hogy a mérnökök széles szakmai tájékozottsággal, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Az Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott 1999. évi LII. törvényének megfelelően a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával 2000. január 1-jével megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola. A Bánki a Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Főiskolai Karaként hét éven keresztül képezte a tanulni vágyó fiatalokat. A feladatok és a képzési rendszer változását követve 2007. január 1-jével a kar neve Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar lett. A MAB 2009-ben akkreditálta a Budapesti Műszaki Főiskola Alkalmazott Informatikai Doktori Iskoláját, ezzel a főiskola teljesítette az egyetemmé válás utolsó feltételét is, így az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-jétől Óbudai Egyetem néven dolgozik tovább.

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (KVK)[szerkesztés]

A karon villamosmérnököket képeznek nappali, levelező és távoktatásos formában BSc alapképzésként magyar és angol nyelven, Budapesten és Székesfehérváron. Emellett a karon lehetőség nyílik további szakképzések elvégzésére is: médiatechnológus asszisztens és villamosmérnöki asszisztens. A leendő villamosmérnökök több szakirány közül választhatnak: a józsefvárosi telephelyen található Műszertechnikai és Automatizálás Intézet (MAI, a diákok szóhasználatában Műszer), Híradástechnikai Intézet (HTI, Hipi), Mikroelektronikai és Technológia Intézet (MTI, Alkatrész). Az Automatika Intézet (AUT) és Villamosenergetikai Intézet (VEI) Óbudán találhatók. Egy szakirányon belül több modul közül lehet választani.

Neumann János Informatikai Kar (NIK)[szerkesztés]

A kar az európai felsőoktatási térben versenyképes, a hazai informatikai képzés kínálatában kiemelkedő színvonalú Mérnökinformatikus alapképzést (Budapest és Székesfehérvár) (BSc), mesterképzést (MSc) és doktori képzést (PhD) kíván nyújtani tehetséges hazai és külföldi hallgatóinak. Olyan képzést, mely folyamatosan közvetíti a tudomány és technika legújabb eredményeit, és egyúttal figyelembe veszi a piaci igényeket is. Felsőfokú szakképzés a műszaki informatikai mérnökasszisztens.

Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK)[szerkesztés]

A karon gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, műszaki menedzser (Budapest és Székesfehérvár) képzés folyik, valamint felsőfokú szakképzésként tanulni lehet gazdálkodási menedzserasszisztens szakon. A gazdasági profilú főiskolai karok közül elsőként indított mesterképzést Magyarországon 2008 őszétől.

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK)[szerkesztés]

A kar 120 munkatársa közel 2000 nappali, levelező és távoktatásos hallgató oktatását látja el az ipari termék- és formatervező mérnöki, könnyűipari mérnöki és a környezetmérnöki szakokon.[forrás?] Felsőfokú szakképzés a könnyűipari mérnökasszisztens. A kar az egyetem óbudai telephelyén található.

Alba Regia Műszaki Kar (AMK)[szerkesztés]

Ez a kar Székesfehérvárott működik. Két intézmény egyesülésével jött létre 2014-ben: az egyetem korábbi Alba Regia Egyetemi Központjából (AREK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karából. Az előbbi a kar Mérnöki Intézet nevet kapta a karon belül, az utóbbi a Geoinformatikai Intézet nevet. Nagyjából 1000 hallgatója van a karnak.

A Mérnöki Intézet mérnök informatikus, villamosmérnök, műszaki menedzser és mechatronikai mérnök szakos hallgatókat képez a NIK, KVK, KGK és BGK által elfogadott tantervek szerint. Ezen felül műszaki informatika mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés és számítógép hálózati szakmérnök képzés is található Székesfehérváron.

A Geoinformatikai Intézet a földmérés, térképészet, geoinformatika területén képez alapképzésben (BSc) mérnököket (a jogelődöket is számítva) immár több mint fél évszázada.

Diákélet[szerkesztés]

Nagy hagyománya van a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon a tavaszonként megrendezett Kandós Ifjúsági Napok (KIN) Kupának, amelynek gyökerei a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola idejére nyúlnak vissza. Az egyes intézetek diákok és tanárok együttes részvételével folyó versenye ez, ahol a győztes intézete hírnevét öregbítendő egy évig birtokolhatja a vándorkupát, egyúttal elnyeri a következő KIN Kupa rendezési jogát. A KIN Kukát az a csapat nyeri, melynek pontszáma a legközelebb van a győztes csapat pontszámának feléhez. A KIN Kuka nagy előnye az általános serlegeknél nagyobb űrmérete, a díjakat ugyanis borral töltve adják át. A KIN Kupa egyik fő nevezetessége volt 2014-ig a "Sárga Szöcske", azaz a menetrend szerint közlekedő 17-es villamos . A csapatok hangos ovációval fogadják, majd felszállnak rá és ugrásra sarkallják. Így mennek egy megállót, majd leszállva folytatódik a vetélkedő.[4]

A régi 17.-es villamos helyét a várhatóan 2015 végén elkészülő új fonódó villamoshálózat veszi át a CAF Urbos 3 villamosokkal.

Az egyetemen (elődintézményeiben) végzett híres diákok[szerkesztés]

Az egyetem épületei[szerkesztés]

  • AB épület - Óbudai telephely, B épület, a Nagyszombat utcában található (Árpád Gimnázium mellett).
  • BA épület ‐ Óbudai telephely, A épület, a Neumann János Informatikai Kar székhelye és a dékáni hivatal is itt található. A Bécsi úton helyezkedik el.
  • BC épület ‐ Óbudai telephely, C épület, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar óbudai székhelye. A Bécsi úton helyezkedik el.
  • D épület ‐ Óbudai telephely, D épület, a Rejtő Sándor Könnyűipari- és környezetmérnöki kar székhelye. A Doberdó utcában található.
  • KC épület ‐ Óbudai telephely, KC épület. A Kiscelli utcában található.
  • N épület ‐ Józsefvárosi telephely, N épület, a Bánki Donát Gépészmérnöki kar székhelye. A Népszínház utcában található.
  • S épület - Székesfehérvári telephely.
  • TA épület - Józsefvárosi telephely, Főépület. A Tavaszmező utcában található.
  • TB épület - Józsefvárosi telephely, Tavaszmező u. B épület.
  • TC épület - Józsefvárosi telephely, Tavaszmező u. C épület ‐ Udvari téglaépület.
  • TG épület - Józsefvárosi telephely, G épület. A Keleti Károly Gazdasági kar székhelye. A Tavaszmező utcában található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Óbudai Egyetem - bmf.hu. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  2. Szögi László: A hatszáz éve alapított óbudai univerzitás. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1995. Bp.: MTESZ, 1994. p. 56-57.; Szögi László: Az első univerzitás a magyar fővárosban. In: Óbuda évszázadai. Főszerk.: Kiss Csongor. Bp.: Better Kiadó, 2005. (3., megújított kiadás) p. 461-462.
  3. Október 4–25. között tartják a jövő évi rendes szinódust - Magyar Kurír
  4. KIN Kupa 2011. Uni-Obuda.info, 2011. április 16. (Hozzáférés: 2011. október 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]